Pontatlanok az univerzum méterrúdjai?
A 2014J jelű szupernóva-robbanást a Hubble-űrtácső sem látta, ez gond lehet.
A 2014J jelű szupernóva-robbanást a Hubble-űrtácső sem látta, ez gond lehet.
Egy kisebb galaxis erősíti fel a fényét, mint egy gigantikus lencse.
A NuSTAR űrtávcső új mérései megoldhatják a csillagászat egyik nagy rejtélyét.
A csillagok évmilliókon át gömb alakúak, de felrobbanva aszimmetrikus szupernóvák lesznek.
A Kepler segítségével megfejtették, hogy két fehér törpe összeolvadása okozza a robbanást.
Ha eltűnnek a felhők, egy sima távcsővel is megnézheti, hogy fest egy felrobbant fehér törpe.
A GRB 130427A jelű esemény szerencsére messze volt tőlünk, útban voltunk, megúsztuk.
Általában hetek alatt elhalványodnak, ezt egy ezerszeres hangsebességű lökéshullám fűti.
Az eddigi legnagyobb kitörés 20 órán át tartott, ötször erősebb volt az eddigi csúcstartónál.
Emiatt tudták a csillagászok megfejteni a 2011dh szupernóva titkát.
A jelenség neve kilonóva, neutroncsillagok összeütközésekor jön létre, irtózatos energiát szabadít el.
Galaxisonként egy csillagból lesz szupernóva, de a teljes univerzumban évente egymilliárd csillag robban fel.
Vaskedvelő baktérium fosszíliájában találták meg egy ősi szupernóva-robbanás nyomait.
Japán műhold segítségével vizsgálták meg az utolsó szabad szemmel látható csillagrobbanást.
Az SN Wilson az 1a típusba tartozik, fénye állandó, így alkalmas a világegyetem tágulásának mérésére.
Az Iax nevet kapta a kis energiájú robbanás, amiben a fehér törpe nem semmisül meg.
A látványos forma a jelenség közepén lévő fekete lyuk hatására alakult ki húszezer évvel ezelőtt.
A legtávolibb szupernóva az univerzum tágulásáért felelős sötét energia természetére világíthat rá.
A NuStar röntgentávcső százszor részletesebb képet készít szupernóvákról, mint a korábbiak.
Egy kutatócsoportnak sikerült azonosítania a legtávolabbi szuperfényes szupernóvákat.
A haldokló csillagok tömegvesztése a korábbinál gondolt mértéknél akár tízszer nagyobb is lehet.
A galaktikus szupernóva robbanási energiája nagyobb lehetett a korábban feltételezettnél.
A szupernóva-robbanások miatt lehet melegebb a Földön. A robbanásokért pedig egy a Higgs-bozonhoz hasonló részecske felelhet.
Szupernóvák melléktermékeként jön létre a látványos csillagászati jelenség.
Az űrteleszkóp az NGC 5806 spirálgalaxisban felrobbant csillagot fotózta le.
Hullámzó zseléhalom a Napnál ezerszer nagyobb Betelgeuse felszíne egy francia csillagász szerint.
Megfejtették a 774-ben íródott Angolszász Krónika rejtélyes bejegyzéseit a csillagászok.
Az 1500 fényévnyi távolban lévő Fátyol-köd csak felhevült gáz és por, de gyönyörű.
A Tejút 400 milliárd csillaga között csak 400 Wolf-Rayet típusú, ilyet talált az amerikai férfi.
33 millió fényévnyire tőlünk egy vörös szuperóriás készül ellobbanni.
Pontosabban megadták az SN 2011dh távolságát.
Az SN 2011dh katalógusjelű szupernóvát a csillag felrobbanása után alig 14 nappal észlelték.
A Holmberg II egyedülálló formáját hatalmas, forró gázbuborékoknak köszönheti.
A NASA kutatói rájöttek, miért volt a 185-ben leírt szupernóva a szokásosnál sokkal nagyobb.
Ennyi, azonos időben felrobbant csillagot még sosem észleltek a csillagászok egy galaxison belül.
Ezek a legrégebbi ilyen események, amiket sikerül megvizsgálni a csillagászoknak.
Az Arp 220-ban negyedévente robban fel egy csillag, míg a Tejútrendszerben csak százévente.
Egyike lehet a Tejútrendszer következő szupernóváinak.
Sok olyan öreg csillag van, melyet gyors mozgásuk tart egyben.
Alaposan megfigyelik a csillag haláltusáját.
Csillagászok cáfolták a klasszikus elméletet a szupernóvát előidéző fehér törpecsillagokról.
Különleges kettős csillagot találtak a csillagászok, ami hamarosan szupernóvává válik.
A Herschel űrtávcső sok kozmikus port érzékelt egy szupernóva maradványának környezetében.
Az új családba sorolt robbanások a Napnál százszor nagyobb tömegű csillagok halálakor történnek meg.
Különleges kettős rendszert vizsgálnak a csillagászok, 7800 fényévnyire a Földtől.
Kiderült, miért a kisebb galaxisokban vannak a legfényesebb szupernóvák.
Magyar csillagász is részt vett a megsemmisülő fehér törpecsillagok színképelemzésében.
A csillagról többen is beszámoltak, ám sokáig ezt korabeli propagandának tartották.
A sávokban nagy turbulenciát és kusza mágneses teret sejtenek a csillagászok, akik sosem láttak még ilyet.
Magyar csillagászok elemzik a 2011ay szupernóvát, amihez hasonlót eddig csak kettőt sikerült felfedezniük a tudósoknak.
Új kamerát kaptak, ami már alkalmas az ilyesmire.
Csillagászati időben mérve bármikor felrobbanhat a 640 fényévnyire lévő Betelgeuse – emberi mértékkel ez egymillió év.
A kanadai kislány a legfiatalabb, aki valaha ilyen csillagászati felfedezést tett.
Az űrteleszkóp az SN 1987A szupernóváról ledobott külső burok maradványait vizsgálja.
A fehér törpe anyagot kapott vörös óriássá fúvódó társától, ezután felrobbant.
Gravitációs lencséző rendszerekkel mérik a galaxisok távolságát.
A tudósok azt hitték, tudják, hogyan alakulnak ki ezek az objektumok, de most megdőlni látszanak még az alapszabályok is.
A fehér törpék segítségével akarják bizonyítani az univerzum anyagának kétharmadát kiadó titokzatos anyag és energia létezését.
Einstein élete legnagyobb tévedésének nevezte a kozmológiai állandó bevezetését az egyenleteibe, de a szupernóvák vizsgálata alapján úgy tűnik, mégis igaza volt.