E-könyvet karácsonyra? Igen.

Idén is jó ötletnek tűnik ekönyvolvasót ajándékozni Karácsonyra. Kapcsolódó cikkünkben be is mutatjuk, szerintünk miket érdemes megvenni, de ne felejtsük el, nem jó úgy ekönyvolvasót ajándékozni, hogy nincs mit olvasni, sőt az sem elég kedves gesztus, hogy mindenki olvasson ingyenes Jókai-regényeket a Magyar Elektronikus Könyvtárból letöltve vagy akár kortárs magyar szépirodalmat a Petőfi Irodalmi Múzeum Digitális Irodalmi Akadémiáján. E-könyvet ajándékozni Karácsonyra? Fura ötlet, de az Amazon már régóta lehetséges, bár nem lehet becsomagolni, pedig az ajándékozás lényege az ajándék kibontása. Na, az itt nincs.  

A magyar ekönyvpiacon még messze nincs annyi cím, mintha bármelyik könyvesboltban vásárolnánk, így érdemes a nagyobb ekönyves oldalakon alaposan körülnézni. Külföldről nyilván az Amazon a legjobb, leggyorsabb, legnagyobb választékkal rendelkező bolt. A magyar nyelvű könyveket keresők számára a legnagyobb választék az Ekonyv.hu-n és a Txtr-en lehet, de persze érdemes keresgetni a kisebb oldalakon is. Válogatásunkban Hitler visszatér 66 év után, Ulickaja megmutatja a legszemélyesebb oldalát, kiderül, mi az a focialista forradalom, megmutatjuk, mi tölti be a Harry Potter-sorozat hiányát.

Timur Vermes: Nézd ki van itt

Moldova György már a hetvenes évek elején feltámasztotta a Huszadik Század Leggonoszabb Emberét, ám Adolf Hitlernek akkor szerencséje volt. Nem kellett megküzdenie se a televízióval, se az internettel, egyetlen drogériába sem kellett betennie a lábát, és nem keresztezte az útját senki, aki a puszta kezével szedi fel az utcáról kutyája ürülékét. Timur Vermes napjaink Berlinjében magához tért Führere már nem úszta meg ilyen könnyen. Megpróbáltatásait viszont enyhítette némiképp a rá irányuló figyelem, így masírozhatott egyenesen egy saját tévéműsorig, sőt, az utolsó fejezet alapján egészen a választásokig. Pedig közben pontosan azt a kirekesztő, antiszemita mantrát ismételgette, amit 66 évvel ezelőtt. Németország legfrissebb közönségsikerét, a Nézd ki van itt című szatírát hamarosan a mozivásznon is viszontláthatjuk. Nem lesz könnyű Bruno Ganznál hitelesebb főszereplőt találni hozzá. (Kritikánk a könyvről, részlet a regényből, interjú a szerzővel.)

Ljudmila Ulickaja: Örökbecsű limlom

Ljudmila Ulickaja eddigi könyveiből is kiderült, hogy egy különösen érzékeny íróval van dolgunk, de legújabb kötetének, az Örökbecsű limlom elolvasása után ebben csak még biztosabbak leszünk. Ulickaja az esszékben, interjúrészletekben és személyes jegyzetekben fejti ki a véleményét szinte mindenről, legyen szó nőkérdésről, jótékonykodásról, hitről, vagy kedvenc festményéről, amit történetesen a kedvenc festője, vagyis férje, Andrej Kraszulin festett. Beszélget rámenős újságírókkal, bebörtönzött oligarchákkal, és egy magyar műfordítóval is, méghozzá Goretity Józseffel is, aki több könyvét fordította már. A három nagyobb, és számtalan kisebb fejezetre tagolt műben bemutatkoznak barátai, szerelmei, az azok az egyszerű, de valamiért mégis különleges emberek, akikkel nap, mint nap kapcsolatba kerül. A cím limlomjai pedig nem filléres, hanem felejthetetlen emlékeket takarnak. (Interjúnk Ulickajával.)

Erdős Virág: ezt is el

Az ezt is el című verseskötetében ismét a rímeket állítja csatasorba Erdős Virág. Az ellenfél ezúttal nem ufókból, öngyilkos merénylőkből vagy Trabantfejű nőkből áll. Mese már rég nincs, de ország még mindig van. Erdős, ha nem is jókedvében, de felcsapott közéleti költőnek, és mélyszegénységről, korrupcióról, és kollektív bűnösségről szaval. Témái ott ütik, ahol a legjobban fáj, kérdéseire csak a nagyokosok tudják a választ. Az utóbbi idők legnépszerűbb költeményei nemcsak papíron, de dalban elmondva is hatásosak, ha egyszer végighallgattuk őket, soha többé nem mennek ki a fejünkből. (A költő ezt egy kötettel korábban a „baromi primitív rímekkel” magyarázta.) Erdős régi, politikamentesebb önmagát A legszebb verssel idézi meg, de bepillantást enged egy igazán magyar konyhába, és azt is elárulja, mit vinne magával, ha elhagyná az országot. Mindent. (Írásunk a kötetről.)

Nyáry Krisztián: Így szerettek ők 2

Alig jelent meg, máris botrányt kavart, pedig Nyáry Krisztián alapvetően nem akart mást, csak folytatni a tavalyi Így szerettek őkkel megkezdett sikerszériát. A Kölcsey Ferenc esetleges homoszexualitásáról szóló fejezetre felkapta a fejétirodalomtörténésztől kezdve a mezei kommentelőig mindenki, a vitában pedig a végletes narratíva, a hipotézis és a lélektani motiváltság kifejezések röpködtek az olvasók feje felett. Pedig Kölcsey története csak egy a negyvenből, melyek szereplői számosak, főként írók és költők persze, de akadnak ünnepelt színésznők és egyszerű polgárlánykák is köztük. Öngyilkossági és gyilkossági kísérletek, évtizedekig fenntartott szerelmi háromszögek, csúnya megcsalások és látványos kibékülések váltogatják egymást Nyáry második kötetében, mely ilyen formában várhatóan az utolsó is, a szerző ugyanis azt nyilatkozta, hogy nem tervez harmadik szerelmes kötetet.

Samantha Shannon: Csontszüret

Ha valakit az új J.K. Rowlingnak, regényét pedig az új Harry Potternek neveznek, az elég jó ajánlólevélnek számít, Samantha Shannonnak azonban nagy eséllyel már nincs szüksége ilyen címkékre. A Csontszürettel ugyanis újabb irodalmi franchise indult hódító útjára, az ifjúsági fantasy rajongói pedig újabb kedvencet találtak. Arról nem is beszélve, hogy Shannon amerikai kiadója már a következő két rész jogait is megvette, a szerződésben egy kövér hat-számjegyű összeggel. A disztópikus tündérmeséknek tehát a vámpíros, viadalos sztorikkal nem áldozott be, erről az álomjáró Paige Mahoney gondoskodik. A különleges képességekkel megáldott lány Oxford titokzatos börtönvárosába kerül, itt azonban az egyetlen esélye a szabadulásra, ha betör mentora és kiképzőtisztje, Warden elméjébe, és felfedi annak titkát. (Kritikánk a könyvről, portrénk a szerzőről.)

Khaled Housseini: És a hegyek visszhangozzák

Khaled Hosseini még orvosként dolgozott, amikor első regényét, a Papírsárkányokat papírra vetette – ebből és a kettes számú Ezeregy tündöklő napból több millió példány fogyott, Hosseini harmadik regényét pedig már igazi bestselleríróként tette le olvasói elé. Az És a hegyek visszhangozzák az író szülőhazájában, Afganisztánban veszi kezdetét, a szálak azonban egészen Párizsig és Kaliforniáig vezetnek. „Néha le kell vágni egy ujjat, hogy megmentsük a kezet”, állítja új kötetében Hosseini, aki egészen egyedülálló módon mesél apákról és anyákról, fivérekről és nővérekről, árulásról, kötődésről és önfeláldozásról, és közben persze arról is, hogy hogyan szeretünk és hogyan viselünk gondot egymásra, valamint a döntéseink hogyan rezonálnak a minket követő nemzedékek életében. (Portré a szerzőről, aki elárulta, miket olvas.)

Benedek Szabolcs: Focialista forradalom

1954-ben Bernben elvesztettük a foci világbajnokság döntőjét. Az Aranycsapat sikerei a kommunisták sikerei is voltak, ezért nem csoda, hogy már a meccs előtt a győztes csapatát várták haza (az Aranycsapat körüli tévhitekrőlitt lehet olvasni). A vereség után a szurkolók összeesküvés-elméleteket gyártanak, miközben totózokat törnek be, a Népsportot gyújtogatnak, sőt még követeléseiket is szeretnék a rádióban beolvasni. Benedek Szabolcs Focialista forradalom című könyve ezt az eseménysorozatot dolgozza fel egy pörgős könyvben, amiben a komcsitól a horthystáék mindenki előkerül. A regény elolvasása után minden mostani stadionépítést megértettem!