Színváltós fagyit nyalhatunk
A tölcsérbe kék gombócokat kapunk, de az édesség először lilává, majd magentává változik.
60 találat az Indexről, és 14 a környékéről.
Folyékony merevlemez készül Amerikában
Egy evőkanálban elférne egy terabájt, de még rengeteg kérdést kell megoldani.
Vizelettel mennek majd a jövő autói
A vizeletben lévő szénatomokat katalizátorként tudjuk felhasználni az üzemanyagcellákban.
Azt hitte vége az érettséginek? Hát nem!
A biológia, a kémia, a földrajz és az informatika még hátravan.
Magyarok alkothatják meg a mesterséges sejtet
A BME kutatóinak sikerült sejtosztódást elérni külső hatások nélkül. Ez jól jöhet a gyógyszeriparnak hatóanyagok célba juttatásánál.
Vodkával és ventillátorral küldtek sms-t
Alkoholgőzben kódolták az abc betűit a kutatók, újraértelmezve a részeg üzenetküldés fogalmát.
Emberre nem veszélyes a baktériumgyilkos
Magyar kutatók rájöttek, hogyan bírjuk ki a klór-dioxid oldatot, ami segíthet az antibotikum-rezisztencia elleni harcban.
Az embert is túlélheti egy új adathordozó
A tízéves cd már használhatatlan, de a Gigayear elvileg több millió évig is bírja.
Nem véletlenül alakulhatott ki az élet
Olasz kutatóknak most először sikerült bizonyítani, hogy a sejtekbe szerveződés szükségszerű.
Forradalmi szimulációért járt a kémiai Nobel
Három kutatót díjaztak a kémiai folyamatok számítógépes modellezésében szerzett érdemeikért.
Tényleg létezik a 115. elem
Svéd kutatók megerősítették az egy évtizeddel ezelőtt létrehozott ununpentium létezését.
Magyar arany a nemzetközi kémiaversenyen
A moszkvai diákolimpián négy magyar diák is érmet szerzett, összesítésben 5. lett a csapat.
Egy antibiotikum megöli a lépfenét
Amerikai kutatók kémiailag egyedülálló vegyületet találtak az óceánban.
A borszakértés blöff?
Több kutatás is azt mutatja, hogy a borkóstolók könnyen átejthetők. A bornak nagyon bonyolult a kémiája, hiába jók a receptoraink, az nem elég.
Így keletkezik a hópehely
Az American Chemical Society videóban magyarázza el a tél szimbólumának kialakulását.
Így karácsonyoznak a geekek
Összegyűjtöttük a legjobb ünnepi megoldásokat a portalos fenyőfától a büntető karácsonyi szóviccig.
A Mars-kutatás legizgalmasabb évei jönnek
A NASA hétfői bejelentése ha áttörést nem is, de meglepetést hozott. Magyar szakértők szerint a következő hónapokban jöhetnek új eredmények a marsi vízről, de akár az életről is, amikor a Curiosity végre beindítja a fúróját.
Ezért ne igyál folyékony nitrogént
Először megfagyaszt, aztán felrobbant a -196 fokos folyékony nitrogén, de pálinkajégkrémet is csinálhatunk vele.
Fodrászhoz készült, Nobel-díjat kapott
Robert Lefkowitz meglepődött, hogy ő és kollégája kapta a kémiai díjat sejtkutatásaiért.
Gyémántnál keményebb szént találtak
Elvágja a gyémántot is az új, mesterséges szénféle.
Injekcióval gyógyítható lehet a vakság
Amerikai tudósok visszaállították egy vak egér látását az AAQ nevű vegyülettel.
Megfejtették a büdös antozonit titkát
A kémikusok évszázadokig értetlenül álltak a szag előtt, amiről kiderült, hogy az elemi flour okozza.
Hivatalosan is kibővült a periódusos rendszer
A táblázatba bekerült két új elem neve livermorium és flevorium.
Elkészült a legkisebb olimpiai ötkarika
Az egy molekulából álló olimpicén százezerszer vékonyabb, mint egy emberi hajszál.
Tarolt a magyar csapat a kémiai diákolimpián
A négytagú csapat minden tagja érmet szerzett, csak az oroszok előzték meg őket.
Négyezer összetevőből áll a karamell
A ragacsnak csak tíz százaléka cukor.
Érzékeny bőrt kaphatnak a robotok
Mechanikus hatással aktiválható oszcilláló gélből építhetnek tapintó érzékelőket a robotokra.
Arannyal véshetik a nanorészecskéket
Gyógyászatban alkalmazható, dupla falú apró tartályokat is létrehozhatnak így.
Három új elem a periódusos rendszerben
Évek óta ismerik a három nehézelemet, de neveikről csak most döntöttek.
A kvázikristályok atyjáé a kémiai Nobel-díj
Daniel Shechtmant inkább fizikusként ismert, az általa felfedezett anyagszerkezet átmenet a kristályos és az amorf szerkezet között.
Őssejt- és rákkutatók a Nobel-díj esélyesei
Október elején jelentik be az orvosi, kémiai és fizikai Nobel-díjak idei nyerteseit.
Mélyfúrások hiányoznak a kolontári kutatásokhoz
A legfelső talajréteg gyógyul, de nem tudni pontosan, milyen mélyre jutott a szennyeződés. A Magyar Állami Földtani Intézet vizsgálódna, de a Mal Zrt. még nem csinált mélyfúrásokat. Elkísértük egy munkanapjukra a szakembereket.
Magyar diák nyerte a kémiai diákolimpiát
A magyar csapat négy érmet hozott el a világversenyről.
A víz nem mindenhol nedves
A víz felszínén elhelyezkedő molekulák hidrogénatomjai nagyon furcsán viselkednek.
Korábban kellene tanítani a kémiát
A Bolyai-díjas Perczel András szerint fontos, hogy a kutatói pályának külföldi szakasza is legyen. A peptideket kutató professzor szerint a kémiát nem oktatják elég korán, pedig a kémikusok ritkán munkanélküliek.
Perczel András kapta az idei Bolyai-díjat
Az ELTE fehérjekutató biokémikus tanára kapott mellé százezer eurót. 2011 amúgy is a kémia éve.
Őslevesben keresik az élet forrását
Rekostruáltak egy 1950-es években elvégzett kísérletet, amelyben a fiatal Földet beborító anyagokból aminosavakat raktak össze.
300 milliós kémiai labort kap a kaposvári Táncsics gimnázium
A dél-dunántúli régióban egyedüliként elnyert csaknem százszázalékos uniós támogatás a természettudományos oktatás fejlesztését szolgálja.
Hogyan lehet meggyújtani a tüzet?
2011 a kémia éve, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum kísérletekkel és időszaki kiállítással ünnepli meg.
Hogyan lehet meggyújtani a tüzet?
2011 a kémia éve, a MMKM kísérletekkel és időszaki kiállítással ünnepli.
Gáznemű szénsavat állítottak elő
Osztrák kutatók cáfolták azt a hiedelmet, hogy elpárolgása után a szénsav azonnal vízzé és szén-dioxiddá bomlik szét.
Megváltoztatják a kémikusok a periódusos rendszert
Kiderült, hogy eddig tíz elemnél pontatlanul volt megadva az atomsúly.
Átadták a Magyar Kémia Oktatásért-díjakat
Négy kémiatanár vehette át kiemelkedő szakmai munkásságáért a Magyar Kémia Oktatásért-díjat kedden a Magyar Tudományos Akadémián.
Egy amerikai és két japán kapta a kémiai Nobel-díjat
A kutatók neveit őrző reakciók lehetővé tették a gyógyszereknél használt komplex molekulák hatékony felépítését.
Nem volt még a világon ekkora vörösiszap-katasztrófa
Semmilyen tapasztalat nincs arról, milyen hosszú távú környezeti hatása lehet az iszapömlésnek.
Fizikaórák robottal, Wii-vel
Szombaton a Millenárison versengtek az ország legjobb kémia- és fizikatanárai.
Japán tudós a felsőmocsoládi kémikuskonferencia sztárja
Kenso Soait az általa felfedezett, róla elnevezett reakció miatt Nobel-esélyesnek tartják.
Arattak a magyarok a kémiai diákolimpián
Két arany és két ezüstéremmel az utóbbi tíz év legjobb eredményét érte el a csapat.
Rákot okozhat a váltott műszak
Ezen kívül tizenkilenc kémiai anyagot jelölt meg a rák lehetséges kiváló okaként egy amerikai egészségügyi szervezet.
Copernicium az új szupernehéz elem
A periódusos rendszer új tagja 277-szer nehezebb a hidrogénnél.
Gömbi amőba, kiwi DNS és ozmózis a Szertár offline találkozóján
A Szertár blog rendezésében létrejött az első nyilvános fizikai- és kémiai kísérleteket bemutató fórum a Fogasházban, ahol az érdeklődők saját maguk is kipróbálhatták, hogyan lehet egy befőttesüvegben kristálykertet létrehozni, gömbi amőbázni vagy kiwiből DNS-t kivonni.
Riboszómakutatók kapták a kémiai Nobelt
Egy indiai, egy amerikai és egy izraeli tudós a díjazott, a sejtek fehérjegyárának szerkezetét és működését leíró tanulmányaikért.
Ősi festékek titkát fejtették meg
A négyezer éves egyiptomi vörös festéket máig használják.
Kémikusok megfejtették, miért ízlik a sör
A keserű ízt érzékelő 25 receptorunk közül csak három reagál a sör ízére.
Új elem került a periódusos rendszerbe
A 112-es elem hasonlít a higanyhoz, de csak az ezredmásodperc töredékéig él.
Az ELTE oktatója a Science folyóiratban
Turing-mintázatokat állítottak elő.
Hányás a szemben a tudományért
Bőr alá ültetett élősködők, tűzzel pörkölt asszisztens, füstölgő fülek. Nyolc különleges és gusztustalan tudományos történet olyan tudósokról, akik magukat használták kísérleti nyúlnak. Ne próbálja ki otthon!
Az abszintban csak alkohol van
Német kutatók a XX.század elejének betiltott italát, az abszintot vizsgálták meg tudományos módszerekkel, hogy kiderítsék, mitől lett az a kor művészeinek kedvenc drogja. A Journal of Agricultural and Food Chemistry szaklapban publikált tanulmányukban arra jutottak, hogy a hírhedt Zöld Tündér csupán legenda, az abszint hatását nem hallucinogén anyag, hanem a brutális, 70 százalék körüli alkoholtartalma adta. Az abszint fehér ürömből (és a kesernyés ízét adó ánizsból) készül, ami a tujon nevű hallucinogén hatású anyagot tartalmazza.
Megjelent a Nobel-díjas Oláh György könyve
Kőolaj és földgáz után: A metanolgazdaság címmel magyarul is megjelent Oláh György, Alain Goeppert és G.K.