Már tervezik az LHC óriási utódját
Négyszer nagyobb és nyolcszor erősebb lehet a 100 kilométer kerületű új részecskegyorsító.
Négyszer nagyobb és nyolcszor erősebb lehet a 100 kilométer kerületű új részecskegyorsító.
A világ legnagyobb kutatóközpontja 5 évente tart ilyet, most 70 ezren mentek el rá.
Nem is olyan nehéz bejutni, az életrajzban pedig nagyon jó pontnak számít, mondják a svájci CERN-ben, a nagy hadronütközetőben dolgozó magyarok. Kiderül, miért hülyeség a Terminátor részecskegyorsítós része.
Két évig készítik fel a részecskegyorsítót arra, hogy az eddiginél is durvább ütközésekre legyen képes. Most, hogy áll, egészen közelről lehet megnézni, milyen is a világ legbonyolultabb szerkezete.
Két független elemzés ugyanazt az eredményt hozta ki, hogy az isteni részecskét találták meg.
Kevesebb energia kell ehhez, mint gondolták.
A sosem látott anyag az univerzum 25 százalékát adja, mégis drága űreszköz kell a megtalálásához.
A CERN a leállás alatt elvégzi a javításokat, és felkészíti a rendszert a nagyobb terhelésre.
Az egyik legfontosabb hazai tudományos projekt beindításához alig tíz hónap kellett.
Jurij Milner hárommillió dollárral honorálta a Higgs-bozon megtalálását és fekete lyukak elméletét.
2014 márciusában leáll a Nagy Hadronütköztető, de csak azért, hogy másfél évnyi felkészülés után még nagyobb energiára kapcsolhassák a világ keletkezését kutató tudományos szerkezetet.
A színes üveg kondenzátum létezését egy évtizede jósolták meg. Úgy tűnik, hogy most előállították.
Bizonyítékot vártak tőle a fizikusok a sötét energiára és anyagra, de nem kaptak.
A kurta fénylöketek révén a szekundum kvadrilliomod része is mérték lehet.
Az LHC új eredményei alapján valószínűleg téves a fizikusok egyik legnépszerűbb teóriája.
A CERN-t perelték be, mert az LHC kísérleteiben elpusztíthatja a Földet egy fekete lyuk.
A Higgs-bozon megtalálása után a tudósok célja a kvark-gluon plazma megalkotása.
Publikálták a CERN részecskegyorsítója, az LHC történetének legfontosabb felfedezését.
Rengeteg adatot gyűjtött az LHC a nehézion-kísérletekből, magyarok is részt vettek ebben.
Az MTA fizikai kutatóközpontjában elárulták a valószínűleg Nobel-díjat érő elemi részecske megtalálásának műhelytitkait.
A Higgs-bozon csak a kezdet, a cél jóformán felfoghatatlan. A magyarok a szuperszimmetrián, a jövő szenzációján dolgoznak.
Új részecskét talált a CERN az LHC kísérleteiben. A bejelentés alapján úgy viselkedik, mint a Higgs, de még meg kell erősíteni a felfedezést.
A CERN kutatói szerdára nagy bejelentést ígértek, a Fermilab megelőzte őket két nappal. Az eredmény meggyőző, de nem elég pontos.
A részecskéknek tömeget adó jelenség létét jelenthetik be szerdán. Vagy mégsem.
Július 4-én a Higgs-bozonnal kapcsolatos felfedezésről tartanak sajtótájékoztatót.
Az MTA Wigner kutatóintézetének most átadott rendszeréből csak három létezik a világon.
Az LHC-ben megfigyelt új részecske segíthet megfejteni a kvantumfizika nagy rejtélyeit.
Az LHC TOTEM kísérlete hozta a tavalyi év egyik legfontosabb részecskefizikai eredményét.
Az új módszert a fénysebességnél gyorsabb részecskéket mérő kísérlet tette szükségessé.
A 8 teraelektronvoltos ütközésekkel egy éven belül meglehet a Higgs-bozon.
Tízmilliárd eseményt kellett elemezni, hogy megfigyelhessék a Bs mezon bomlását.
Már 4 teraelektronvoltos protonnyalábokat fognak ütköztetni. 2015-ig ezt 7-re növelik.
A Chi-b(3P) bozon hozzájárulhat a részecskefizika standard modelljének felülvizsgálatához.
A CERN kutatói tovább szűkítették a részecske lehetséges tömegtartományát. Lehet, hogy jövőre már meg is találják. De mi az a bozon, és mire lesz jó, ha megtaláljuk?
A pletykák szerint az LHC részecskegyorsítóban megtalálták a modern fizika Szent Grálját, a Higgs-bozont.
A CERN kutatói megismételték a szeptemberi tudományos szenzációt hozó kísérletet.
A D-mezon részecskéi másként bomlanak, mint az antirészecskéik, talán ezért több az anyag, mint az antianyag.
A SETI@home programhoz hasonlóan bárki letöltheti a szükséges programot az otthoni gépére.
Megjárta a sajtót, hogy a részecske nyomára akadtak, de a CERN nem egészen ezt állítja.
A kvark-gluon plazmánál csak a fekete lyukakban van nagyobb anyagsűrűség az univerzumban.
Másodpercenként már 100 millió ütköztetésnél tartanak.
A magyar CERN-vándorkiállítás elsősorban leendő részecskefizikusoknak és mérnököknek szól.
Az LHC szakemberei két héten át készítették fel a nagy hadronütköztetőt a magasabb intenzitású nyalábok ütköztetésére.
Karnyújtásnyira vannak a nagy felfedezések, ezért egy évvel később végzik el karbantartási munkákat a nagy részecskegyorsítón.
Rekordenergiák, antianyag, ősleves – a CERN-nek fontos év volt az idei. De 2010 egy új emberős, a leállított Hold-program és környezeti katasztrófák miatt is emlékezetes lehet a tudománynak.
A Reuters statisztikái szerint részecske- és nehézionfizikában a magyarok után megy a világ.
Sikerült előállítani az univerzum keletkezése után létrejött anyagot, a tudósok még elemzik a meglepően erős intenzitású reakció eredményeit.
"Készen állunk arra, hogy megfejtsük a fizika legfontosabb kérdéseit, hogy belépjünk a sötét világegyetembe" - mondta Budapesten a CERN főigazgatója.
A részecskegyorsítóban már nem protonokat, hanem ólomionokat ütköztetnek. Az LHC-nél magyarok is dolgoznak. A fizikusok azt remélik, megpillanthatják az univerzum ősanyagát, a kvark-gluon plazmát.
Mostantól már ólomrészecskéket ütköztetnek.
Már 256 csomagban száguldanak protonok a részecskegyorsítóban, cél a Higgs-bozon.
Bizonyos ütközésekben a keletkező részecskék egy része nem független egymástól. Magyarok is részt vettek a kutatásban.
Javítási munkák miatt amúgy is le akarták állítani a részecskegyorsítót, de most már pénzügyi okokból is muszáj lesz.
Az európai nukleáris kutatóközpont 478 millió svájci frankkal kap kevesebbet az eredeti tervnél.
Az ILC egy 50 kilométeres, egyenes alagútban épülne, a helyét még nem jelölték ki.
A Tevatron fizikusai valóban találtak érdekes adatokat, de a Higgs-bozon nincs meg.
Az ELTE, a KFKI RMKI és az MIT kutatói kimutatták, hogy 7 TeV-en sokkal több részecske keletkezik, mint arra korábban számítottak.
Újabb rekordot állított fel a Large Hadron Collider, és egy lépéssel közelebb került az univerzum titkainak megfejtéséhez.
Egy szoftver dallammá fordítja a keletkezett részecskék irányát és energiáját.
Megfigyelték, ahogy egy müon-neutrinó tau-neutrínóvá alakul. A felfedezés segíthet megérteni a sötét anyag természetét.