Appokban van a tévézés jövője

Magasra tette a lécet az Apple az új médialejátszójával, de ezúttal nem a minőség szempontjából, hanem az árazásával. Az új Apple TV ugyanis hazánkban 57-77 ezer forintba kerül, és ezzel már a játékkonzolok súlycsoportjához közelít. A Google által nemrég bemutatott új Chromecast még áfával is 15 ezer forint alatt marad. Nem lehet azt mondani, hogy hibás az Apple megközelítése, mert amit kitalált, az nagyszerűen működik. Főleg az angolszász országokban és más nagy, nyugati piacokon. Most azonban semmi biztosat nem tudunk mondani arról, hogy hazánkban mikor tudjuk majd kihasználni ennek a médialejátszónak a tudását.

Csendes asszisztens

Az Apple TV negyedik generációjának legnagyobb újítása, hogy appokat tudunk telepíteni rá. A hardver nagyjából ugyanaz, mint amit az iPhone 6-ban találunk: a 64 bites A8 csip és a 32 vagy 64 GB-os belső tárhely sok mindenre elég. Az internetre wifin vagy ethernet kábelen tudunk csatlakozni, a tévére hdmi kábellel. Sajnos nincs rajta optikai kimenet, mint az előző verzión, pedig azzal az Apple TV akár tévé nélkül, erősítővel kombinálva is elég jól teljesített, amikor a mobilunkról átjátszottunk rá zenéket; sokkal jobb a minősége, mint a bluetooth adaptereknek.

Sokkal kifinomultabb az új távirányító, mint a korábbiak. Ugyanolyan lightning kábellel tölthető, mint az iPhone, és bluetooth-on csatlakozik a lejátszóhoz, tehát elméletileg a másik szobából, rálátás nélkül is tudjuk vezérelni az Apple TV-t. Ez persze nagy mértékben függ a távolságtól és a falvastagságtól.

Négy gomb van rajta, valamint egy nyomógombként is működő érintésérzékeny felület, amivel a menüben tudunk navigálni. Az érintőfelület kicsit érzékenyebb a kelleténél, és emiatt rendszeresen oda-vissza lépkedtünk a kijelölendő menüpont körül, de ehhez biztosan hozzászoknánk pár hét használat után. Van benne gyorsulásmérő és giroszkóp is, tehát a játékokban a távirányító forgatásával tudjuk irányítani a karakterünket.

Ez távirányító ugyanis túl egyszerű és túl kicsi, ezért hiányzik az a kihívás, amit a konzolokkal élhetünk át. A profibb kontrollerek tucatnyi gombjával a másodperc törtrésze alatt végigtolhatunk egy 5-10 gombnyomásból álló kombinációt, amit néha perceken át kell begyakorolni, tökéletesre fejleszteni. Az Apple TV távirányítóján ugyanazt a felületet kell nyomkodni, vagy néha jobb-balra suhintani rajta, ami megakadályozza a pörgős játéktempót.

Aki kimondottan a játékok miatt venné meg az Apple TV-t, annak azt javasoljuk, hogy rögtön kezdjen el gyűjteni egy rendes kontrollerre. Az Apple is árul ilyet, plusz 19 ezer forintot kell kipengetni érte, így viszont már olyan árzónába kerülünk, hogy erősen elgondolkodtató, érdemes-e inkább beruházni egy Playstationre vagy egy Xboxra. 

Talán a beépített mikrofon a legkevésbé hasznos eszköz, hiszen ezzel a tévézéshez lebutított Sirit lehetne irányítani. Ezt úgy sem sikerült aktiválni, hogy Egyesült Államokbeli tartózkodásra és angol nyelvre állítottuk át a kütyü. Kényelmesebb lenne magyarul beszélgetni a konzollal, de erre egyelőre várhatunk.

Mindenre van egy app

Azt jól látja az Apple, hogy a tévézés jövője az appokban van, de a negyedik generációs Apple TV csak a lehetőségeket teremti meg. Még várni kell, hogy a kedvenc tévécsatornáink és műsoraink elkészítsék a saját alkalmazásaikat, és sokkal nagyobb legyen a kínálat, mint most, amikor a választási lehetőségünk kimerül abban, hogy az alap- vagy a családi csomagra fizetünk-e elő.

Hogy a tévézés jövőjének a szele hazánkat is elérje, ahhoz elengedhetetlen, hogy a magyar csatornák, műsorgyártók és szolgáltatók elkezdjenek saját appokat fejleszteni, legyen elérhető az HBO Go, a Telenor MyTV és a Telekom TV Go-ja. A hazai mobilszolgáltatók appjaival legalább annyi előnyünk lenne, hogy a tévészolgáltatást sikerülne felszabadítani, a netszolgáltatástól függetlenné tenni, és az Apple TV kis dobozában magunkkal vinni, ahová csak akarjuk. De ezt már most is megtehetjük, igaz kicsit kényelmetlenebben, hiszen a laptopunkon is elérhetők a műsorok, és azt is ráköthetjük a tévére, hogy nagyobb méretbe élvezzük a filmeket.

Persze, tudunk filmeket kölcsönözni az Apple-től, de ennek az árazása köszönőviszonyban sincs a többiekével. És nem csak a videós kínálat foghíjas. Az Apple a saját zeneszolgáltatását akarja elterjeszteni, de mi inkább várunk, hogy megjelenjen az Apple TV-re a Spotify alkalmazása. A médialejátszóba beépített Apple Musicnál talán még a Deezer is jobban menne, mert viszonylag könnyen előfizethetünk rá a a mobilszolgáltatói csomagokkal. A fotókkal ugyanez a bajunk: egész jó az iCloud fényképtárolója, de az Apple sohasem a felhőszolgáltatásairól volt híres. Jó lenne, ha a főmenü központi helyét át tudnánk adni a Google Fotóknak, a Flickrnek, vagy a Microsoft OneDrive-nak.

Az Apple TV furcsa öszvér. Kicsit játékkonzol, de ezek az egyszerű játékok inkább mobilokra valók. Kicsit médialejátszó, de a 4K felbontást nem bírja. Kicsit képnézegető is, és angolul egy kicsit hangvezérelhető, de korántsem olyan mértékben, mint az iPhone. De a legfőbb gond, hogy az Apple mindezt egy kicsit drágán adja.