Nanodrótokat lő magából egy baktérium
Hogy miért? Mert így energizálja az ásványi anyagokat. És ez nem vicc.
68 találat az Indexről, és 3 a környékéről.
Elkezdődött a hatodik kihalási hullám
Egyedül az emberek tehetnek róla, de van még egy-két évszázadunk, hogy tegyünk ellene.
Rekordméretű mintagyűjtésre készülnek
A tengerbiológusok a világ 160 állomásán vesznek mintát. A mikroorganizmusokról keveset tudunk.
Azt hitte vége az érettséginek? Hát nem!
A biológia, a kémia, a földrajz és az informatika még hátravan.
Egymillió nap fénye tárta fel a levél titkát
Amerikai tudósok két szinkrotronnal világítottak át egy megkövesedett növényt.
Magyarok alkothatják meg a mesterséges sejtet
A BME kutatóinak sikerült sejtosztódást elérni külső hatások nélkül. Ez jól jöhet a gyógyszeriparnak hatóanyagok célba juttatásánál.
Hogy került a delfinbe a macskaparazita?
A klímaváltozás lehet az oka annak, hogy Toxoplasma gondii kerül a vízi állatokba.
Más anyatejet kapnak a fiúk és a lányok
Egy amerikai kutatásban a fiúk átlagosan 2,8 százalékos tejet szophattak anyjuk melléből, míg a lányok 1,74 százalékosat. Régi elmélet igazolódott.
Rejtett kódot találtak a DNS-ben
Amerikai kutatók több mint negyven év után fedezték fel. Ráírták a másikra, így bújt el.
Nem véletlenül alakulhatott ki az élet
Olasz kutatóknak most először sikerült bizonyítani, hogy a sejtekbe szerveződés szükségszerű.
A véltnél sokkal régebbi lehet a többsejtű élet a Földön
2 milliárd évesnél öregebb eukarióták nyomaira bukkantak Dél-Afrikában.
14 ezer éves tudományos rejtélyre derült fény
Kiderült, hogy mégsem jó ötlet vasporral felpezsdíteni a tengeri életet.
Baktériumokkal is kutatható a világűr
Vaskedvelő baktérium fosszíliájában találták meg egy ősi szupernóva-robbanás nyomait.
Eldobja a használt péniszt a tengeri csiga
De aztán 24 óra alatt újat növeszt. Sokkoló felfedezéseket tettek a csigaszex területén japán kutatók.
Az állatok belső óráját kutatják
Molekuláris szinten figyelik meg, mi történik az agyban, ha manipulálják a nap- és évszakokat.
Először fotózták le a DNS-t
Még sosem láthattunk ilyen közvetlen képet az 1953-ban felfedezett híres spirálformáról.
Új fajnak nyilvánították a háromujjú békát
A Brachycephalus tridactylus kevesebb mint 1,5 centiméter hosszú, narancssárga kétéltű.
Címlapon a magyar kutatók munkája
Az ELTE kutatói az idei kémiai Nobel-díj témakörében értek el komoly eredményeket.
Megfejtették az óriásvírusok titkát
Génjeik vannak, sejtszerkezetük nincs. Sikerült a rejtélyes parazitákat besorolni.
A regenerációt kutatják Németországban
A vadászgörény képes újraéleszteni szöveteit, a kutatók ezt szeretnék az embernél is elérni.
Ezer hangyát követnek Angliában
Brit tudósok milliméter szélességű jeladót raktak a vöröshangyák testére.
Rangos tudományos díjat kaptak magyarok
Kondorosi Ádámé és Kondorosi Évaé a növényi molekuláris biológia legnagyobb kitüntetése.
A Google is segít a rákkutatásban
A kereső Pagerank algoritmusával kutatják a rák vizsgálatához szükséges biomarkereket.
2,5 milliárd éve ketyeg a biológiai óra
Angol kutatók szerint peroxiredoxin lehet minden belső időmérés alapja és őse.
Ritka óriásmedúzát filmeztek le
A Deepstaria enigmaticát 1500 méter mélyen fedezte fel egy robotjármű kamerája.
Szintetikus DNS-t készítettek
A csak laboratóriumi körülmények között létező anyag örökíteni és fejlődni is képes.
Mégsem eredendően rossz az ember
Egy holland etológus szerint biológiai alapja van például az együttműködésnek.
Miért csíkos a tigris? Miért foltos a leopárd?
Alan Turing 60 éves elméletét most először igazolta tudományos kísérlet.
Megmérték az evolúció sebességét
24 millió generáció alatt lesz az egér méretű ősállatból elefánt méretű.
Az evolúció az arcunkra van írva
A nagyobb csoportokban élő majomfajok pofája egyszerűbbé válik.
Hatvan delfin vetődött partra Cape Codnál
Eddig 19 delfint sikerült megmenteni, 27 kimúlt.
Első fotók a burmai piszeorrú majomról
A nemrég felfedezett emlősnek körülbelül 300 példánya lehet, különösen veszélyeztetett faj.
Veszélyben a jetirák
Eddig ismeretlen fajokat találtak a tenger mélyén. Kína kutatás helyett inkább bányászna.
Pszichedelikus gekkót és Elvis-frizurás majmot fedeztek fel Délkelet-Ázsiában
A Nagy-Mekong régióban szinte kétnaponta bukkannak rá új fajokra.
Hatalmas szeme volt az ízeltlábúak ősének
A ragadozó szeme tizenhatezer lencséből állt, és evolúciós fegyverkezési versenyt indított.
Elkészült a világ legkisebb autója
Egyetlen molekulából áll, az első bemutatón hat nanométert tudott megtenni.
50 lábú óriáscsótány nyomaira bukkantak
Félmilliárd éve a 30 centis tengeri ízeltlábú lehetett a kambrium kor csúcsragadozója.
Európában a magyar diákok a legjobbak biológiából
Az európaiak közül a magyar együttes szerepelt a legjobban a Tajvanban rendezett 22. Nemzetközi Biológiai Diákolimpián.
Duplán ver a madárpók szíve
Orvosi képalkotó berendezéssel vizsgálták brit biológusok a madárpók belső szerveit.
Krillek segítik a szén-dioxid megkötését
A garnélaszerű lény vasat juttat a Déli-óceánba, ami serkenti a fitoplankton növekedését.
Az emlősök végtagjai is újra kinőhetnek
Lemásolták a gőtéket a kutatók, egerek izomrostjait sikerült újranövő végtag sejtjeivé alakítani.
Sokszorosára növelhető a mikroszkópok teljesítménye
Az apró gömböcskék a minta felületén nagyítólencseként múködnek.
Testünkben keres a Google
A biológia oktatásában használható ingyenes weboldal megmutatja az ember idegrendszerét, izmait és csontjait.
Magyar hallgatók az olajszennyezés ellen
Nemzetközi szintetikusbiológia-versenyen indulnak a Debreceni Egyetem kutatói.
Morfiumot termelnek az egerek
A mákvirág a THP nevű anyagból állítja elő a morfiumot. Kiderült, hogy az egér enzimjei is simán elvégzik ezt a bonyolult átalakítási munkát.
Görögország méretű mikrobaszőnyeget találtak
Nem a bálnák a tenger óriásai: a legnagyobb egybefüggő élő masszát mikrobák alkotják.
Egymillió euróból bővítik a Tápiószelei Génbankot
Egyszerre őrzik a haszonnövények és a vadnövények genetikai mintáját.
Fából hoznak létre csontot
Hevítés, keverés és nagy nyomás után a rattan olyan lesz, mint az emberi csont.
Az angyalok nem tudtak repülni
Biológusok vizsgálták meg a középkori festményeket és megállapították, hogy azokkal a szárnyakkal és testfelépítéssel képtelenség a repülés.
Megállítható az öregedés biológiai folyamata
A Manhattan Beach Project kutatói szerint 20 év kell hozzá, hogy ezt a gyakorlatban is megvalósítsák.
Majdnem felfalták a felfedezett kaméleonfajt
A kutató a nyelés előtti pillanatban jött rá, hogy az áldozat egy ismeretlen faj.
Bölcsődét működtetnek a hüllők
A nőstények időt és energiát takarítanak meg azzal, hogy egy helyre rakják le a tojásaikat.
Tengeri csigákban is lehet igazgyöngy
Amerikai biológusok 25 évnyi kísérletezés után érték el, hogy csigák is előállítsák a gyöngyöt.
Hányás a szemben a tudományért
Bőr alá ültetett élősködők, tűzzel pörkölt asszisztens, füstölgő fülek. Nyolc különleges és gusztustalan tudományos történet olyan tudósokról, akik magukat használták kísérleti nyúlnak. Ne próbálja ki otthon!
Zsírsavval doppingolnak a madarak
A fürjek mellizmának oxigénfogyasztása jelentősen megnőtt az omega-3-zsírsavtól.
Kidobtak 35 kiló gyíkszart
Perrel fenyegeti a leedsi egyetemet egyik diákja.
Télen többet pisilünk
A londoni Whittington kórház kutatói amerikai urológusok segítségével arra keresték a választ kutatásukban, hogy milyen dolgok, és miért ingerlik az embert több, illetve gyakoribb vizelésre.A már ismert biológiai és pszichológiai indokok (fáradtság, a vízcsobogás hangja, illetve a “lakáskulcs-szituáció”, amikor abban a pillanatban érezzük a szükséget, amint hazaérünk) mellett kiderült egy újabb fontos indok: a hideg.