A felsőoktatás és a kutatás-fejlesztés az Egyesült Államok gazdasági erejének és nemzetközi befolyásának egyik legfontosabb oka, a Trump-kormány azonban az agyelszívás leállításával taccsra teheti a szektort.
A maratoni EU-csúcs végén Orbántól a holland fickóig minden érintett politikus arról beszélt, megnyerte saját szabadságharcát. Az elfogadott pénzügyi tervek sok szempontból forradalmiak, de fontos kérdések homályban maradtak.
Kína a "felforgatók és külső erők" ellen tág és kemény nemzetbiztonsági intézkedéseket hozott Hongkongban. A helyi ellenzék és jogászok szerint a város szabadságának kiherélése zajlik, a britek hárommillió hongkongit is hajlandóak befogadni.
Trump szerint túl sok a teszt, alelnöke szerint szerencsére a fiatalok fertőződnek, szakemberek szerint vízválasztó két hét jöhet. Ami biztos: a lazítások után rekordot döntött az új betegek száma, 32 államban erősödik a járvány, délen megtelnek a kórházak.
Volt nemzetbiztonsági tanácsadója szerint az elnök szeret szívességet tenni kedvenc diktátorainak, tényleg megzsarolta Ukrajnát, és csak a PR érdekli, a politika nem. Kiszivárogtak a részletek az újabb Trump-botránykönyvből, aminek megjelenését az utolsó pillanatban is próbálja megakadályozni a Fehér Ház.
A koronavírus-járvány nyilvánvalóvá tette az ipari termelés kiszervezésében rejlő gazdasági és biztonsági kockázatokat, elemzők szerint mégsem jön vissza az ipar Nyugatra.
De már halottja is van a konfliktusnak. Egy régi területi vita, katonai mozgósítás és nacionalista melldöngetés - ez van most India és Kína határán. Egyik ország sem készül háborúra, de a kilátások borúsak.
A feketék gazdasági-társadalmi felzárkózása tíz éve megtorpant, és a koronavírus is őket érintette legsúlyosabban. Az utóbbi hetek tüntetései mögött mély egyenlőtlenségek is húzódnak.
A koronavírus-járvány gazdasági hatásai súlyosbodnak a fejlődő világban, sok múlhat azon, hogyan reagálnak a keselyűalapok és a világ egyik legnagyobb hitelezőjévé vált Kína.
Minneapolisban már a rendőrség felszámolásáról, majd újraépítéséről beszélnek. A rendőrség költségvetésének erős csökkentése és a rendvédelem rendszerének újragondolása eddig radikális ötlet volt, de a tüntetések farvizén kezd megjelenni fősodorbeli balos politikában is.
Az elnökválasztás még mindig nagyon messze van, de a jelen állás szerint a tüntetések nem segítik, hanem gyengítik az elnököt, és a rendpárti retorika és keménykedés sem kedvez Donald Trumpnak.
A nemzeti gárdát hazaküldték Washingtonból, de a Fehér Ház köre falat építettek. Az elnök a gazdaságban bízik, a baloldal rendőri reformot akar.
Tucatjával özönlenek a felvételek a békés tüntetők, vagy a tüntetések környékén járók brutális rendőri bántalmazásáról.
Az exkosaras milliárdos tíz éven keresztül támogatja majd a rasszizmus ellen fellépő szervezeteket.
Kína terrorizmusra hivatkozva döntött Hongkong megrendszabályozásáról. Az ellenzék és Amerika szerint ez a szabadság végét jelenti, és Peking növekvő illiberális étvágyát jelzi. Trump felülvizsgáltatja a Hongkongnak járó gazdasági-kereskedelmi kiváltságokat, amivel viszont újabb csapást mérhet a helyi ellenzékre.
Japánban nem voltak kijárási korlátozások, sem tömeges tesztelés, mégis alacsony maradt a halálesetek száma. A kormány szerint a japán modell a siker titka, egyes szakértők szerint rejtély, mi történt.
Kilenc és fél éves késéssel, háromszoros áron, felfoghatatlan bénázás és hibahalmaz után készült el áprilisban Berlin új reptere, amely már átadásakor elavulttá válhat.
Hongkongban másodszor is elfojtották a járványt, lassan újraindul az élet. A kormányellenes tüntetések is éledeznek, amire a rendőrség és Peking is keménykedéssel reagált.
A repülés és a közúti forgalom összeomlott, leállt az ipar, rekordmértékben csökken a szén-dioxid-kibocsátás – ám az aktuális adatok szerint a koronavírus sokkjánál is radikálisabb lépések kellenek a felmelegedés megfékezéséhez.
A német alkotmánybíróság egy meglepő ítéletében nekiment az Európai Központi Banknak és az Európai Bíróságnak is, amivel az eurózóna stabilitását és az uniós intézmények felsőbbrendűségét is alááshatja. Messzire vezethetnek a döntés politikai következményei.
A koronavírus-járvány miatt a szokásosnál is több a kérdőjel az amerikai elnökválasztási kampányban, de az biztos, hogy Trump rosszul áll. Emiatt Kína-gyalázással próbálkozik, kihívója, Joe Biden a pincéjéből podcastel, és valószínűleg nem annyira sajnálja, hogy nincs rivaldafényben.
A kínai jegybank kísérleti jelleggel bevezeti a digitális pénzt, amely a bictoin elveinek szöges ellentétére épül, de a bűnüldözéstől kezdve a monetáris politikán át az emberek nyomon követéséig sok változást hozhat.
Egyes adatok nagyon rosszak, mások reménykeltőek, de rengeteg a kérdőjel, és a kormány opciói korlátosak. Kínában véget ért a járvány, a kérdés az, hogy a gazdasági válság mikor ér véget.
A koronavírus nagyhatalmi viszálykodásba torkollt: Trump vagdalkozik, Kína maszk- és farkasdiplomáciával jutalmaz és büntet. A propagandaháborúnak nyertesei nem nagyon, vesztesek annál többen lehetnek.
A koronavírus, a szaúdi árháború, a spekuláns kereskedők, a szibériai tél és az amerikai innováció együtt tette tönkre az olajpiacot. De sajnos ettől még nem fogunk ingyen tankolni.
A koronavírus-járvány kiindulópontján elkezdték feloldani a karanténintézkedéseket, de nincs vége a szorongásnak. A cégek többsége újraindult, kinyitottak a plázák, de az élet egyelőre csak óvatosan kezd visszatérni a régi kerékvágásba, aminek a járványvédelem mellett politikai okai is vannak. Az országban egyes turistalátványosságokat azonban óriási tömegek leptek el.
Washington hónapokig terelt, most nehezen tud mit kezdeni a koronavírussal. A szövetségi bürokrácia bénázása, Donald Trump vezetési stílusa, az egészségbiztosítás állapota és technikai bakik is hozzájárultak, hogy az Egyesült Államok vált a koronavírus-járvány új gócpontjává.
A koronavírus okozta leállás más, mint egy klasszikus gazdasági válság, ezért újfajta válságkezelési módszerekre van szükség. A recessziót elkerülni nem lehet, de gyors mentőcsomagokkal csökkenthető a mélysége.
Bár a pánikvásárlás időleges áruhiányt szült, és a kereskedelmi fennakadások is nehezítik a polcok feltöltését, a jelen állás szerint rendben működik az élelmiszeripar. A nagyobb kihívást a munkanélküliség jelenti majd.
Nincs tömeges tesztelés, nincs karantén, nyitnak az iskolák és vidámparkok, készülnek az olimpiára: Japán a kormány szerint kordában tartja a vírust, a vészmadarak szerint csak nem vesz róla tudomást.
Bár eleinte ott sem ment könnyen, Dél-Korea az utóbbi napokban a koronavírus elleni védekezés bezzegországa lett, 250 ezer embert tesztelt pár hét alatt. A járványnak azonban még ott sincs vége.
A francia elnök közeledik az oroszokhoz, távolodik Amerikától, és egyes vélemények szerint az egész EU-t a múltból táplálkozó francia nagyhatalmi vágyak rabjává tenné.
Kínában lecsengőben a járvány, miközben máshol súlyos gondok vannak. Ahogy terjed a koronavírus a világban, úgy alakul át a kínai propaganda: ma már ismeretlen eredetű globális járványról van szó, amely ellen Kína küzd a leghatékonyabban a világon.
Olaszországot eddig a kedvező külső környezet tartotta a víz felett, a koronavírus gazdasága egyetlen működő részét támadta meg. A járvány súlyosbíthatja a bankszektor sokéves problémáit, és nehéz helyzetbe hozhatja az eurózónát is.
A volt alelnök kampánya pszichológiai és pénzügyi lökést kaphat a győzelemmel, de az előrejelzések szerint továbbra is a demokratikus szocialista Sandersnek áll a zászló.
Olaszországban a kormány és a régiók közti belpolitikai harc is nehezíti a koronavírus-járvány kezelését. Japánban a kezdeti tétlenség után szigorítanak a hatóságok, de a bírálók szerint nem túl átgondoltan.
Trump nem tett le róla, hogy rátámadjon az európai autóiparra. Brüsszel próbálja elkerülni ezt, de nem úszhatja meg, hogy beengedje az amerikai agrártermékeket az EU-ba, amivel az uniós polgárokat haragíthatja magára.
Az elnökhöz közeli rendészeti vezetők vették kézbe a koronavírus-járvány kezelését. A rendszer sok gyengesége felszínre került, de a népharag nem érte el Pekinget.
Három éve sokan összeomlást vártak, az amerikai gazdaság mégis szárnyal Trump alatt. Mi történt? És mik rontják az esélyeit?
Az elektromosautó-gyártó árfolyamát Elon Musk rajongói és gyűlölői együttes erővel tornázzák a Hold felé. Sokan lufitól tartanak, de a cég kilátásai tényleg sokat javultak.
A republikánusok felmentették az elnököt mindkét vádpont alól. Először szavazott saját pártjából szenátor egy elnök ellen impeachmentnél. Az eljárás hónapokig uralta az amerikai politikát, de könnyen lehet, hogy nem befolyásolja érdemben az elnökválasztást.
A britek az amerikai nyomás ellenére egyensúlyoznak. A németek magukkal sem tudnak megegyezni. A franciák nem diszkriminálják az USA által üldözött kínai mobilcéget. A Huawei így Európában egyelőre nyerésre áll.
A Demokrata Párt iowai előválasztása káoszba fulladt. Ez jól jöhet Trumpnak és rosszul jöhet a szocializmusnak.
Matteo Salvini migránsellenes pártja nem tudta bevenni az olasz baloldal bástyáját, Emilia-Romagna régiót, ami halvány reményt adhat a megtépázott baloldali kormánykoalíciónak. Azonban a belső válsággal szembenéző kormánypártok leginkább csak időt nyertek.
Vuhanból tízmilliós szellemváros lett. Kína drasztikus lépésekkel és hatalmas mozgósítással próbálja leküzdeni a koronavírust. Ennek ellenére nem mindenki bízik a hatóságokban, és a világgazdaság is jelentős kárt szenvedhet.
Belpolitikai okokból mindkét félnek érdeke volt a kereskedelmi háború lecsillapítása, de elég furcsára sikerült a megállapodásuk. És Európa sem menekült még meg.
Ono Dzsiró több mint ötven éve vallásos megszállottsággal tökéletesíti a szusit egy tokiói aluljáróban. Bár a Michelin-kalauzból kitették, eszében sincs visszavonulni.
Caj Ing-ven 19 százalékponttal győzte le Kína-barát kihívóját, és közölte, Tajvan nem enged Peking fenyegetésének. Ettől a feszültségeket vélhetően csak tüzelni fogja győzelme.
Bár népszerűtlen, a hongkongi tüntetések farvizén a balos elnök nyerhet a tajvani választáson. Peking katonai fenyegetéssel és dezinformációval hangolt, de a Kínával szembeni viszony mellett társadalmi kérdések is megosztják a szigetet.
Az atomerőművek leállítása hozzájárult a légszennyezés növekedéséhez, ez pedig növelhette a halálozást, legalábbis erre jutott egy amerikai tanulmány.
A dollártízmilliós sikkasztással vádolt Carlos Ghosn volt Nissan-vezér megszökött Japánból, de ügye ezzel messze nem ért véget. Zöldsapkás, venezuelai arany és egy hangszerdoboz is előkerült a történetben. Hollywood már ugrásra készen áll.
Kínában jelentősen visszaesett a zöldenergia-beruházások értéke, Peking ezek támogatása helyett a szénnek adott zöld utat. Nem csak Kínán múlik a dolog, de ezzel is nehezebb lesz teljesíteni a klímacélokat.
A 2010-es évek különösen mozgalmasan alakultak a világpolitikában, és számos fontos esemény a következő évtizedet is már előre meghatározhatja. Brexit, Trump, Észak-Korea fenyegetése, az Iszlám Állam és a klímaváltozás a középpontban.
Pusztán a kötvényhozamok alapján Görögországot ma már kevésbé tartják kockázatosnak, mint Magyarországot, de a növekedés ellenére 2060-ig nyöghetik a válságot.
Trump a harmadik amerikai elnök, aki ellen megszavazzák az impeachmentet, de várhatóan ő sem fog belebukni. Hatalommal való visszaélés és az igazságszolgáltatás akadályozása miatt vonnák felelősségre.
Bár a külvilág három és fél éve látja, hogy a brexit nem megy, a britek most másodszor is megszavazták. Az okok között ott van a trumpi bölcsesség és a Munkáspárt leégése is, kérdés, fenntartható-e Boris Johnson munkás-elit koalíciója.
Egy politikai vita miatt elvesztette legfontosabb funkcióját a Kereskedelmi Világszervezet, amely a balos bírálók szerint a rablóglobalizáció létrehozója, Donald Trump szerint Amerika kirablója, az EU szerint viszont a stabil kereskedelemi rendszer letéteményese.
Emmanuel Macron elnök két és fél éve próbálja ráerőltetni gazdasági vízióját országára, mérsékelt sikerrel. Most éppen a nyugdíjreformmal haragította magára a fél országot, ami európai és világhatalmi terveinek sem tesz jót.
A létező legnagyobb elismeréssel kitüntetett szusizó egy metróaluljáró eldugott zugában van. És lehetetlen bejutni.
De nem valószínű, hogy tanul belőle. A kormány lázadóknak állította be őket, a hongkongi lakosság mégis a demokráciapárti tüntetők mellé állt. Egyes vélemények szerint ez csak még keményebb elnyomáshoz vezet majd.