Két titokzatos bolygó is lehet a Plutón túl
Nem jutnak dűlőre csillagászok a kérdésben, havonta változik az álláspontjuk.
Nem jutnak dűlőre csillagászok a kérdésben, havonta változik az álláspontjuk.
Hogyan befolyásolja a földi élet kialakulását a gázóriás, mi lenne, ha közelebb lenne, vagy más pályán mozogna?
A pici csillag alig 7,2 fényévnyire van a Naprendszertől, ez az eddig ismert leghidegebb barna törpe.
Itt a Super Planet Crash, a legújabb naprendszer-építgető szimulátor. Vigyázat, addiktív lehet.
Ez eddig a legnagyobb ismert csillag, ha a Nap helyére tennénk, a Jupiterig érne.
Az elméleti fizikusok a Harvardon is mindenre képesek: 65 millió éve történt eseményt magyaráznak egy ismeretlen anyaggal.
A NASA kutatása kizárta a nagyobb gázbolygó jelenlétét belátható távolságon belül.
Hétbolygós rendszert találtak 2500 fényévnyire, a törpecsillag körül sok nagy bolygó kering.
Kísérlet igazolta, hogy létezhet a panspermia, az élőlények túlélhetik a becsapódást és az űr hidegét.
A csapatvezető megerősítette, hogy az űrszonda 2012-ben már átlépett a csillagközi térbe.
Japántól 1600 méterre, az óceánban van a már kialudt, 640 kilométer széles Tamu Massif.
A csillagászok eddig is sejtették, hogy van ott valami, de eddig nem tudták, hogyan néz ki.
Két orosz kutató elemezte száz év csillagászati méréseit, és erre jutottak.
Korábban azt hitték, elhagyta a Naprendszert, de az űrszondának ehhez évek is kellhetnek.
A Voyager–1 a Naprendszer határánál van, a Voyager–2 valamivel közelebb. Tucatnyi űrszonda kutatja a világűrt, néhány közülük üzenetet is hordoz.
Egy évszázada nem találtak ilyen közeli csillagot, két barna törpe kering egymás mellett.
Ez így is több százezer bolygót jelent a galaxisunkban, legalábbis elméletben.
Egy fiatal csillag körül ötven, Jupiter méretű bolygó létrehozására elegendő anyag kering.
Alig 150 fényévnyire van tőlünk, aszteroidák porából jöhetett létre a csillagászok szerint.
A kilépéshez még kell pár év, de soha nem voltunk ilyen közel ahhoz, hogy interstelláris fajjá váljunk.
Meteoritok vizsgálata alapján a bolygórendszerünk kialakulása nem tartott tovább, mint a többié.
Az Alfa Centauriban talált exobolygó hatmillió kilométerre kering csillagától, így túl forró az élethez.
Eddig úgy vélték, hogy a bolygón korábban meleg, csapadékos éghajlat uralkodott.
Az új elméletekből választ kaphatunk arra, hogy miért van viszonylag kevés víz a bolygónkon.
A panguit a Naprendszer kialakulásakor jöhetett létre, ősibb anyag, mint a Földön bármi.
Az 1977-ben indított űrszonda mindjárt távozik a Naprendszerből, komolyzenével a fedélzetén. Ma már biztosan mást küldenénk az idegeneknek.
Az égitest létezése magyarázatot adna a fagyos Szedna törpebolygó szokatlan pályájára.
A sebesség a földi életre is hatást gyakorol.
Két exobolygót még nagyon gyengén észleltek, de ha tényleg léteznek, az rekordnak számít.
A kutatók 102 vörös törpecsillagot vizsgáltak meg hat év alatt.
A Naprendszer üstököseinek legalább öt százaléka más csillagoktól származik.
A CJ 667Cc-n optimális a hőmérséklet, folyékony víz, de akár élet is lehet a felszínén.
A NASA számításai szerint kellett lennie még egy Jupiter-szerű bolygónak a Naprendszer kialakulásakor.
Putyin az űrkutatás és a repülőipar támogatásáról beszélt a Moszkva melletti repülőshow-n.
A szokatlan kristályok az ősi csillagközi porfelhőből származhatnak.
300 méter átmérőjű kisbolygó követi bolygónkat. Csillagászok szerint több ilyen objektum lehet a Föld pályáján.
A gravitációja elragadta a bolygókeletkezés anyagát, aztán távolabbi pályára állt, és maga után hagyta a kisbolygóövet.
Az űrszonda a Naprendszer határán arra folytatja az útját, amerre a legerősebb napszelet méri.
Az újszülött csillag maga köré gyűjti a keletkezése során képződött hulladékot, ebből lesznek a bolygók.
Hat bolygó kering a tőlünk kétezer fényévre lévő naprendszerben.
A 33 éve indult űrszonda 17,4 milliárd kilométert tett meg eddig, és már nem érzékeli a napszelet.
A Tyche névre keresztelt objektum lehet az oka a felénk tartó üstökösök nagy számának.
Amerikai kutatók egy 1864-ben lezuhant, 4,5 milliárd éves meteoritot elemeztek.
A Déli Vízikígyó csillagképben levő rendszerben hét bolygó kering, napjuk a miénkhez hasonló.
A csillagászok szerint emiatt feltűnően kicsi a bolygó magja és magas a légkörében a nehéz elemek koncentrációja.
Ladányi Tamás asztrofotós ritka jelenséget kapott le: egy képen a Szaturnusz, a Vénusz és a Mars.
Néhányuk a Nap ma már azonosíthatatlan csillagtestvéreitől származik.
Lassan ment a javítás, a fénysebességgel haladó rádióüzenet 13 óra alatt ér a távoli szondához.
A forró csillagok elektromágneses sugárzása és részecskeszelei folyamatosan igyekeznek szétfújni a csillagközi felhőket.
Csillagászok szerint az óriásbolygó korábban elnyelt egy szuperföldet, majd ellopta a holdját is.
A Murchison meteorit 1969-ben ért földet Ausztráliában.
Átmeneti porkorongokat vizsgáltak az űrben.
Mínusz 249 fok is lehet az északi sarkvidék krátereiben, ahová sosem ér el a napfény.
Váratlanul találtak az űrben egy rejtélyes sávot, amit a messzi űrbe távozó Voyager űrszondák pont elkerültek.
A NASA tudósai felszín alatti jégre bukkanhattak a déli sarki kráterek vizsgálatakor.
Nyolc hónapig tartott a tomboló rossz idő.
Fiatalkorában nekimehetett valaminek, ezért eltévedt és óriásira fúvódott.
A Mars és a Jupiter közötti kisbolygók közül több a Neptunuszon túlról érkezhetett.
A Mars-járó már több mint öt éve járja a vörös bolygó felszínét, most új erőre kapott.