Maradt még néhány Szent Grál a fizikában
A gravitációs hullámok észlelése bizonyítja a kozmikus inflációt, de a miértre nem ad választ. Még sok kérdésre keresik a bizonyítékot az asztrofizikusok.
A gravitációs hullámok észlelése bizonyítja a kozmikus inflációt, de a miértre nem ad választ. Még sok kérdésre keresik a bizonyítékot az asztrofizikusok.
Sok a kérdőjel, de azért angol kutatók megpróbálták kiszámolni. Elvileg kibírta volna.
Hamarosan letölthetjük tudatunkat, így biztosítva magunkak a halhatatlanságot, állítja egy híres fizikus. Mi hiányzik még a jelenből?
A CERN-nél hétszer nagyobb energián is működhet majd a pekingi részecskegyorsító.
Legalábbis olyan értelemben, ahogy eddig gondoltunk rájuk. A világhírű fizikus új elmélete egy kétéves paradoxont próbál megoldani, de ezzel egy sor egyéb problémát is felvet.
Az élő és élettelen anyagok közötti határ nem olyan éles, az evolúció nagyobb rendszer része. Legalábbis ezt állítja az MIT egyik fizikusa.
Japán fizikusok azt állítják, bizonyítékot találtak a merész elméletre, amit sokan tényként kezelnek.
Valószínűleg minden viharban ott van, belül, láthatatlanul. Oxigén miatt zöld.
Magyar fizikusé volt az alapötlet, de később a Xeroxtól is loptak: Steve Jobs az egeret és a grafikus felhasználói felületet.
Egyórás késés volt. Vagy Higgs felkutatására, vagy a CERN díjazásáról szóló vitára ment el az idő.
Peter Higgs és Francios Englert megosztva kapták az idei fizikai Nobel-díjat a szubatomi részecskék tömegét érintő felfedezésért.
Fotonokból állítottak elő molekulákat, ez eddig az anyagnak csak elméletben létező formája volt.
Egy vadonatúj elmélettel álltak elő a világegyetem keletkezéséről, búcsút inthetünk az ősrobbanásnak.
Akkor az vagy megáll, vagy nem. Magyar fizikusok címlapra kerültek azzal, hogy a repedések zajából meg tudják mondani, mikor fog eltörni egy anyag. Ezzel előre jelezhetnénk a földrengéseket.
Egy fehér törpecsillag vizsgálatakor derült ki, hogy a finomszerkezeti állandó nem is annyira állandó.
Szabó Attila a pécsi Leőwey Klára Gimnázium diákja, a Cambridge Egyetemen tanul tovább.
Két kutatócsoport külön-külön is azonosította a Zc(3900) nevű képződményt.
Ötezer kilométeres úton szállítják a Fermi laborjába a műonkísérleteket segítő mágnest.
Olyan módszert találtak ki, mintha egy követ nyomnánk össze és szivacsot kapnánk.
Miért szélesedik lefelé a földből készült töltés? A mobilgát jobb-e vagy a homokzsák? Melyik meddig bírja, és ez mitől függ? Víznyomástan az alapoktól.
A fizikusok kevesebbet észlelnek belőlük, mint az várható lenne. Átváltozásban lehet a magyarázat.
Kevesebb energia kell ehhez, mint gondolták.
A Nobel-díjas kutató 75 éves volt.
Csak nem pont azért, amiért elsőre gondolnánk. A BME fizikusa megmutatja, miért nem gond, ha mágnessel mozgatható a reggeli.
Krausz Ferenc kísérleti fizikusé lett idén a 200 ezer dollárral járó Fejszál király-díj.
Kiderült, hogy az elemi részecske 4 százalékkal kisebb, mint eddig gondolták a fizikusok.
Német kutatók lézersugarakkal egyben tartott káliumfelhő részecskéivel játszottak.
Jurij Milner hárommillió dollárral honorálta a Higgs-bozon megtalálását és fekete lyukak elméletét.
Bizonyítékot vártak tőle a fizikusok a sötét energiára és anyagra, de nem kaptak.
Az LHC új eredményei alapján valószínűleg téves a fizikusok egyik legnépszerűbb teóriája.
Mexikói kutatók látványos videón táncoltatják meg a cseppeket anélkül, hogy azok szétesnének.
Először írták le a gömbvillám születésének matematikáját: egymillió volt és erősen ionizált levegő kell csak hozzá.
Kvantumrendszerek mérésével és manipulálásával kapcsolatos úttörő munkát díjaztak.
A Higgs-bozon megtalálása után a tudósok célja a kvark-gluon plazma megalkotása.
Az MTA fizikusainak eredményét a rangos Nature Physics folyóirat közölte.
Rengeteg adatot gyűjtött az LHC a nehézion-kísérletekből, magyarok is részt vettek ebben.
Öveges professzor utódai azt is megmutatták, miért nem szabad folyékony nitrogént inni.
A 11. osztályos Szabó Attila abszolút első helyezést ért el.
Az 500 ezer gigawattos lézerrel nukleáris fúziót próbálnak meg létrehozni a fizikusok.
Fizikusok kiszámolták, hogy a szuperhős nem élné túl a vitorlázást a filmbeli köpönyeggel.
Az Antarktiszon felépült neutrínódetektor szupernóvák sugárzását méri.
Abdus Salam munkája előfutára volt a Higgs-bozon megtalálásának, de nem volt elég muszlim.
A világhírű fizikus fogadott, hogy sosem találják meg a részecskét. Vesztett, de mosolyogva fizet.
Az újságírók a mindent egyesítő elméletről, UFO-król és magánéletéről faggatták a fizikust.
A CERN kutatói szerdára nagy bejelentést ígértek, a Fermilab megelőzte őket két nappal. Az eredmény meggyőző, de nem elég pontos.
A tudós nevét az 5694 Berenyi kisbolygó viseli.
Az amerikai RHIC nehézion-ütköztető kísérletében négybillió Celsius-fokos plazmát állítottak elő.
Július 4-én a Higgs-bozonnal kapcsolatos felfedezésről tartanak sajtótájékoztatót.
Amerikai kutatók szerint a B-mezonok bomlása gyorsabb a megengedettnél.
A Guinness sörben a buborékok lefelé szállnak, ami látszólag ellentmond a fizika törvényeinek.
A feladatot Newton vetette fel, csak pontatlan, nagy számításigényű megoldásai voltak korábban.
Osztrák kutatók először hozták létre erbiumatomokkal a furcsa halmazállapotot.
A Majorana-fermion semleges töltésű, és saját maga antirészecskéjeként viselkedik.
A 8 teraelektronvoltos ütközésekkel egy éven belül meglehet a Higgs-bozon.
Modellezni tudták a hópehely növekedését, de fizikai háttér még mindig nem teljesen ismert.
A molekulába becsapódó elektron által keltett rezgéseket sikerült megfigyelni.
A tudományos világot sokkoló felfedezés egyszerű mérési hiba. Einstein fénysebességről alkotott elmélete továbbra is érvényes.
A haj esésének matematikája már Leonardo da Vincit is foglalkoztatta.
Az előadások mellett kísérletezhetünk is a Szegedi Tudományegyetemen.
Jugoszlávia egykor tag volt. A rendes tagságot még ötéves próbaidő előzi meg.