Előd
7 °C
16 °C

Hiába ő az igazi, a csőd szélén tengődik a Mikulás

2016.12.06. 14:25
8 hozzászólás

Közhely, de igaz, hogy a karácsony mára igazából a szeretetéből a globális kapitalizmus ünnepévé vált, a tobzódó fogyasztás fesztiváljává, amelyről ha lefejtjük a mézes-mázas szlogeneket, akkor csak az marad, hogy a szemfényvesztésünket kihasználva globális márkák harcolnak a pénztárcánk tartalmáért.

Ebben a márkaküzdelemben pedig elég nehéz versenyezni a mamutvállalatokkal, olyannyira, hogy még a leginnovatívabb kisvállalkozóknak sem nagyon sikerül. Ékes példája ennek a magát az igazi finn Mikulásként hirdető, Magyarországra is minden évben ellátogató Joulupukki, aki egy csodálatos marketinghadjárattal

hiába vált a globális Mikulás-piac megkerülhetetlen szereplőjévé, mégsem megy neki a szekér, illetve hát a rénszarvasszán.

Tavaly ugyanis kis híján csődbe ment és hatalmas adóhátralékot halmozott fel az igazi Mikulás mögött álló biznisz, és épphogy sikerült megmenekülnie. Végül egy rénszarvasszafarikat futtató cég segítette ki a Magyarországon világhírű lappföldi kisvállalkozást, de hiába javultak azóta az eredményei, a télapóság valójában nem kifejezetten jó üzlet. Dacára annak, hogy néhány évtizede pont üzleti céllal telepedtek rá a finnek a minimum kétes lappföldi Mikulás-eredettörténetre.

A Mikulás-biznisz gyengélkedéséhez sok minden más mellett Kínának és az oroszoknak, meg általában véve a világgazdaság állapotának is köze van. Ugyanis mint manapság már mindenki más, még a Mikulás boldogulása is a globális piacok állapotától függ.

Hatalmas piacot nyúltak le a finnek

A Télapó-ipar minden évben kismillió embert foglalkoztat a pro bono dolgozóktól a hivatásos gyártósormunkás Mikulásokig, akik ünnepségről ünnepségre járnak, és komolyabb összegekért árulják professzionális jóságos öregapó imitációjukat. Azt viszont mindenki tudja, hogy igazi finn Mikulásból csak egy van, aki Lappföldön, az északi sarkkörön él a rénszarvasaival a fakunyhójában a kandalló mellett.

Azonban ez sem egy tündérmese, hanem kőkemény biznisz.

Annak idején az 1980-as években ugyanis egyértelműen gazdasági okokból kezdték el Lappföldet az igazi Mikulás otthonaként hirdetni a finnek, részben a pogány mondákból származó Joulupukki figurájára építve, részben az amerikai Mikulás-imázs részleges lenyúlásával.

A Quartz cikke szerint egy 19. századi illusztráció terjesztette el azt a legendát, hogy a Mikulás otthona az északi sarkkör, a finnek pedig azután kezdték el kisajátítani a dolgot, hogy 1927-ben egy rádiós bemondta, hogy Lappföldön megtalálták a nagyszakállú eredeti otthonát. A köztudatban ez aztán úgy terjedt el, hogy Finnország a Mikulás hazája, ahhoz viszont további jó pár évtizednek kellett eltelnie, hogy a finn állam is felvállalja a dolgot.

Először a második világháború utáni újjáépítéskor jelent meg a Mikulás-tematika a lappföldi Rovaniemi városában, ahol ma a Joulupukki él, a nácik által lerombolt települést ugyanis egy rénszarvasfej alakú alaprajzzal húzták fel újra. Az 1980-as években az állami turisztikai hivatal is beszállt a buliba, és a legnagyobb finn cégek is elkezdték promotálni a lappföldi Mikulás mondvacsinált legendáját. 

Mégsem tudnak belőle pénzt csinálni

Manapság a Mikulás-biznisz évi több százezer látogatót hoz Rovaniemibe, ahol teljes gazdasági ökoszisztéma épült ki arra, hogy pénzt sajtoljanak ki az északi mesevilágból. Joulupukki emellett a világ számos országába is ellátogat a karácsony közeledtével haknizni egyet, szóval az 1927-es rádiós poénból látszólag elég jó üzlet lett.

De csak látszólag: tavaly ugyanis kis híján csődbe ment az igazi finn Mikulás hivatala mögött álló vállalkozás. A Dianordia Oy cég (ez egy finn cégforma, ami nagyjából a kft. megfelelője) 200 ezer eurós adótartozást halmozott fel, miután a finn gazdaság hosszú recesszióba süllyedt, és a dél-európai válság miatt elmaradtak a görög, olasz és spanyol látogatók is.

Aztán az ukrán háborúval kapcsolatos feszültségek és a gazdasági helyzetük romlása miatt a forgalom 20 százalékát adó oroszok is elmaradoztak, a pénz pedig elfogyott. (A forgalom további ötödét egyébként a japánok adják, ők most is jönnek rendesen, ahogy Kínában is próbálja hirdetni magát a Mikulás-hivatal.)

A világgazdaság helyzete nagyon erős hatással van az üzleti eredményünkre. A világ problémái nálunk is megjelennek

– nyilatkozta a Joulupukki irodáját működtető cég vezetője, eloszlatva ezzel minden arra vonatkozó illúziót, hogy Mikulásfalván az élet csak játék és mese, és a felhőtlen karácsonyt nem fenyegetik a világ bajai. Aminek részben az is az oka, hogy hiába csaptak le rá nagy érzékkel a finnek, a Mikulás mint olyan nem levédhető szellemi termék, ezért aztán nem tudják teljesen kisajátítani.

Rénszarvasai megmentik a Mikulást

Végül a cég úgy menekült meg, hogy egy lappföldi rénszarvasszafarikat rendező vállalkozás gyorsan kisegítette, mert ha bezárt volna a Mikulás-hivatal, az az egész környék gazdaságát megrendítette volna.

Azóta jobban néznek ki a cég pénzügyei, ám meglepő módon így sem nagy biznisz Joulupukkinak lenni. Hiába érkezik ugyanis évi 300 ezer turista Rovaniemibe, az utóbbi években stabilan 2 millió euró körüli árbevételt ért el a Mikulás-hivatal, ami nem valami sok, túl sok nyereséget sem tudnak felmutatni. De a Mikulás-közvetítés sem valami jó üzlet, a Joulupukki külföldi turnéztatásával foglalkozó Pro Santa Oy például 900 ezer euróig jutott, és az utóbbi öt évből kettőben veszteséges volt.

A másik helyi látványosságot, a rovaniemi Mikulásfalvát pedig a lappföldi és állami turisztikai hivatalok pénzelik, tehát itt eleve nem a közvetlen haszonszerzés a cél.

Azaz hiába bitorolták el az igazi Mikulás legendáját, Joulupukkiék nem keresik halálra magukat a dolgon. Amit végső soron akár azzal is lehetne magyarázni, hogy az igazi Mikulásnak az igazi karácsony számít, nem a pénz. Már ha nem tudnánk, hogy valójában egy turisztikai marketingfogás az egész igazi Mikulás maga.

Viszont azért félteni sem kell őket, azt ugyanis túlzás lenne állítani, hogy Rovaniemi nem járt jól azzal, hogy a világ Mikulás-fővárosa lett: a kietlen havas pusztában lévő 60 ezres település évi nagyjából 200 millió eurót szakít a turizmuson. Mikulás nélkül pedig vélhetően ennél jóval kevesebben lennének kíváncsiak rá.