520 millió éves szívet találtak
Egy primitív ízeltlábú csőszerű szívét és az abból kiinduló sűrű érhálózatot Kínában fedezték fel.
Egy primitív ízeltlábú csőszerű szívét és az abból kiinduló sűrű érhálózatot Kínában fedezték fel.
Még a civilizáció hajnaláról származnak a faragott kőből készült, nagyjából 9000 éves kőmaszkok.
A laboreredményt akarta értelmezni a páciens, a kórház ajtógyártó cég honlapját ajánlotta hozzá.
Őseink valószínűleg már ekkor is a társas fejlődés magas szintjén álltak.
Hatvanezer éves lelet cáfolja azt az elméletet, hogy csak a modern ember tudott beszélni.
A régészek meditáló szerzetesek mellett dolgozott, időszámításunk előtti 6. századi a lelet.
Ebből a fajból eddig nem találtak éppen előbújó, nagyon apró hüllőfogat.
A Tibetben talált Panthera blythea maradványai 5,95 millió évesek lehetnek.
Nyolc méter hosszú, 2,5 tonna és 80 millió éve élt a mai Utah területén a különleges fejformájú dínó.
Akár egyméteresre is megnőtt, a teknősöket is megette, mára csak egyetlen foga maradt fent.
Németországban találták meg az egy centiméteres csontot. 240 millió éves gyík állkapcsa lehet.
A gyűrű egy virágot harapdáló egeret ábrázol, ez akkor a szerencse szimbóluma volt.
A Római Birodalom teljes területén csak tucatnyi hasonló mécses került elő. 3d-ben rekonstruálták a hiányzó részeit.
A holdfázisokat követő gödrök nemcsak a sámánokat segítették, jólétet is hoztak a használóiknak.
A kőbaltán látható feliratok 1400 évvel idősebbek az eddigi legrégebbi kínai írásnyomoknál.
Az 1600-as évekből származó lelet egy fehér emberhez tartozott, pedig az angol James Cook csak 1770-ben fedezte fel a kontinenst.
A leletek arra utalnak, hogy a feltételezettnél korábban alakulhatott ki a mezőgazdaság.
Az aranyékszerekkel díszített nő egykor nagy hatalommal bíró ember, amolyan királynő lehetett.
A Berlin mellett talált leletet 12 000 évvel ezelőtt hagyták hátra. A gyors halakat fogták ki vele.
Fotó: Józsefváros Anno A Józsefváros Anno amúgy is igen figyelemre méltó oldal, de most valami egészen különleges dolgot fedezett fel.
A maradványokra a Virgin-szigeteken bukkantak rá, egy köztér felújítása közben.
A több méteres darab egy Ariane V-ről válhatott le, éppen látszik rajta az „űr” felirat.
A Kínában talált tengeri élőlény fosszíliája leginkább egy szép, kelyhes virágra emlékeztet.
A cinkből, keményítőből, méhviaszból álló szert valószínűleg a szem gyógyítására használták.
Egy amerikai katona vitte haza a világháborúból. A fia most először beszélt a történelmi ereklyéről.
Törökországban kétszarvú rinocérosz koponyáját találták meg, az állatot piroklaszt sodorta el.
Az eddig spanyol eredetűnek tartott hangszerről 3500 éves török sziklavéset került elő.
A régészek két ember csontvázát és földművesek eszközeit találtak meg a nyolc méter mély kútban.
A csőröscetfélék rendjébe tartozó állat Új-Zélandon vetődött partra.
Az angol király feltételezett maradványait egy lerombolt templom helyén találták meg.
Alberta tartomány déli részén, 75 millió éves üledékes kőzetben találták a leletet.
A guatemalai lelet az eddig felfedezett legősibb maja királyi sír, K'utz Chman főpapé lehetett.
Az őskorból származó emberi maradványokra és szerszámokra bukkantak Okinaván.
A Mars-járó a korábban megfigyelt mintáktól eltérő, fehér színű anyagot fedezett fel.
A negyed kilogrammnyi pénzérmét a 9. században áshatták el.
Egy 114 millió éves lelet alapján azt feltételezik, az eddig véltnél régebbiek a mélytengeri állatok.
Egy 11 éves fiú fedezte fel a maradványokat. A hó és a hideg az agy egy részét is konzerválta.
A kutatók a Fülöp-szigeteken, Mulnay városához közel fedezték föl a falu maradványait.
A szakértők szerint nem lehet eredeti az a papirusz, amely szerint Jézus nős ember volt.
XVII. századi vödrök, tetőfedő fenyőzsindelyek és hordók kerültek elő a felső vár kútjából.
A régészek szerint erősebb lehetett a római befolyás a környéken, mint korábban hitték.
A német barnaszén a világ legősibb fegyverei mellett oroszlánok és elefántok csontjait is megőrizte.
A borostyánkőbe zárt triász kori lelet a legősibb.
A koponyadarab akár 63 ezer éves is lehet.
A vaskorban élt embert felakasztották és lefejezték, agya véletlenül konzerválódott.
Egy amerikai mélytengeri kutatóhajó akadt rá a ritka leletre 90 méteres mélységben.
A gazdagon díszített, vésett kegytárgy az eddigi legszebb lelet a területről.
Az iharkúti ásatáson egy 1,8 méter hosszú növényevő csont- és fogmaradványait ásták ki.
Az elrejtett dísztárgyakra a haláltábor felújítási munkálatai közben találtak rá.
Hatvan éve nem találtak ehhez hasonló leletet, az érmék értéke elérheti a tízmillió fontot is.
A lelet nem JU-87, nem egymotoros, nem kétszemélyes, de hasonlóan ritka és értékes gép.
Akár hatszázezer dollárt is fizethetnek a licitálók a neolitkorból származó leletért.
Egy római szenátornak és egy állatorvosnak címezték az ezerhatszáz éves átkokat.
Páfrányokat, fákat és csótányokat is találtak az Illinois államban feltárt őserdőben.
Kétezer éves kőkéseken talált vérnyomok bizonyítják a legendákat és ősi elbeszéléseket.
A paleontológiai eldorádóként ismert helyen késő jura kori élőlények maradványai találhatók.
A hetvenmillió éve élt, tollas alvarezszaurida az egyik legtitokzatosabb őshüllő.
Az Eger környéki Feldebrő határában kerültek elő a fiatal gyapjas mamut maradványai.
Erre utal egy tízezer éves lelet. Ma is létezik törzs, ami ragadozó elől rabolja el a zsákmányt.
A warmia-mazúriai vajdaságban másodszor találtak ilyen értékes, kora vaskori tárgyakat.