Tűzokádó csillagot fedezett fel a NASA
A Nap is ilyen lehetett régen, de már lenyugodott.
A Nap is ilyen lehetett régen, de már lenyugodott.
A naprendszerbeli víz jelentős része a csillagközi űrből származhat.
2017-ben kezdenek exobolygókat keresni a TESS űrteleszkóppal.
Egy új szerves anyag igazolhatja, hogy a létfontosságú molekulák a csillagképződés során keletkeztek.
Nem tudni, a két bolygó hogy alakulhatott ki olyan messze a Naptól, most új modell magyarázhatja.
Feltérképezték a Tejútrendszer északi részét, a szabad szemmel nem látható csillagokat is.
Nincs meg. Kinek áll ez érdekében? Megmérték, ott kéne lennie. Ez már intergalaktikus probléma.
Monet festménye, a felkelő nap impressziója 1872. november 13-án, este fél nyolckor készült. Legalábbis egy texasi csillagászprofesszor szerint.
Ilyesmit találtak már a Jupiter és a Szaturnusz légkörében is, és most jutott odáig a technika, hogy több fényév távolságból is kimutassák.
A Laniakea nevű szuperhalmaz 520 millió fényév hosszú, ennek a sarkában lakunk mi.
Vasárnap majdnem tízszer közelebb lesz, mint a Hold, de nem veszélyes. Még Új-Zélandra sem.
Fényes Lóránd a tőlünk ötven fényévre lévő Trifid-ködöt fotózta le.
A NASA 2006-ban indította el a New Horizonst, 2015 júliusában a Plutóhoz ér.
Az űrszonda melegnek látta a leszállási célpont, a 67P jelű üstökös felszínét, tehát sok por van rajta.
Animáció mutatja bolygónk ősi felszínét.
A Nemzetközi Csillagászati Unió 305 elnevezésre váró exobolygót hirdetett meg. Tatuin vagy Acheron?
Hosszú csóvát hagy, de a Földről láthatatlan. A NASA-nak viszont pont van két műholdja, ami segít.
Az új mérési adatok segítségével újra megvizsgálták a Gliese 581g-t, és kiderült, hogy nem is létezik.
A 2014J jelű szupernóva-robbanást a Hubble-űrtácső sem látta, ez gond lehet.
A Gliese 832c 16 fényévnyire van tőlünk, a Daru csillagképben. Lehet, hogy túl forró.
A VBLI elől még a J1502+1115 jelű, z=0,39 vöröseltolódású kvazárban sem lehet elrejtőzni.
Hogy a hullám egy röntgentartományban terjed, az oké. Hogy honnan jön, azt senki nem tudja.
Egy kutatócsoport felfedezte leghidegebb, leghalványabb fehér törpecsillagot.
Először írták le, hogyan változtatják meg a mágneses teret a csillagban.
A NASA a Pluto után új célpontot keres a New Horizons űrszondának.
Az eddigieknél kétezerszer érzékenyebb műszert fejlesztettek ki, az exobolygókat vizsgálják vele.
Egy nemzetközi csillagászcsoport most először észlelhetett galaxiskeletkezést.
Galaktikus szomszédaink nem illenek bele a ma elfogadott csillagászati elméletekbe.
A napokban a PANSTARRS lesz látható az Oroszlán csillagkép közelében.
Éppen csak nagyobb a Jupiternél, 40 fényévnyire van, de alig látni, annyira gyenge a fénye.
Az égitest forduló oldalán vékonyabb a kéreg, és most már azt is sejtjük, hogy mi az oka ennek.
Sokkal több a kráter és nincsenek tengerek, 55 év után megvan a válasz.
Ez lehet az első kettős bolygórendszer, amit a COROT műhold talált.
Nem látta még a ξ1 Canis Maioris röntgen- és optikai fénygörbéjét pulzációs fázis szerint ábrázolva, mi? Na majd most!
A Hubble űrteleszkóp igen. Csak az nem világos, hogy mi okozta a bolygó széthullását.
Magyar fotós Budapesten, a Duna felett fényképezte le a Hold mozgását.
Teljesen működőképes, fő feladata a csillagok vizsgálata volt.
Jóval több a szénalapú bolygó, mint azt gondolták. Az sem biztos, hogy a Föld tipikus kőzetbolygó.
Az objektumot még 2006-ban azonosították, de a legjobb távcsövekkel is idáig tartott a számítás.
A 209P/LINEAR jelű üstökösről származó porfelhő szombaton éri el a Föld légkörét.
Nap mögötti változócsillagok vizsgálata alapján kihajlik a síkjából.
A magnetárok a földi mágneseknél milliószor erősebbek, de eddig nem tudtuk, miért léteznek.
A csillagászok nem értik, hova lesz évente nagyjából ezer kilométer az átmérőből.
A misztikus sötét anyagról árulhat el többet.
Ugyanabból a csillagközi porból születtek.
Az M87 katalógusjelű galaxis kidobott egy csillaghalmazt, majd magára hagyta őket.
Egy kisebb galaxis erősíti fel a fényét, mint egy gigantikus lencse.
A NASA kutatói szerint meteoritok hozták az ősi Földre. Az élet anyaga a világűrből származhat.
2020-ig övék lesz a világ csillagászati infrastruktúrájának 70 százaléka.
De az is lehet, hogy a felfedezett égitest egy törpecsillag egy másik bolygóval.
Ez az első ilyen felfedezés, a Chariklónak ráadásul egyből kettő is van. Alapból a gázbolygóknak van.
A részben magyar Philae Landerre hét végén töltik fel az új szoftvert, amelyben az űrszonda indulása óta szerzett ismeretek is szerepelnek.
Magyar kutatók dolgoznak a Szergej Blazskó orosz csillagász által felfedezett jelenség magyarázatán.
Gigatérképet tettek közzé az égitestről, amin lezoomolhatunk az utolsó kis kráterig. Csak kinyomtatni ne próbálja, egy focipályányi lenne.
A vörös törpék körül keringő bolygóknak csak az egyik felét éri napsugár, vízrajzuk is érdekes lehet.
A kutatók kozmikus feszítővasra leltek a szénakazalban: közvetett bizonyítékot találtak Einstein százéves elméletére, egy jelet az ősrobbanás idejéből.
Sikerült észlelni egy jelet az űrben, amiből megfejthető, mi történt az ősrobbanás pillanatában.
Az amúgy is apró bolygó átmérője évmilliárdok alatt 14 kilométerrel csökkent.
Tényleg óriás, 1300-szor akkora, mint a Nap. Ezzel a 10 legnagyobb közé kerülhetett.