A Dropbox a kémek játszótere
Snowden szerint az USA külügyminisztere azért van az igazgatótanácsban, hogy könnyebben hozzáférjenek az ott tárolt adatokhoz.
Snowden szerint az USA külügyminisztere azért van az igazgatótanácsban, hogy könnyebben hozzáférjenek az ott tárolt adatokhoz.
Az elmúlt napokban két amerikai kémet lepleztek le a németek, egyikük egyes hírek szerint katona.
Az ügyvédje szerint éves hosszabbítást kért, július végén jár le a menekültstátusza.
Az NSA tárolta az infókat a félrelépésekről, szerelmekről, egészségügyi és pénzügyi gondokról is.
A gyanú szerint a német hírszerzés egyik munkatársa az amerikaiaknak szivárogtatott.
Előre listázta az NSA azokat, akik titkosító programokat kerestek, mondta az új Snowden.
A GCHQ illegálisan machinált a hálózatokon, ezért több szolgáltató összefogott ellene.
A miniszterelnök nem támogatja, hogy az NSA-botrányt leleplező Snowden menedékjogot kapjon.
A Protonmail dupla jelszóval véd, titkosítja az emaileket, és meg is semmisíti, ha úgy akarjuk. Kipróbáltuk.
Milyen jövőt hoznak az okos eszközök? Megpróbáljuk megrajzolni a fejlődés útját a nanocsipektől a székházromboló keresztényekig.
De a bostoni maraton is, az idei díjazottak között a Guardian, a Boston Globe és a Washington Post.
A méltatók szerint az ügy az állam és az állampolgár viszonyáról és a demokratikus államok egymás közti kapcsolatáról szól.
A német kancellár 2013 októbere óta nem nézhet bele a saját dossziéjába. Nő a feszültség.
2010-es dokumentumok szerint megfigyelték a kínai kormányt és a katonaságot is.
Nem hagynák jóvá a transzatlanti kereskedelmi és befektetési partnerségi megállapodást az NSA-ügy miatt.
És több milliárd dollár. Elkészült a kiszivárogtatás költségvetése.
A GCHQ tonnaszám gyűjtött képeket a webkamerákról. A Yahoo szerint ez új szint a magánszféra megsértésében.
Claude Moraes európai parlamenti képviselő az Európai Parlament adatvédelmi csomagjáról is beszélt.
Nem izmos és nincs fegyvere, mégis ő az új hős. Snowden-babát árul egy amerikai játékgyár.
Claude Moraes várja az európai választók kérdéseit.
Nem Angela Merkel volt az első német kancellár, akinek a beszélgetéseit figyelte az NSA.
A parlamenti vizsgálóbizottság ülésén elhangzottak a nevek, aztán államtitokká nyilvánították őket.
És a Youtube-ot is. Aztán a hírszerzés kicseréli a begyűjtött adatokat az NSA-val.
A hivatal és az angol GCHQ más alkalmazásokon is kémkedik, például a Google Mapsszel.
Ha a Siemens egy adata kell az USA-nak, megszerzi, akkor is, ha ez nem nemzetbiztonsági kérdés.
Nem kell az NSA-ig menni, hogy minden személyes információt megtudjunk egy vadidegenről. Mi magunk osztjuk meg legféltettebb titkainkat az interneten.
Az amerikai szolgálatok globális lehallgatásáról hírt adó férfi most menedékjoggal él Moszkvában.
A TAO nevű elit alakulat digitális technológiával dolgozik, ha kell, repülővel viszik őket a helyszínre hekkelni. Az ügynökség tényleg mindenhez hozzáfér, a wifinktől a telefonunk kamerájáig.
A The New York Times szerint bűncselekményt követhetett el, de szolgálatot tett hazájának.
Kampányoltak a Huawei ellen, erre kiderült, hogy az USA hírszezése is feltörte a kínai cég távközlési berendezéseit. Ahogy minden mást is.
Legalábbis az NSA képes volt erre, még képeket is készített a tulajdonos tudta nélkül.
Repkedtek a dollármilliárdok és a kémtitkok, milliók által kedvelt szolgáltatások szűntek meg és a mobilpiac is teljesen átalakult. Emlékezzen velünk!
Eltérítették a kiszállítást, aztán hátsó kaput tettek az eszközbe. Belenyúltak a tengeri kábelekbe is.
Ezt állapította meg egy amerikai szövetségi bíró.
Edward Snowden szerint a titkosszolgálat nem veszi észre, hogy értük szivárogtat, nem ellenük.
Több százmillió ember használta az RSA eszközét, amibe a nemzetbiztonságiak kedvéért hátsó kaput építettek.
Az amerikai kémszolgálat nem rögzíthet majd nagy tömegben telefonhívásokat.
A helyi lapban magyarázza, miért lenne ez jó.
Az NSA egyik vezetője szerint, az igazgató azonban hallani sem akar róla. Snowden is év embere lett, legalábbis egy osztrák lapnál.
A volt NSA-ügynök januárban, videón fog válaszolni az európaiak megfigyelésére vonatkozó kérdésekre.
És a Second Life-ba. Annyian voltak, hogy külön kellett koordinálni, nehogy egymást figyeljék.
Közel ötmilliárdszor mentenek adatokat naponta mobiltelefonok helyzetéről világszerte.
A Guardian főszerkesztőjénél még 58 ezer fájl van.
560 millió dollárból gyártják, 2016-ra lesz kész.
Hat muszlimról gyűjtöttek lejárató információkat, akik radikális nézeteket hangoztattak a weben.
A Twitter és a Microsoft is titkosítással védekezne a titkosszolgálati megfigyelés ellen.
Az EU belügyi biztosa mondta ezt, de szerinte az európai országok sem szentek.
Ennyit adna az USA az NSA-nek. Snowden azért tudott szivárogtatni, mert nem volt jó a hawaii net.
Tovább gyűrűzik az NSA-botrány. 1 hónap alatt 33 millió telefonbeszélgetést figyeltek meg.
Ez még szilvásgombócból is sok lenne, hát még szigorúan titkos anyagokból!
A Google most először ment neki nyíltan a kémkedő NSA-nak az amerikai kormánynál.
A Google és a Facebook is tagadta az EU-s meghallgatáson, hogy hozzáférést adtak volna.
A munkapiaci közösségi oldal helyére tett kamuweblappal terjesztett vírust a GCHQ.
A németek már nem bíznak abban, hogy sikerül érdemi egyezményt kidolgozni.
Önként adták oda neki a jelszavaikat, azt hitték rendszeradminisztrátori feladataihoz kellenek neki.
Az amerikai hatóságok háromezerszer, a magyarok tizenkétszer fél év alatt. Az esetek harmadában válaszolnak.
A berlini Brit Nagykövetség épületének tetején hightech kémközpont áll NSA-iratok szerint.
Obama első beiktatási beszédében elutasította, hogy választani kelljen a biztonság és az értékek között. Most mégis újra kérdés, hol a határ.
Pedig korábban tiltakoztak az USA hírszerzési gyakorlata és a diplomaták lehallgatása miatt.