Natália
-3 °C
8 °C

Milyen pályát válasszak?

2006.01.17. 12:15
Milyen készségek és képességek szükségesek a sikerhez választott pályámon? Mi vár rám az egyetemen? Mit várnak tőlem, és mire számíthatok a felsőfokú oktatásban? Összeállításunkban összegyűjtöttük a legkeresettebb területek legfontosabb ismérveit, és tippet is adunk, mire érdemes odafigyelnünk a pályaválasztásnál, mire számíthatunk a későbbiekben. A pályákról teljes körképet a decemberben megjelent Országos Felsőoktatási Kalauzban olvashatsz.

Bölcsészek

Nagyon nehéz egzaktan megfogalmazni, mit jelent a bölcsészszakmában a tehetség, milyen képességekkel kell rendelkezni. Mindenesetre a bölcsész szakokat messze kerülje el az, akinek nyűg az olvasás. Sőt, az igazán jó bölcsésznek az egész emberi lét iránt érdeklődnie kell.

„Műveltségre, tudásra vágytam, amikor a bölcsészkarra jelentkeztem” – meséli a Miskolci Egyetem filozófia szakos hallgatója. Nem ő az egyetlen, aki tudásvágyból választja a bölcsész pályát, sokan azonban már jelentkezéskor tudni szeretnék, mit kezdhetnek majd a diplomával.

A bölcsészhallgatóknak négy csoportjuk van: az első csoport a magas szinten elismert tudományos pályára tör. A második, bár nem tud komoly tudományos eredményt felmutatni, nem is szakad el igazán választott területétől, tanárként vagy valamilyen közhivatalban helyezkedik el.

A bölcsészek harmadik csoportja végzettségéhez lazán kötődő, de piacorientált munkakört talál magának. Legelterjedtebb megoldások: nyelvszakosoknál a tolmácsolás (esetleg fordítás), szociológusoknál a piac- és/vagy közvélemény-kutatás, illetve minden bölcsésznél az újságírás. Végül gyakran előfordul, hogy a bölcsészszakmától fényévnyire köt ki valaki. Ebben az esetben már teljesen mindegy, milyen papírja van. A bölcsészkar legnagyobb előnye, hogy a diplomával többféle terület közül is választhatunk.

TIPP
Nem elég, ha valaki szeret olvasni, vagy szereti a történelmi regényeket, filmeket. A bölcsész szakokon a szaktárgy iránti komoly elkötelezettséget várják el a hallgatóktól a tanárok. A diáknak a középiskolai tananyagon kívül ismernie kell a szakfolyóiratokat, kötelező, hogy rendszeresen olvassa is azokat, és legyenek önálló gondolatai és véleménye is az egyes témakörökről. Az egyetemen már nem lesz lehetőség arra, hogy a középiskolai tananyagot ismételjék, a vizsgákon ez természetesnek vett tudás, melyre a szakon elsajátított tudásanyag ráépítése a cél. A bölcsész szakokon a középiskolában többnyire megszokott magolás helyett a logikus gondolkodást és véleményalkotást kell továbbfejleszteni.

Közgazdászok

A közvélekedés szerint az öltönyös/kiskosztümös közgazdász élete állandó rohanás. A felvételizők népszerűségi listáján mégis évről évre első helyen szerepel a gazdasági pálya. A közgazdászok viszonylag könnyen el tudnak helyezkedni a jól fizető ágazatokban (banki szféra, gyógyszeripar, telekommunikáció stb.), azonban a piac ezen a területen is közeledik a telítődéshez, de túlképzésről pillanatnyilag nem beszélhetünk.

A frissen végzett közgazdászoknak mindössze egyötöde nem tud rögtön a diplomaátadás után elhelyezkedni. Ez természetes, hiszen próbálják a legjobb állásokat megszerezni maguknak, ami több időt vesz igénybe.

Magyarországon többféle közgazdászképzés közül lehet választani. A lista élén a nagy múltra visszatekintő egyetemek állnak, ahol leginkább az elméleti oktatásra helyezik a hangsúlyt, ugyanakkor találunk olyan főiskolákat is, ahol a képzés ideje rövidebb, a struktúra pedig gyakorlatiasabb. Az elmúlt felvételi időszakban főleg az utóbbiak arattak sikert a végzős középiskolások körében.

TIPP

A közgazdasági pályára készülők beszéljenek minél több nyelven és minél magasabb szinten, mert jobban tudnak majd érvényesülni a későbbiekben. Vegyenek részt különféle kutatásokban, mert ezek csak az épülésüket szolgálják. A kutatások során megismerik és megtanulják alkalmazni az euroatlanti kultúrkörben nagy hatású sztenderd és up to date szakirodalmat, és a nemzetközi kutatási hátteret. Számtalan kínálkozó lehetőség közül lehet választani.

Jogászok

Rátermettség, kitartás, kreativitás, fejlett problémamegoldó és jó tárgyaló-, beszéd- és fogalmazókészség – többek között ezek a képességek szükségesek jogi területen. Mindemellett annak, aki jogi pályára adja a fejét, bírnia kell a napi tíz–tizenkét órányi munkát is.

A tapasztalatok szerint kétféle ember tanul tovább jogi karon: akik mindig is ide készültek, és azok, akik valamilyen külső motiváció (pl. szülői rábeszélés) hatására jelentkeznek. A jogi egyetemeken végzők azonban ma már sokkal kevésbé számíthatnak biztos munkahelyre és karrierre a diploma megszerzése után.

Senkit sem vár bársonyszék, így érdemes már a tanulmányok ideje alatt szakmai gyakorlatot szerezni, munka után nézni. Sokat hallani arról, hogy a jogászi pálya telítődött, még a kiemelkedő eredménnyel végzett, több nyelvet beszélő friss diplomásokból is nagy a túlkínálat.

Mezey Barna, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának dékánja szerint azonban sok pozitívumot rejt magában a jogászdiploma, hiszen jogászokra szükségük van a cégeknek, az államigazgatásnak és a politikának is. De leginkább azok a jogászok kelendőek, akik specializált tudással rendelkeznek, például orvos-jogászok vagy jogász-közgazdászok.

A helyzetet nem kell túldramatizálni, hiszen nyolc szabályozott szakmában automatikusan elismerik majd a magyar diplomát az EU-tagországokban, így kiugrási lehetőséget jelenthet az, ha valaki az egyetemi évek alatt kötelező heti négy nyelvórán kívül is nagy hangsúlyt fektet egy, esetleg több idegen nyelv elsajátítására – vallja egy frissen diplomázott ügyvédbojtár.

TIPP

Készüljenek arra a jogász szakra felvételizők, hogy végtelenül izgalmas öt-hat évnek néznek elébe, melyben a nehézségek és a szépségek váltogatják egymást. Számítsanak arra, hogy az egyetem nem gimnázium, mások a keretek, mások a lehetőségek. Most, a felvételi eljárás eltörlése után, a megfelelő pontszámot gyűjtött hallgatók külön megmérettetés nélkül áramlanak át a középiskolákból az egyetemekre. Hirtelen tapasztalják meg, mennyire más az egyetem szellemében, adminisztrációjában, fegyelmében élni és tanulni. Ha nem fegyelmezi önmagát valaki, annak súlyos következményei lehetnek a vizsgaidőszakban. De azt is tudomásul kell venni, hogy nincs osztályfőnök, nincs kötelező órarend, mindenkinek magának kell megkeresnie a helyeket, órákat, előadókat és lehetőségeket. „Önjáróvá” kell válnia, fellelnie mindazt a tudást, mely hasznára lehet, ami őt érdekli, és meg kell tapasztalnia az izgalmas szakmai kihívásokat. Ha ez sikerül, akkor lesz érdekes, izgalmas az egyetemi lét.

Mérnökök

A műszaki pályára készülő diákokkal szemben alapvető elvárás a kreativitás és a megújulási képesség, az új ismeretek iránti fogékonyság. Az építőmérnököknek előnyükre szolgál a jó térlátás, matematikai tudás, illetve megfelelő fogalmazási készség.

A közfelfogás szerint az építész a rajzasztala fölött görnyed, és tervez, de azt már kevesebben tudják, hogy az építész munkája nem csupán ennyiből áll, hanem a tervezéstől egészen a kulcsátadásig ő felelős az épületért. Az építészeti és szerkezettervezési feladatokon túl meg kell tudniuk tervezni, szervezni és irányítani az építést, az épület-karbantartást és az épületfelújítást is.

A műszaki pálya másik kedvelt ágazata a programozó matematika. Ez a szak azoknak javasolt, akik a matematikát elméleti szinten is nagyon jól tudják és szeretik, tudnak vitatkozni bizonyos matematikai kérdésekről, és elég kitartást éreznek magukban ahhoz, hogy nagyon sok időt töltsenek el számítógép előtt. Műszaki pályán azonban nyelvtudás és szakmai gyakorlat nélkül aligha megyünk valamire; a minimum, ami a számítógép kezeléséhez szükséges, az angolnyelv-tudás.

TIPP

Építőmérnök szakon sok munkára készüljenek föl a jelentkezők, itt nem elég csak a vizsgaidőszakban tanulni. Aki ide készül, annak tudnia kell, hogy mit vállal; tudja jól beosztania az idejét, hogy minden beleférjen. Ebben a szakmában fontos a határidő és a fegyelmezett és precíz munkavégzés. Egy mérnöknek tudnia kell, hogy a munkája nagyon nagy hatással van a környezetére, a társadalomra. Az ő munkája képes átalakítani a környezetet. Ennek esetleges káros hatásait fel kell tudni mérni, hogy ne szabályozzunk rosszul egy folyót, hogy kedvező helyre és különféle elvárásoknak megfelelően tudjunk házat, utat, hidat építeni.

Orvosok

Ha létezik olyan szakma, amelyhez elengedhetetlen valami egészen mélyen gyökerező elhivatottság, akkor az az orvosé. Ő az, akitől sokszor valóban élet és halál függ.

Az egyetemen oktatók a sok feltétlenül szükséges adottság közül az óriási szellemi kapacitást emelik ki, amely a boldoguláshoz szükséges ezen a pályán.

Egy tanárnak is jó memóriával kell rendelkeznie, de ő rugalmasabban használhatja fel az ismereteit. Óra előtt például átnézheti az anyagot, felfrissítheti a tudását. Egy orvosnak olyan memóriára van szüksége, amely alkalmas arra, hogy a megtanult információhalmazt bármely pillanatban azonnal képes legyen felhasználni.

Nagyon fontos szempont tehát a pályaválasztásnál: megvan-e a tanulóban a képesség, hogy tudását frissen tartsa, pillanatról pillanatra alkalmazni tudja, akár évek múltán is.

TIPP

Az elméleti és gyakorlati ismeretanyag, valamint bizonyos készségek megszerzése mellett az orvosnak képesnek kell lennie jó interperszonális kapcsolatteremtésre, kollegáival való kooperatív együttműködésre úgy, hogy messzemenően vegye figyelembe a betegek emberi méltóságát, jogait, egyéniségét, és tartsa tiszteletben személyiségi jogaikat. Az egyetemi „curriculum” szélesebb értelemben véve életvezetési filozófia is, mely egész életre meghatározó erkölcsi tartást kell, hogy kölcsönözzön a végzett orvosoknak. El kell sajátítaniuk a szükséges kommunikációs technikákat, kellő mélységű nyelvtudást, ki kell fejleszteniük empátiás készségüket, hogy egyenrangú partnerként szerepelhessenek mind a hazai, mind a nemzetközi szakmai közéletben.

Az összeállítás az Országos Felsőoktatási Kalauz cikkei alapján készült.

További információk a kiadványról>>>