Értem, hogy fekete lyuk, de miért világít?
A csillagászok óriásinak hitték a távoli fekete lyukat, de kiderült, hogy csak fényes. Pedig fekete. Bonyolult dolgok ezek.
A csillagászok óriásinak hitték a távoli fekete lyukat, de kiderült, hogy csak fényes. Pedig fekete. Bonyolult dolgok ezek.
Egy hatalmas villanást látni, amely a csillag halálát jelzi – a csillagászok szuperszámítógépekkel modellezik a jelenséget.
Ez a fajta kettős nagyon gyakori lehet, csak még nem tudjuk rendesen megfigyelni őket.
Legalábbis olyan értelemben, ahogy eddig gondoltunk rájuk. A világhírű fizikus új elmélete egy kétéves paradoxont próbál megoldani, de ezzel egy sor egyéb problémát is felvet.
Le kell szúrni őket egy nem létező anyagból szőtt kötéllel, és akkor elvérzik a fotonjaikat. Sok gyakorlati értelme nincs, de jó, hogy felfedezték.
Túl hamar jöttek létre, eddig nem tudtuk, hogyan. A csíra fekete lyuk lehet a megoldás.
A legújabb vizsgálatok szerint a fekete lyukaknak meg kell küzdeniük a napi betevőjükért.
Meglepően kevés anyagot kebelez be a környezetéből, ahogy rendes fekete lyukhoz illene.
Egy fekete lyuk szélén lévő nagy gázfelhőt tanulmányoznak európai csillagászok
A korai égitestek lehettek azok a magok, amelyekből kifejlődtek a mai szupermasszív fekete lyukak.
A viszonylag újonnan alakult fekete lyukak kilökődhetnek a galaxisok peremére.
Kevesebb energia kell ehhez, mint gondolták.
A szupermasszív képződmények hihetetlenül gyorsan, csaknem fénysebességgel örvénylenek.
Az eddigi számítás átlagos becsült értéket eredményezett, mert egyes csillagok rendszertelen mozgásai gyakran torzították a kalkulációt.
A Napnál 17 milliárdszor nagyobb objektum adja galaxisa tömegének 14 százalékát.
Az égitest a központi mag 59 százalékát foglalja el a szokásos 0,1 százalék helyett.
Az adatokat 2009 és 2011 között gyűjtötte a WISE nevű csillagászati műhold.
A körülöttük található gázkorongok ütközései vezethettek a gyors tömegnövekedéséhez.
A Földhöz legközelebbi ultrafényes röntgenforrás szédítő tempóban kebelezi be a környező anyagot.
A Sagittarius A mellett lévő fekete lyuk étkezése adott magyarázatot az ott látható villanásokra.
Tömege 10 milliárdszorosa a Napénak.
300 milliónyi naptömegnyi anyagot tartalmazó fekete lyukta figyeltek meg 500 millió fényévnyire.
160 millió fényévre van a legközelebbi fekete lyukakból álló kettős rendszer.
140 billiószor több vizet találtak, mint amennyi a Föld óceánjaiban van. 12 milliárd fényévnyire.
A kozmikus röntgensugárzás jelentős része a mélyen beágyazódott, szupernehéz fekete lyukak környezetéből származik.
Sokat megtudhatunk a galaxisok keletkezéséről, így nézhettek ki a korai univerzum kialaluló galaxisai.
Röntgenműholddal és optikai megfigyeléssel vizsgálták a fekete lyukak aktivitását.
Egybeolvadásukkal keletkeztek az első gigantikus fekete lyukak az univerzum hajnalán.
Százmillió éve történt, de a sebessége még most is kétszerese a galaktikus szökési sebességnek.
A szupernehéz fekete lyuk a vártnál gyengébben sugároz.
Az M82 galaxisban egy ismeretlen objektum olyan rádiójeleket kezdett sugározni, amelyek semmilyen korábban észlelt jelenséghez nem hasonlítanak.
Meghökkentő feltételezés: világegyetemünk egy sokkal nagyobb univerzum része.
A nem látható fekete lyukak pusztítják az elméletileg létező sötét anyagot, de a tudósok szerint másképp, mint gondolták.
A fizikusok új programja megmutatja, milyen lenne kinézni a fekete lyukból.
A felfedezés megerősíti a kvazárok geneziselméletét.
A Chandra röntgenműhold mérései szerint a szupernehéz fekete lyuk sokkal kevesebb anyagot fogyaszt, mint a hasonló objektumok.
A Cygnus X-1 röntgenforrás egyik komponense az egyik első azonosított fekete lyuk.
Szeme egy százmillió Nap tömegű fekete lyuk.
Az egytonnás műhold a fekete lyukak vizsgálatát segíti majd.
Eddig nem tudták, hogyan alakulnak ki a milliárd napnyi tömegű fekete lyukak.
Az óriásgalaxis háromszor nehezebb, mint korábban gondolták. Módosulhatnak a galaxisokkal kapcsolatos elméletek.
A tömege a nap hatmilliárdszorosa, és itt van a szomszéd galaxisban.
Óránként két földtömegnyi anyag tűnik el a sötétségben.
Egy elmélet szerint törpegalaxisokból kidobódott fekete lyukak vándorolnak galaxisunk szélén.
Egy újabb kutatás kétségbe vonja a Nature-ben a múlt héten megjelent csillagászati szenzációt.
A galaxisok központi fekete lyukai meghíznak, ezért kevesebb csillag jön létre. Ezt a meggyőződést cáfolja most egy új kutatás.