Chile az új asztroturimus-nagyhatalom
2020-ig övék lesz a világ csillagászati infrastruktúrájának 70 százaléka.
2020-ig övék lesz a világ csillagászati infrastruktúrájának 70 százaléka.
De az is lehet, hogy a felfedezett égitest egy törpecsillag egy másik bolygóval.
Ez az első ilyen felfedezés, a Chariklónak ráadásul egyből kettő is van. Alapból a gázbolygóknak van.
A részben magyar Philae Landerre hét végén töltik fel az új szoftvert, amelyben az űrszonda indulása óta szerzett ismeretek is szerepelnek.
Magyar kutatók dolgoznak a Szergej Blazskó orosz csillagász által felfedezett jelenség magyarázatán.
Gigatérképet tettek közzé az égitestről, amin lezoomolhatunk az utolsó kis kráterig. Csak kinyomtatni ne próbálja, egy focipályányi lenne.
A vörös törpék körül keringő bolygóknak csak az egyik felét éri napsugár, vízrajzuk is érdekes lehet.
A kutatók kozmikus feszítővasra leltek a szénakazalban: közvetett bizonyítékot találtak Einstein százéves elméletére, egy jelet az ősrobbanás idejéből.
Sikerült észlelni egy jelet az űrben, amiből megfejthető, mi történt az ősrobbanás pillanatában.
Az amúgy is apró bolygó átmérője évmilliárdok alatt 14 kilométerrel csökkent.
Tényleg óriás, 1300-szor akkora, mint a Nap. Ezzel a 10 legnagyobb közé kerülhetett.
Óránként 4,5 milliárd észlelhető meteor halad majd el a környéken. A Földön ezer a maximum.
Olyan gázfelhőt találtak, amit már éppen széttép a központi fekete lyuk erős gravitációs hatása.
A NuSTAR űrtávcső új mérései megoldhatják a csillagászat egyik nagy rejtélyét.
Tíz év múlva álhat pályára az exobolygókat kutató PLATO 2.0 teleszkóp.
A törpegalaxis ilyen lassan tesz meg egy teljes fordulatot. A Nap is pont ilyen lomhán kering.
Világos és sötét foltok váltakoznak a Földhöz legközelebbi ilyen égitesten.
A csillagok évmilliókon át gömb alakúak, de felrobbanva aszimmetrikus szupernóvák lesznek.
Mert vizes és szilikátos a légköre. Poén nincs.
6000 fényév semmiség, a 13,7 milliárd éves csillag neve a durva: SMSS J031300.36-670839.3.
A James Webb űrteleszkóp háromszor akkora lesz, mint a Hubble, 8,8 milliárd dollárba kerül.
A Kepler segítségével megfejtették, hogy két fehér törpe összeolvadása okozza a robbanást.
Ez a fajta kettős nagyon gyakori lehet, csak még nem tudjuk rendesen megfigyelni őket.
Ha eltűnnek a felhők, egy sima távcsővel is megnézheti, hogy fest egy felrobbant fehér törpe.
Két és fél évet aludt, most megcélozza a régen várt üstököst, ahová leszáll a részben magyarok által tervezett Philae leszállóegység. Űrszonda ilyet még sosem csinált.
Az intergalaktikus pókháló fonala 1,5 millió fényév hosszú, egy kvazár fényében fedezték föl.
2500 fényévre van a Nap egyik ikertestvére, három nyílthalmazbeli exobolygó társaságában.
Bemutatjuk a világ legnagyobb távcsöveit, amelyekkel ezer fényévről megmondják a csillagászok, mi van egy bolygó légkörében. Aligha van ennél komolyabb mérnöki-tudományos csúcsteljesítmény.
Van valami a csillag nélküli, meddő kozmikus felhőkben, ami akadályozza a napok kialakulását.
A Hubbe csaknem háromezer galaxist fedezett fel az Abell galaxis gravitációs lencséje segítségével.
Egy kategóriát magyar fotós nyert, egy másikban a zsűri dicséretét kapta a magyar felvétel.
A Hubble képeit vizsgálva találtak valamit a negyven fényévnyire lévő GJ 1214b bolygón.
Csodás time lapse videó készült a Mauna Kea feletti éjszakai égboltról és a hatalmas távcsövekről.
A felvételeket készítő Gaia szonda ezer kilométerről meg tud mérni egy hajszálat.
A GRB 130427A jelű esemény szerencsére messze volt tőlünk, útban voltunk, megúsztuk.
Nagyon ritkán sikerül ilyen jó felvételeket készíteni, speciális helyzet kell hozzá.
A PSR J0738-4042 jelű pulzár 1992 óta kettőt is megevett, ez okozza a pulzusának változásait.
Általában hetek alatt elhalványodnak, ezt egy ezerszeres hangsebességű lökéshullám fűti.
Csillagászok évtizedek óta vitáznak, hogy mi lehetett. Szupernóva, üstökös, vagy valami más?
Az űrtávcső második életére készül, az első tesztek jól sikerültek.
A legújabb felvételek szerint az üstökös egy darabja előkerült a Nap mögül, de a mag valószínűleg már nincs meg.
Szabad szemmel is látható lesz év végéig.
Brutális, jégbe fúrt távcsővel próbálják megfejteni, hogy mi az a sok színes izé a világegyetemben. Egyelőre nem sok sikerrel.
Két év alatt kettőt sikerült befogni az univerzum legcselesebb részecskéjéből, a neutrínóból. A Szezám utca szereplőiről nevezték el őket.
Túl hamar jöttek létre, eddig nem tudtuk, hogyan. A csíra fekete lyuk lehet a megoldás.
Évszázadok óta tart a felszíni vihar a Jupiteren, pedig már rég véget kellett volna érnie.
Az ISON már csak 75 millió kilométerre a Naptól.
Az ISON-nál stabilabb, megfigyelését nehezíti az időjárás, de egy magyar lefényképezte.
Helyet cserélnek az ellentétes töltésű mágneses részecskék. Gyenge ciklusunk van.
A kutatók Föld legnyugodtabb helyén keresik, egyetlen villanásra várnak, eddig hiába.
Ez az első üstökösre hasonlító kisbolygó, a nagy forgási sebesség miatt szökik belőle az anyag.
De még egyben van a magja, és egészségesnek látszik. Szép égi jelenségre viszont ne számísunk.
A Naphoz hasonló csillagok ötöde körül kering ilyen bolygó a lakhatósági zónában.
A legfényesebb csillaghalmazok már ötmilliárd éve elveszették étvágyukat.
Csillagászok a Herschel-űrtávcsővel és egy antarktiszi rádiótávcsővel a polarizált háttérsugárzást vizsgálják.
Korábban felmerült, hogy szétesett az ISON magja, de a Hubble felvétele szerint egyben van.
A Toby Jug-köd a kancsóra emlékeztető formájáról kapta a nevét. Most lefényképezték.
Földhöz hasonló bolygók is létezhettek a fehér törpecsillag rendszerében.
Sikeres volt a pályára állító manőver, ami a Föld gravitációját használva gyorsította fel az űrszondát.
Először a Voyager 2 látta 1989-ben a Naiadot, azóta nem találták a csillagászok. Most a Hubble lelt rá.