Megtalálták a modern ember egyik ősét
Az egész európai őstörténetet átírhatja egy friss felfedezés, ami szerint szibériai őseink is voltak.
Az egész európai őstörténetet átírhatja egy friss felfedezés, ami szerint szibériai őseink is voltak.
10-30 ezer éves pattintott kövek, vésők és pengék kerültek elő a visontai bánya területén.
A pókoknak és a skorpióknak közös őse lehetett.
A rajzok mellett talált kéznyomokból jutottak erre a következtetésre a régészek. De lehet hogy csak kamaszok rajzoltak meztelen nőket.
Németországban találták meg az egy centiméteres csontot. 240 millió éves gyík állkapcsa lehet.
A kínai terület őskori lakói már az útvonal kialakulása előtt kétezer évvel ott éltek.
Marseille közelében találtak rá a sírra. Ebből a korszakból ez az első franciaországi lelet.
Előtte primitívek voltak az ősemberek eszközei, a klímaváltozással megjelentek a kifinomult tárgyak.
A leletek arra utalnak, hogy a feltételezettnél korábban alakulhatott ki a mezőgazdaság.
Kétszer 200*150 pixel fáj az embernek, aki korábban saját akasztásával sokkolta a webet.
A növekedés akkor indulhatott meg, amikor az ember alkalmazkodott a partoktól távoli élethez.
Az őskorból származó emberi maradványokra és szerszámokra bukkantak Okinaván.
Ez a világ legrégebbi ilyen lelete, hasonlót eddig csak barlangokban találtak.
A német barnaszén a világ legősibb fegyverei mellett oroszlánok és elefántok csontjait is megőrizte.
Az egyik a csincsilla, a másik az aranynyúl rokona.
Egy település feltárásán kiderült, hogy csak a földet öröklő férfiak élték le életüket egy helyen.
Egy brit kutatónak sikerült reprodukálnia a jurakorban élt ősrovar ciripelését.
A kuvaiti Esz-Szabia sivatagban bukkantak rá az ubaid kultúrához tartozó leletekre.
A neandervölgyi elsőként találta fel, hogy miként lehet a mamutcsontból építkezni.
Egy Kínában talált ősember koponyáján olyan sérülés látható, amit furkósbot okozhatott.
Egy tudós szerint létezett, és 15 méteres ragadozókat reggelizett. Kollégái körberöhögték.
A 70 millió éve élt állat kis méretű, két lábon járó madárszerű őshüllő volt.
A magas füvekhez alkalmazkodott az ember azzal, hogy két lábra állt.
Fémnyomok alapján rekonstruálták a dinoszauruszok korában élt ősmadarak tollazatának mintázatát.
A csaknem tízméteres fa ötszáz évesen dőlt ki, majd betemették tengeri homokrétegek.
A régészek úgy tudták, hogy ilyen kiterjedésű városok csak sokkal később jelentek meg.
Dél-Franciaországban olyan ötezer évvel ezelőtti emberek maradványait találták meg, akik a Közel-Keletről vándoroltak oda.
Erős és súlyos volt a kardfogú, szélesre tárta ki a száját, de nem volt olyan fürge, mint a tigris vagy a leopárd.
Már 125 ezer éve eljutottak a Perzsa-öbölbe, 60 ezer évvel korábban, mint eddig gondolták.
Linhenykus monodactylus lehetett a Tyrannosaurus rex egyik őse.
A gólyák kétszer akkorák voltak, mint a szigeten élő apró termetű emberek.
A barlang nem látogatható, de pontos másában megnézhetők a híres barlangrajzok.
Az apró eszközök körülbelül kétszázezer évesek, lehet, hogy ezek a legrégebbi ismert kések.
A három méteres madarak fejszeként használták csőrüket.
Őskori cölöpépítmény nyomait találták meg alig egy kilométerre a monumentális kőkörtől.
Módszeresen ették egymást, a csontokat széttörték, hogy kiszívják a csontvelőt.
Nem riadt vissza a pleisztocénkori állattól, pedig az fél méterrel hosszabb volt mint ma élő rokona.
9 millió évvel ezelőtt a gorillák és csimpánzok ősei népesítették be a medencét.
4300 éves fegyvereket találtak a megkövesedett rénszarvasürülékben Kanadában.
A nemesnádudvari lelet évezredes szemét lehet.
Az ősi művészek okkerból, állati vérből és vízből kevert festékanyagot használtak.
120 ezer évvel az eddig hitt idő előtt érkeztek az apró emberfélék egy indonéz szigetre.
A 9-12 méteres Leedsichthys csak a dinoszauruszokkal egy időben halt ki.
Cambridgeshire grófság területén egy külszíni fejtőben őskori cápafogat találtak. Ez az első ilyen lelet Európában.
Négy-öt centis magvakat is találtak.
Megtalálták egy plioszaurusz koponyáját, az állat teljes hossza 16 méter lehetett.
A Jura helységben találták a leletegyüttest, a nyomokat hatalmas állatok hagyták.
A lelet fél évet tölt a chicagói Field Múzeumban, majd további tíz városban állítják ki.
Az eddig ismeretlen növényevő 130 centis volt, két hátsó lábán közlekedett 130 millió éve.
Bluehenge valaha 27 kőből állt, és Stonehenge-dzsel egy időben épült.
A 80 millió éves lelet valószínűleg új faj, az ősállat a Triceratops őse lehetett.
Több száz tojást találtak, amiket növényevő szauropodák és ragadozó karnoszauruszok tojtak.
Svéd kutatók szerint a kutya a Jangce-folyónál lett az ember legjobb barátja 16 ezer éve.
A koponya egy hatvan centis hüllőféléhez tartozhatott.
Pár ezer év alatt 5-9 fokot emelkedett a hőmérséklet, de nem tudni pontosan, miért.
Egy kutatás szerint nemcsak algahab borította a felszínt, hanem már a mohák és a füvek is megjelentek.
Egy csomó állat elindul, hogy megtalálja Geszti Pétert, de közben rájuk ordítanak. Jégkorszak 3.
Új faj a 150 millió éves lelet.
53 millió évvel ezelőtt meleg, mocsaras és telente sötét hely volt a sarkvidék.