Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Diploma, de nem mindegy, honnan

2006.02.01. 12:28
Kapcsolódó cikkek (1)
Ha feketelista nincs is egyelőre a cégeknél az alacsony színvonalú egyetemekről, az új munkaerő kiválasztásánál előfordul, hogy bizonyos felsőoktatási intézményekben szerzett diplomákat nem fogadnak szívesen. A Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke szerint igazi kihívást jelentene a hazai egyetemeknek, ha az Egyesült Államok példájára a kamarák, szakmai szervezetek vagy vállalatok nálunk is közzé tennék: mely képzések színvonalát nem tartják megfelelőnek a munkaerőpiacon.

A pályakezdők felvételekor a munkaadók egyre inkább tisztában vannak azzal, hogy az egyes helyeken szerzett diplomák mögött milyen tudás áll, s ezt a jelentkezők kiválasztásakor is figyelembe veszik – hívta fel a figyelmet a Gazdaság- és Vállalkozáselemző Intézet (GVI) felmérése. A vizsgálatot 2005 novemberében végezték a Felsőoktatási és Tudományos Tanács (FTT) felkérésére.

Számít a presztizs

A Világgazdaság által ismertetett eredmények szerint a cégek a pályakezdõk felvételénél egyre gyakrabban tesznek „feketelistára” egy-egy felsőoktatási intézményt, amely a tapasztalatok szerint nem nyújt megfelelő színvonalú képzést. „A munkáltatóktól kapott visszajelzéseink alapján valóban számít, hogy a pályakezdők hol szerezték diplomájukat” – mondta az Indexnek Fazekas Zsolt, a Hill International fejvadász cég ügyvezető igazgatója. „Volt már olyan megbízónk, amelyik amikor informatikust keresett, közölte, hogy melyik főiskolán végzett jelentkezőket nem fogadják szívesen”

Fazekas Zsolt szerint általánosságban az mondható el, hogy a Műegyetemen, a Közgázon, a Budapesti Gazdasági Főiskolán, valamint a vidéki tudományegyetemeken szerzett diplomák neve cseng jól a cégeknél. A többi felsőoktatási intézmény, amelyekben viszonylag új például a gazdasági-üzleti képzés, még nem rendelkezik kellő presztízzsel.

Bába-Szabó Magda, a K&H Bank Rt. HR fejlesztésvezetője is azt mondja: az új munkatársak kiválasztásánál figyelembe veszik azt is, melyik felsőoktatási intézményben szerezték a diplomájukat. A bank például a felsőfokú szakirányú gazdasági végzettségűeket részesíti előnyben a felvételnél, de fontos szempont a jelölt hasonló területen szerzett tapasztalata is.

A bank HR-vezetője szerint az egyetemi közgazdasági diplomák a legmegbízhatóbbak, ezen belül is elsősorban a pénzügyi, számviteli, kockázatkezelő és befektetéselemző szakirányokon végzetteket részesítik előnyben.

„Semmilyen feketelista nincs nálunk, de az új munkatársak kiválasztásakor jobban szeretjük, ha az illető az általunk színvonalasnak tartott egyetemen szerezte a diplomáját. Ez természetesen nem az egyedüli kiválasztási szempont, az állásinterjúkra mindenkit behívunk, bárhol is végzett” – mondta az Indexnek Szabó Linda, az Erste Bank szóvivője.

A hallgatók rangsorai

Az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) végzett olyan felmérést, amelyben munkáltatókat, fejvadász cégeket, szakmai szervezeteket kérdezett meg arról, különbséget tesznek-e az egyes képzési helyeken szerzett diplomák között. A megkérdezett szervezetek nem vállalkoztak arra, hogy konkrétan megnevezzenek megbízóik által preferált egyetemeket, főiskolákat. Volt viszont olyan interjúalany, aki negatív rangsort tudott felállítani a cégektől kapott visszajelzések alapján.

Az Országos Felvételi Információs Iroda nemrég megjelent Felvi rangsor 2006 című kiadványa csak a hallgatók véleménye alapján állít fel rangsorokat a diplomák munkerőpiaci értékéről. A diákok szerint a legnagyobb eséllyel a Budapesti Corvinus Egyetemen (Közgáz), a Nemzetközi Üzleti Főiskolán (IBS), az ELTE jogi karán, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, a Budapesti Műszaki Főiskola műszaki-informatikus képzésén vagy a Szegedi Tudományegyetem természettudományi karán szerzett diplomának van a legnagyobb munkaerőpiaci értéke.

A diákok által ebből a szempontból legkevésbé értékelt intézmények közé tartozik a Gábor Dénes Főiskola műszaki-informatikus képzése, a Nyugat-Magyarországi Egyetem gazdasági kara, a Károli Gáspár Református Egyetem jogi kara vagy a Harsányi János Főiskola gazdasági képzése.

Számít a tapasztalat

Az OFIK felmérésének ugyanakkor az is figyelemreméltó megállapítása, hogy nem mindig a legnagyobb presztizsű egyetemen végzetteket veszik fel a meghirdetett állásra. Sok esetben ugyanis a kevésbé hírneves intézményből kikerülők fizetési igényei alacsonyabbak, mint a sztárdiplomával rendelkezőké.

A „papír” tehát önmagában nem sokat számít. A Hill International vezetője szerint a diploma eredménye vagy kiállításának helye legfeljebb a pályakezdőknél vagy a második-harmadik munkahely keresésekor lehet szempont. Harminc éves kor fölött már a fejvadász cég ügyvezető igazgatója szerint egyértelműen a megszerzett tapasztalat és az egyéb képességek a meghatározóak.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy a pályakezdőknél nem várnak el szakmai tapasztalatot. Felmérések szerint a hazai cégek általában túl elméletinek tartják a felsőfokú képzést, ezért szívesebben fogadnak olyan jelentkezőt, aki akár már egyetemista korában tapasztalatot szerez egy-egy munkahelyen.

Professional accreditation

„Semmi kivetnivalót nem lehet találni abban, ha a cégek bizonyos helyeken kiállított diplomákat nem részesítenek előnyben. Ha válogathatnak a jelentkezők közül, válogatni is fognak. Bizonyos régiókban azonban ez nem lehetséges” – véli Bazsa György, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács elnöke.

Magyarországon a felsőoktatási képzéseket tudományos szempontok alapján akkreditálják (academic accreditation). Az Egyesült Államokban azonban létezik a professional accreditation fogalma is – említette meg Bazsa György. Az USA-ban a kamarák, szakmai szervezetek és vállalatok közzé is teszik, mely intézmények képzése nem felel meg elvárásaiknak.

Az FTT elnök szerint ezt Magyarországon is érdemes lenne bevezetni. Ha az itteni kamarák vagy cégek hasonló rangsorokat tennének közzé, az erősítené a versenyt és arra sarkallná a felsőoktatási intézményeket is, hogy valóban olyan képzést nyújtsanak, amelyre van is igény.

A gazdasági diplomák értéke a munkaerőpiacon a hallgatók szerint

1. Budapesti Corvinus Egyetem

2. Nemzetközi Üzleti Főiskola (International Business School)

3. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

4. Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar (Budapest)

5. Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Salgótarjáni Intézet

6. Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Kar Zalaegerszegi Intézet

7. Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar

8. Pécsi Tudományegyetem

9. Budapesti Gazdasági Főiskola Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Főiskolai Kar

10. Budapesti Kommunikációs Főiskola

11. Szegedi Tudományegyetem

12. Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai Kar

13. Debreceni Egyetem

14. Általános Vállalkozási Főiskola

15. Szolnoki Főiskola

16. Heller Farkas Gazdasági és Turisztikai Szolgáltatások Főiskolája

17. Eszterházy Károly Főiskola Gazdaság- és Társadalomtudományi Főiskolai Kar

18. Nyíregyházi Főiskola Gazdasági- és Társadalomtudományi Főiskolai Kar

19. Miskolci Egyetem

20. Modern Üzleti Tudományok Főiskolája

21. Szent István Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar

22. Károly Róbert Főiskola Gazdálkodási Főiskolai Kar

23. Zsigmond Király Főiskola

24. Kodolányi János Főiskola

25. Nyugat-Magyarországi Egyetem

26. Tessedik Sámuel Főiskola

27. Harsányi János Főiskola

Forrás: Felvi rangsor 2006

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Fergeteges Szilveszter

Fantasztikus szilveszteri vacsorával, hajnalig tartó bulikban, ismert sztárokkal töltheti el az év utolsó éjszakáját.