Menyhért, Mirjam
12 °C
24 °C

Karácsonyra múzeum? A Sikoly csak karnyújtásnyira van

2015.12.17. 18:26
8 hozzászólás
Nem újdonság, hogy a bécsi Albertinában jó kiállításokat láthatunk, de a most karácsonyra időzített Edvard Munch-tárlat egészen egyedülálló élményt nyújt.

A Sikoly – nagyjából ez az, amit mindenki ismer Edvard Munch életművéből, pedig az egyetlen híres norvég festő ennél sokkal többet tudott. Olyat, ami tényleg megérint mindenkit, aki egy kicsit is behatóbban tanulmányozza az életművét. Azért is egyedülálló a mostani, bécsi kiállítás, mert igen logikusan, lépésről lépésre mutatja be Munch stílusának kialakulását, témaválasztásának okát és fejlődését, az általa használt főbb motívumokon keresztül. És ne vegye kedvét senkinek az a tény, hogy festményeket nem, csak grafikákat láthat, az élmény annyira egyedülálló, hogy ezt az első terem után azonnal el is felejtjük.

Sikoly
Sikoly
Fotó: Reto Rodolfo Pedrini, Zürich

Munchnak nem volt egyszerű élete, előbb anyja halt meg tuberkolózisban nagyon fiatalon, aztán nővére is, ő pedig mindkettőt végignézte, miközben maga is állandóan betegeskedett. Az átélt élmények hatására azonban

Munchot állandóan a halál és az elmúlás foglalkoztatta, természetesen depressziós és alkoholista volt, egyszer pedig majdnem meg is halt, amikor féltékenységében egyik szeretője lövöldözni kezdett.

Munch sikerét leginkább vakmerőségének köszönheti, hiszen amikor a legnagyobb divat az impresszionizmus volt, akkor ő ezzel gyorsan szakított, hogy valami egészen újba kezdjen. Műveit teljesen átitatta a depresszió és a keserűség, és első kiállítását Berlinben 1892­-ben akkora botrány kísérte, hogy egy hét múlva be is zárták. Munch ettől természetesen egy csapásra híres lett.

Hírneve egyre nőtt, és miután 1893­-ban megfesti a Sikolyt, szinte állandóan kiállítása volt valahol. Amitől nem lett jobb kedvű, továbbra is depressziós volt és súlyos alkoholista, amit többször kezeltetnie kellett. Végül leszokott az alkoholról, és visszavonult norvégiai birtokára, ahol továbbra is folyamatosan festett. Nagyjából egy időben azzal hogy Sigmund Freud rátalált a pszichoanalízisre, Munch is rátalált arra, hogy ábrázolja képein az emberi lélek hihetetlen mélységeit. Ezt próbálta bemutatni a Sikolyban is, ami az ő értelmezése szerint a természet sikolya, miközben igen élesen mutatja be azt a szorongást, amit az ember szürkületkor gyakran átél.

Melankólia
Melankólia
Fotó: Reto Rodolfo Pedrini, Zürich

Grafikái a bécsi Albertinában szinte azonnal beszippantják a nézőt.

Csak első ránézésre van szó romantikus rajzokról, valójában mindegyikről süt a szorongás, a magány és a haláltól való félelem.

Munch szinte egész életében a haláltól rettegett (ennek ellenére jó sokáig, nyolcvan évig élt). A szerelemben is legtöbbször azt látta, hogy az együtt jár a halállal, sosem tudta boldogságként megélni azt.

Látható a kiállításon a Fiatal lány a parton című képe, ami első nagy szerelmét, egy nála idősebb, házas nőt ábrázol. Munchra jellemző volt, hogy ha egy téma megfogta, akkor évtizedekig nem engedte el, még 15 éve elteltével is elővette. Közös vonása a képeknek a tengeren végigfutó holdsugár.

Fiatal lány a parton
Fiatal lány a parton
Fotó: Christie's Images/The Bridgeman Art Library

Másik gyakori témája a lányok a hídon. Munch ebből a témából is igen sok rajzot készített, variálva, hogy a lányok a vízre vagy éppen a szemlélőre néznek, mindegyik képben közös az elvágyódás szomorúsága. Munch egyik leghíresebb képe a Melankólia, amit sokan a szimbolizmus egyik legjelentősebb munkájaként értékelnek. A Melankóliát egy szerelmi háromszög apropóján alkotta, és mint sok más téma, ez is még évekig visszatért nála. Kivételesen itt nem ő volt a szereplője a szerelmi háromszögnek, de vele is megestek ilyen dolgok bőven.

A Sikoly mellett talán a két másik leghíresebb műve a Madonna és a Vámpír, mindkét festmény megszületése nyomon követhető az Albertina kiállításán, miközben tényleg megdöbbentő, hogy a festményekhez készített grafikáknak szinte ugyanolyan lehengerlő erejük van.

Madonna
Madonna
Fotó: Reto Rodolfo Pedrini, Zürich

Munch Vámpír című munkája egyébként sokat elmond arról, hogyan is működik a művészet.

A festő eredetileg a Szerelem és fájdalom címet adta művének, és szerinte a képbe semmit többet nem kell beleképzelni, mint amit látunk: egy nő nyakon csókol egy férfit, akit szeret.

Művével azt akarta bemutatni, hogy a szerelem és az elmúlás kéz a kézben jár, és a halálról egy pillanatig sem lehet elfeledkezni. A képet aztán Munch lengyel barátja nevezte át, és a Vámpír címet adta neki. Így ismeri mindenki azóta is, és teljesen más jelentés tulajdonít neki.

Vámpír
Vámpír
Fotó: Reto Rodolfo Pedrini, Zürich

Munch képei nem derítik fel a lelket, ellenben remekül alkalmasak  a bennünk élő szorongás megélésére. Nem egy tipikus karácsonyi tematika, ennek ellenére, aki kiruccan Bécsbe a karácsonyi vásár idejére, annak érdemes ezt is beiktatni a programba. 

Élet, halál és magány, Albertina, Bécs, január 24-ig