Előd
7 °C
16 °C

Ó szép fenyő, ó jó fenyő, de sok a költség veled!

D  VG20121124014
2015.12.20. 09:58
40 hozzászólás
Karácsony, az ünnep, amikor megveszünk és hazaviszünk egy fát, feldíszítjük, majd végignézzük, ahogy szépen lassan meghal a szoba közepén. Nyilván nem ez az egyetlen ünnepi szokás, ami nagyon nagy hülyeségnek tűnik, ha belegondolunk, de ezek közül a hülye szokások közül talán ez járul hozzá a legtöbbel a magyar GDP-hez. Megpróbáltuk feltérképezni a karácsonyfa, mint áru útját a földektől az utcáig, Zalától Budapestig, hogy megnézzük, kinek mennyibe kerül egy karácsonyfa és mi is rejlik abban az árban, amit kifizetünk.

Aki elindul karácsonyfát venni, az előtt alapvetően négy választás van: luc, nordmann, ezüst vagy mű. Ez utóbbit egész máshol lehet kapni, 15-55 ezer forintba kerül, viszont utána egy pár évig megspóroltuk magunknak a karácsonyfa vásárlást, már ha együtt tudunk élni a tudattal, hogy amit megvettünk, az valószínűleg valami füstös kínai gyárban készült és több ezer év alatt sem bomlik majd le, miután előbb-utóbb kidobjuk. A természetes fák ára viszont valahogy úgy alakul:

  • luc 2500
  • ezüst 4-5000
  • nordmann 6000

Ez az ár vagy méterre értendő, vagy másfél méterig, utána extrát számolnak föl. De a fenyőfa piaca az egyik utolsó olyan, ahol még viszonylag rendesen lehet alkudozni, úgyhogy ezek irányadó árak. A kereskedők mindenkinek elmondják, hogy a luc szép és jó az illata, viszont viszonylag hamar potyogni kezd a levele, a nordmann szép zöld és tartós, de nincs illata, az ezüst meg ezüst.

Az irányadó ár már tavaly is nagyjából ennyi volt, a kereskedők szerint ezen már évek óta nem lehet emelni, mert a vásárlók ennél nem hajlandóbbak többet fizetni, a piac pedig eléggé az árusok felé lejt, ugyanis egyre több árus egyre több fával harcol ugyanannyi vevőért. 

Hogyan lesz a karácsonyfa?

No, de nézzük meg egy kicsit, miből lesz a karácsonyfa. A Magyar Díszkertészetek Szövetsége szerint

ma Magyarországon 1500-2000 hektáron termelnek fenyőfákat.

Egy karácsonykor nagyjából 2-2,5 millió fa kerül forgalomba, de ehhez nagyjából 30 millió fának kell lennie az országban összesen, csemetéktől a növendékeken át a kivágásra termettekig.

Egy fa, amit megveszünk, nagyjából 6-10 évig nő, fajtától és attól függően, hogy mekkorára akarja növeszteni az ember. A luc gyorsabban nő, mint a többi fajta, ezért is olcsóbb valamennyivel. A csemetéket először faiskolákban nevelik, majd pár év múlva ültetik ki a földekre, ahonnan majd végül kivágják őket.

Addig viszont elég sok vele a macera, ahhoz ugyanis, hogy szép legyen a fa, metszegetni, alakítgani kell, rendszeresen ki kell kapálni-kaszálni körülötte a füvet, műtrágyázni és vegyszerezni, nehogy megtámadja valami kártevő, és néha locsolni is, különösen ha olyan meleg és száraz a nyár, mint az idei volt. Mindezt persze leginkább csak gyalog és kézzel lehet csinálni, a gépesítés egyrészt nagyon drága lenne, másrészt egy alapvetően az esztétikájáért nevelt növény közé nem is szívesen menne be az ember traktorral.

Az emberi munkát viszont a fenyőtermesztők nem nagyon számolják el, sok közöttük a családi vállalkozó, őstermelő, aki a családjával a fenyőket metszegetve és kapálva “piheni ki” a polgári foglalkozását a hétvégén. Egy egy hektáros telken elfér úgy 9000 fa, ebből 250-300 darabot lehet eladni évente, amit rögtön vissza is pótolnak csemetékkel. Persze vannak olyan termelők, akik 25-30 hektáron több százezer fát termesztenek. Az egyik termelő szerint, akivel beszéltünk, kicsiben, 1000 fa alatt viszont nem nagyon éri meg belevágni.

A magyar karácsonyfa-termesztés igazi hazája Zala, kisebb részt pedig Vas megye, ha Budapesttől nyugatabbra lakik, akkor nagy eséllyel a fa, amit megkap az utcán, innen van. Surd és Gyékényes környékén sokan már rég kivágták a szőlőt a domboldalon és fenyőt ültettek a helyére. Persze az ország keleti felén is vannak fenyősök, de messze nem annyi, mint Zalában.

Hülyére viszont nem fogja keresni magát az ember a fenyőfából, mert elég sok vele a költség és a bizonytalanság. Alapból egy nagyon lassan megtérülő befektetést egy olyan termék, ami 6-10 évig készül, viszont akár egy nyár alatt tönkremegy. És sajnos a klímaváltozás nem tesz jót a magyar karácsonyfa-biznisznek, több termelő is arra panaszkodik, hogy a meleg és száraz nyáron sok fájuk elszáradt, és a túl enyhe tél sem tesz jót a fenyőnek.

A legnagyobb költség a vegyszer és a műtrágya, erre akár négyszázezer forint is elmehet hektáronként egy évben. Sok pénzt visz a benzin is, amit megeszik a fűnyíró vagy a kasza. És akkor még a fa ki se lett vágva és nagyon messze van a vevőktől.

Nem olcsó mulatság

Akivel a kedves olvasó az utcán találkozik, sok esetben egy őstermelő, aki a saját fáját hozza föl Zalából és máshonnan árulni, de persze vannak, akik csak dílerkednek a fával, zöldségesek, virágárusok vagy egyszeri fakereskedők, akik a nagybani piacon veszik a magyar vagy import fát.

Aki viszont maga viszi a városokba és árulja a fáját, annak még pár százezret bele kell feccölnie a dologba.

Vegyük azt, hogy egy árus, mondjuk Zalából, Budapestre hoz és megpróbál eladni maga 250 fát. Ehhez teherautót kell bérelni, ez az őstermelőknek, akikkel beszéltünk, úgy 140-180 ezer forintjába került. Ez egy fára levetítve alsó hangon 560 forintot jelent.

A fákat nem lehet csak úgy árulni a tereken, ehhez közterület-használati díjat kell fizetni az önkormányzatoknak, nem is keveset. A legtöbb önkormányzatnál külön meg van szabva, hogy mennyit kell fizetni a fenyőfaárusításért, a díj viszont önkormányzatinként változik.

A fenyőfa-árusoktól négyzetméterenként egy napra pár száz forinttól egészen ezervalahányszáz forintig is terjedhet, függően attól, hogy milyen közterületen akarja csinálni ezt az ember, illetve pár helyen, például Budapest 9. kerületében attól, hogy valaki őstermelő vagy kereskedő.

Mondjuk ha valaki a 8. kerületben akar fát árulni (számoljunk ezzel, mert itt csak egy ár vonatkozik minden köztérre), annak négyzetméterenként 764 forintot kell fizetnie egy napra. Ha mondjuk kibérel az árus 25 négyzetmétert a karácsony előtti 10 napra, az 191 ezer forintot jelent, vagyis mondjuk ha 250 fát akar ez alatt eladni az ember, az pont 764 forintot jelent egy fára.

A fát éjszaka őrizni kell, erre őrt fogadni úgy 10 ezer forint éjszakánként az még 100 ezer forint, bár egy őr több árus fájára is vigyázni tud. Szóval ha egy zalai őstermelő a Józsefvárosban árul fát, akkor csak a szállítás és az árusítás már 1724 forintot kitett minden eladandó fából, és ebbe még nem számoltuk bele a fa felnevelésének költségét.

Az árusoknak persze ennie és aludnia is kell valahol, amit persze meg tudnak oldani rokonoknál vagy ismerősöknél, de lehet hogy szobát vagy lakást kell bérelniük, ami még pénzbe kerül.

Megélni nem jó, mellékesnek talán

Az árusok szerint ezek a költségek nőttek tavaly óta, ezt viszont nem lehet a vevőkre hárítani, mert annyi a fa a piacon. Nemcsak Magyarországról jön ugyanis fenyő, hanem egyre több jön Dániából, Ausztriából és máshonnan, amiket a magyar fenyőkhöz képest nyomott áron lehet megvenni a nagybani piacon. Plusz még itt vannak a műfenyők és a földlabdás, karácsony után visszavihető vagy a kertbe kiültethető fenyők, amik szintén lecsippentenek egy kicsit a piacból.

Megélni majdnem biztos, hogy nem lehet a karácsonyfákból, de annyi mellékest még hoz a termesztőknek és árusoknak, hogy megérje csinálni, bár beszéltünk olyan termesztővel is, aki azt mondta, amit kivág, azt már nem ülteti újra, mert nincs értelme. Hogy mit hoz a bővülő import piac és a várhatóan egyre kevésbé fenyőbarát időjárás, azt mg nem tudni, bár akik a fenyő bizniszben vannak, azoknak nincs igazán más választása, mint kivárni. Addig is mindenkinek boldog fahazacipelést kívánunk.