Pánik Ukrajnában: rendkívüli kamatemelés
A jegybank 6,5 százalékról egyből 9,5 százalékra vitte fel a hitelköltségeket.
A jegybank 6,5 százalékról egyből 9,5 százalékra vitte fel a hitelköltségeket.
Márciusban sem volt áremelkedés.
Mindössze félszázalékos az infláció az eurózónában, kérdés, hogy mit lép az EKB.
Bár lassan javulni kezdhet a gazdaság, és a forint is gyenge, az MNB szerint nem lesz nagy infláció.
Miért volt 8 százalék az infláció 2007-ben, és miért 0,1 százalék ma? Mekkora a rezsiharc szerepe az infláció csökkenésében? A Defacto elemez.
A Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogja 2015-ben 3 százalékra számít.
Megmagyarázzák Matolcsyék, mi miért történik.
Februárban 0,1 százalékos volt a drágulás. Mindenki nagyobb inflációt várt. Mi történt?
Januárban stagnált az infláció.
A monetáris tanácsból megy Cinkotai János, írja az Origo. Januárban már sokallotta a kamatcsökkentést.
Dél-Európát viszont éppen ez fenyegeti. A negatív infláción hosszú távon mindenki bukik.
Áfacsalás nélkül az infláció akár 0,6 százalékkal is magasabb lehetett volna.
Éppen elkezdtünk vásárolni, de így nem fog menni.
Mindössze 0,4 százalék. Szinte nincs is.
0,8 százalékra csökkent a fogyasztói árindex.
De nagyot egyikkel sem lehetett kaszálni.
A volt jegybankelnök szerint az állam mozgatja az inflációt, az ország pedig alulteljesített idáig.
Maradt a vékonyka 0,9 százalék, pedig még nem is ütött a második rezsicsökkentés.
Soha nem látott mértékben zuhannak az árak, pedig már evickéltek volna ki a szakadékból.
Hugo Chavez utódja egy éven át rendeletekkel kormányozhatja a 30 milliós országot.
Londoni elemzők szerint Matolcsy sávjára magasról fognak tenni és az MNB 3% alá viszi a kamatot.
Már csak 0,9 százalékkal drágábbak a dolgok, mint egy éve. A bankok viszont még drágábbak.
Rettegnek az infláció hiányától, kevesen vártak ilyen hamar lépést. Zuhan az euró.
Egyre többen vannak állás nélkül, és az infláció eltűnése miatt is kezdhetünk aggódni.
Még hogy nem hárítják át az ATM adót! Nagyon meredek grafikon.
A szakértők 1,1 százalékot vártak, ehelyett 1,4 százalék volt az éves drágulás.
Szeptemberben 1 százalékra eshetett, de hamarosan akár ennél is jóval alacsonyabb lehet.
A Valutaalap szerint a vártnál kisebb lesz a gazdasági növekedés. Nem jósolnak nekünk nagy jövőt.
Sok új beruházást, jóval nagyobb fogyasztást, javuló foglalkoztatást és növekedést vár a jegybank.
A hiány 2,9 százalék lesz, az adó tervezésekor az idei adórendszerből kell kiindulni.
Nagyobb drágulással kalkulálnak jövőre, mint az elemzők, tudhatnak valamit.
Idén és jövőre is, bár az alacsony infláció bevételkiesést okozott. Az adórendszer nem változik.
Augusztusban 1,3 százalékos volt a drágulás.
Meglepetést hozott az augusztus, 74-ben volt ennél kisebb mértékű a drágulás.
A rezsicsökkentés 1 százalék alá nyomhatja a mutatót. Ilyen alacsony még sosem volt.
Kicsikarták az inflációt Japánban, nőttek a bérek és csökkent a munkanélküliség.
88 százalékban hibázza el az inflációs előrejelzést, csak az angol jegybank téved többet nála.
3,5 százalékos alapkamatot várnak, az infláció akár egy százalékra is csökkenhet év végéig.
1,8 százalékra csökkent az éves árnövekedés. A palackos gáz és a rezsicsökkentés áll a háttérben.
Még mindig nincs infláció, de az ipari termelés belehúzott a legnagyobb ázsiai gazdaságban.
Új irányt vesz a jegybank. Matolcsy hiába hivatkozik az EKB-ra, a magyar helyzet nagyon más, ezért nem másolhatjuk vakon őket.
1,9 százalékra nőtt az éves áremelkedés, főleg a gyümölcs és a repülés drágult.
Harmadával bankolunk drágábban, mint tavaly, ősztől újabb komoly áremelési hullám jöhet.
10 százalékkal drágulhatnak a tejtermékek.
Csak 1,8 százalék az éves infláció üteme májusban.
Megjelent az indoklás. Újabb vágás csak akkor lesz, ha az nem dobja meg az inflációt.
A benzin áresése miatt áprilisban már 0,4 százalékot csökkent az átlagos fogyasztói kosár ára.
Éves szinten 1,4 százalékra esett áprilisban.
Először Miskolcon reklámozta a kormány és a jegybank szövetségét és az "egészséges" gazdaságunkat.
Két százalék alá lassult a pénzromlás áprilisban, ilyenre 1974 óta nem volt példa.
Londoni elemzőházak adtak becslést az áprilisi inflációra: két százalék alatt lehet.
A CNN iReporton ma röppent fel a pletyka.
Három százalékkal többet ér a pénzük, mint tavaly, nem volt szándékos az emelés.
38 éve nem volt ilyen, csak 2,2 százalékkal nőttek az árak éves szinten.
Csak az hozna inflációt, ha a jegybankok döntéseit politikai motivációk befolyásolnák.
Ez a válságkezelés két legrégebbi módja, Európa az inflációt választja, Észak-Korea talán a háborút. De ki áll valóban a háttérben? Jaksity György írása.
Megváltozott a véleményük, már 2014-ben sem kell kiigazítás szerintük a 3% alatti hiányhoz.
A piaci elemzőknél kissé bizakodóbb számokat jósol az MNB az új vezetés első jelentésében.
Az alacsony infláció mellett folytatódhat a vágás, de a gyenge forint a jegybank útjában állhat.