Itt a világ legélesebb röntgensugara
A sugár átmérője csupán öt nanométer.
A sugár átmérője csupán öt nanométer.
Két kutatócsoport külön-külön is azonosította a Zc(3900) nevű képződményt.
A Higgs-bozon és a genomkutatás volt a legforróbb téma 2012-ben a tudományos világban.
Publikálták a CERN részecskegyorsítója, az LHC történetének legfontosabb felfedezését.
Az amerikai RHIC részecskefizikusai urániumionok ütköztetésével vizsgálják a kvarkok világát.
Új részecskét talált a CERN az LHC kísérleteiben. A bejelentés alapján úgy viselkedik, mint a Higgs, de még meg kell erősíteni a felfedezést.
Amerikai kutatók szerint a B-mezonok bomlása gyorsabb a megengedettnél.
Az LHC-ben megfigyelt új részecske segíthet megfejteni a kvantumfizika nagy rejtélyeit.
A Majorana-fermion semleges töltésű, és saját maga antirészecskéjeként viselkedik.
Már 4 teraelektronvoltos protonnyalábokat fognak ütköztetni. 2015-ig ezt 7-re növelik.
A CERN kutatói tovább szűkítették a részecske lehetséges tömegtartományát. Lehet, hogy jövőre már meg is találják. De mi az a bozon, és mire lesz jó, ha megtaláljuk?
A pletykák szerint az LHC részecskegyorsítóban megtalálták a modern fizika Szent Grálját, a Higgs-bozont.
A létezése még nem bizonyított, azonban a tömegét már sejtjük. A sötét anyag a részecskefizika egyik nagy talánya, magyar kutatók is dolgoznak a megértésén.
Tizenhat perces fogság a CERN új rekordja, ennyi idő alatt már elvégezhető néhány vizsgálat. Talán kiderül, hova tűnt az univerzum fele.
A magyar származású Millinger Márk egy Nobel-díjas fizikussal dolgozik együtt az utóbbi évek egyik legjelentősebb részecskefizikai kísérletén. Az AMS-t másfél évtizedes kutatás után hétfőn vitte az űrbe az Endeavour.
A magyar CERN-vándorkiállítás elsősorban leendő részecskefizikusoknak és mérnököknek szól.
A Reuters statisztikái szerint részecske- és nehézionfizikában a magyarok után megy a világ.
Sikerült előállítani az univerzum keletkezése után létrejött anyagot, a tudósok még elemzik a meglepően erős intenzitású reakció eredményeit.
Több millió antiproton és pozitron kellett ahhoz, hogy a másodperc töredékéig elkapjanak 38 antihidrogén-atomot. Ha sikerül javítani az arányokon, nagy lendületet kaphatnak az antianyag-kutatások, de az antianyag-hajtómű még messze van.
A részecskegyorsítóban már nem protonokat, hanem ólomionokat ütköztetnek. Az LHC-nél magyarok is dolgoznak. A fizikusok azt remélik, megpillanthatják az univerzum ősanyagát, a kvark-gluon plazmát.
Bizonyos ütközésekben a keletkező részecskék egy része nem független egymástól. Magyarok is részt vettek a kutatásban.
A Tevatron fizikusai valóban találtak érdekes adatokat, de a Higgs-bozon nincs meg.
Az ELTE, a KFKI RMKI és az MIT kutatói kimutatták, hogy 7 TeV-en sokkal több részecske keletkezik, mint arra korábban számítottak.
A részecske rendkívül közömbös az anyaggal szemben, egy fényév vastag ólomfalon is átjut.
Az elemi részecskék egyik titkát megválaszolták a kutatók, de még több kérdésbe ütköztek.
Rövid karbantartás után megint felpörgetik a nagy hadronütköztetőt. Két hét múlva kezdődhet a tudományos munka.
A részecskegyorsítóban az ELTE és az RMKI kutatói vezetésével figyelték meg, hogy a rekordnak számító 2,36 TeV-s energiaszinten mennyi részecske keletkezik egyetlen ütközésben. Meglepően sűrű lesz a leves, amiből majd a Higgs-bozont kell kihalászni.
Az LHC-nek egy súlyos rendszerhiba miatt kellett több mint egyéves kényszerszünetet tartania, a javítás több tízmillió svájci frank volt. Vajon Amerika előbb találja-e meg az isteni részecskét?
A sötét anyag részecskéire vadásznak majd, odalent nem zavarja a méréseket a kozmikus sugárzás.
Már győztesként hirdetik magukat, pedig még Debrecen és Bilbao is versenyben van.