Ezért jó űrügynökségnél dolgozni
Hol máshol lehetne nullgravitációhoz tervezett robotokat építeni teljes munkaidőben?
Hol máshol lehetne nullgravitációhoz tervezett robotokat építeni teljes munkaidőben?
A részben magyar Philae Landerre hét végén töltik fel az új szoftvert, amelyben az űrszonda indulása óta szerzett ismeretek is szerepelnek.
Másfél millió kilométerre kering a Földtől a decemberben indított űrszonda, mostantól jönnek a képek.
Két és fél évet aludt, most megcélozza a régen várt üstököst, ahová leszáll a részben magyarok által tervezett Philae leszállóegység. Űrszonda ilyet még sosem csinált.
A kínaiak első űrszondája december közepén szállhat le a Hold felszínére. Kőzeteket vizsgál.
Ha minden jól megy, ez lesz az első kínai űrszonda, ami Földön kívüli égitesten landol.
A Juno kizárta az irányításából a földi mérnököket, de aztán újraindította a saját rendszerét.
Az üstökösöket vizsgáló űrszondával másfél hónapja nem tudják felvenni a kapcsolatot.
Péntek este indították útnak, fő feladata a Hold légkörének és porrétegének tanulmányozása.
Utoljára augusztus elején sikerült kapcsolatot teremteni az üstökösvadász űrszondával.
A Csang'o–3 önjáró szonda év végén indul. Leszáll, körülnéz, majd visszatér a Földre.
A NASA pályázatán a legjobbak közé került egy magyar mű, kicsit az Index-olvasók is segítettek.
Tíz éve dolgozik rajta a Mars Express űrszonda, a bolygó kétharmadát már lefényképezte.
Sikerült közelről is lefényképezni az évek óta tartó hurrikánt.
A Marsz–3 csak másodpercekig működött, de mielőtt leállt, elküldte az első képet a Marsról.
A memóriahibát jelző Mars-járó tartalék gépről fut, csak jövő héten lesz teljesen működőképes.
A Landsat 8 műhold 700 kilométeres magasságból dokumentálja a felszíni változásokat.
A Cassini űrszonda fényképén a bolygó mögül világít a Nap, a tudósok a gyűrűket vizsgálják a módszerrel.
A Szaturnusz holdján található, 400 kilométer hosszú folyó szénhidrogéneket tartalmazhat.
Az amerikai Mars-program vezetője abban bízik, hogy űrhajósok hozzák majd haza az űrjárművet.
A bolygóközi plazmafizika újonnan felfedezett sajátosságát a NASA kutatói ismerték fel.
A NASA űrszondája elhagyta a Vestát. A kisbolygó felszínén egykor folyékony víz lehetett.
A Juno űrszonda beindította a fő hajtóművet, így 388 métert tehet meg másodpercenként.
Egy évig vizsgálta az óriásaszteroidát, most a Ceres törpebolygó felé tart.
Az űrszonda néhány év múlva kijut a Naprendszerből, az első ember alkotta eszközként.
Négy új felvételt küldött a Cassini a színét váltó Szaturnuszról és legnagyobb holdjáról, a Titánról.
Olcsó lesz, nem mozog, viszont megfúrja a felszínt és a megméri a Mars maghőmérsékletét.
A Jupiter holdján két-háromszor annyi víz található, mint a földi óceánokban összesen.
Az űreszközökön utazó organizmusok megfertőzhetik az idegen ökoszisztémát.
Egy amerikai műholdat viszont sikeresen indítottak el Bajkonurból.
A GRAIL-szondák azt kutatják, hogy tényleg két holdja volt-e a Földnek.
A molekuláris oxigén jelenléte azonban önmagában nem utal életre
1972. március 2-án startolt az első műhold, amely elhagyta a Naprendszert.
Az orosz űrkutatási hivatal vizsgálata kizárta, hogy amerikai radar tette tönkre a szondát.
Egy orosz szakértő szerint egy csillagászati radar jele tönkretette a Phobosz-Grunt elektronikáját.
Az Atlanti óceán és Magyarország helyett a meghibásodott űrszonda darabjai a Csendes óceánba zuhantak.
Nem zárható ki, hogy a Phobos-Grunt egyes részei magyarországi területen csapódnak be vasárnap este.
A Góbi sivatagba csapódhat az indításkor még 14 tonnás, meghibásodott monstrum.
Valószínűleg 15-én, de a végleges időpont a külső tényezők hatására még változhat.
A GRAIL-ikrek az égitest gravitációs mezejét és domborzati viszonyait fogják vizsgálni.
Az orosz űrszonda januárban a Föld légkörébe csapódik, 11 tonna üzemanyaga elég.
A csillagos égbolton jól látható a szonda nyoma.
Eredeti küldetését azonban már aligha fogja teljesíteni az űrszonda.
Szerdán még csak a jeleit sikerült befogni, most úgy tűnik, megmenthető a szonda.
Ausztráliában sikerült befogni az irányíthatatlanná vált orosz űrszonda jeleit. Ez még nem jelenti azt, hogy meg is tudják menteni.
Csak egy nappal visszazuhanása előtt tudják majd megmondani, pontosan hol ér földet.
Az űrszonda megmentésére tett kísérletek kudarcba fulladtak, mostanra minimálisra csökkent egy sikeres akció esélye.
34 hónap alatt járja meg az utat, húsz deka talajmintát hoz vissza. És kísérletképpen mikroorganizmusokat utaztat.
Szilveszter táján állhatnak Hold körüli pályára az új NASA-szondák.
Az űrjármű felkészült a landolásra, működnek az érzékelői. Most elkezdik összecsomagolni.
Az áramlatok csak a meleg hónapokban figyelhetők meg.
A Juno egy évig kering ötezer kilométeres magasságban a bolygó felszíne fölött, aztán beleveti a magát a légkörbe.
A NASA szondája látványos felvételeket készített a kisbolygóról, amit egy éven át fog vizsgálni.
Az üstökös magja amilyen parányi, olyannyira hiperaktív, a felszínén több emelet magas toronyház nagyságú jeges-poros tömbök vannak.
A NASA szakemberei már dolgoznak a Szaturnuszt vizsgáló szonda megjavításán.
A Dawn űrszonda több mint három évig utazott, júliusban éri el az égitestet.
A NASA 750 millió dolláros kísérletében a Föld forgása pont úgy torzította meg a téridőt, ahogy a relativitáselmélet megjósolta.
A Naprendszer legnagyobb aszteroidáit, a Vestát és a Cesrest vizsgálja 2015-ig a Dawn űrszonda.
A kisbolygó most közzétett modellje a Dawn űrszonda programját segíti.
Egy évig köröz majd a legbelső és legkisebb bolygó körül.