A hosszú élet génjét keresték
Amerikai kutatók 110 éves vagy annál idősebb embereket vizsgáltak.
Amerikai kutatók 110 éves vagy annál idősebb embereket vizsgáltak.
Kutatók 43 gén elemzésével megtalálták azt a 17-et, amiből kiszámítható az eredmény.
A genetikai kódjában nem sok nyomot hagyott a 9 ezer éves együttélés, a viselkedését sem irányítjuk.
Amerikai és brit kutatók egypetéjű és kétpetéjű ikreket vizsgáltak.
Ugyanazokból a sejtekből nőnek ki, ezért lehetnek hasonló problémáik, derítették ki a tudósok.
És alkonyat előtt. Az eredmény alapján hatékonyabban lehet majd gyógyszer szedni.
Az indiánok már ez európaiak előtt 4 ezer kilométerre vándoroltak.
És hogy csinálják, hogy nem ütköznek össze? Bámulatos képességük van a szinkronizációra.
Aktiválásával 30%-kal több ideig éltek a tesztalanyok a kísérletekben. Ne örüljön, eddig az összes tesztalany muslica volt.
300 mutációt találtak a mostanyi járvány okozójában az eddigi törzsekhez képest.
Megnéztük az utolsó három részt, de nem tudtuk, hogy mi volt az előzmény, miért történt úgy – hasonlítja Dalmay Tamás a filmtrilógiához a genetikai kutatásait, amelyek alapjaiban változtatták meg a mikrobiológia módszertanát.
A jelenség kulcsa a velősánc aktivitásának csökkenése.
A barátok között negyedfokú unokatestvéri viszonynak megfelelő a genetikai kapcsolat.
Régóta ismert, hogy a fűszívás és a skizofrénia között van összefüggés, de valószínűleg nem a fű okozza a betegséget, hanem a genetikai hajlam.
Úgy terjedt a földművelés, mint valami jó pletyka.
A festő fülmásolatában élő sejtek is vannak, amelyek ükunokájától származnak.
Amerikai kutatók szerint a közös műveltség az, ami felülírhatja a test választását.
Minden ismert élőlény DNS-ében két bázispár kódolja a genetikai információt. Most ehhez hozzátettek egy harmadikat.
Egyelőre csak egereknél, de a kutatók azt remélik, embernél is működhet.
Ezzel talán megfékezhető lesz az álomkór. 140 tudós dolgozott rajta tíz éven át.
A neandervölgyi ember génjei befolyásolják az európaiak anyagcseréjét, agyfelépítését és alkalmazkodását a hideg éghajlathoz.
Sokan extra bordával születtek, ez fejlődési rendellenességekre utal.
Ez derült ki egy tévétársaság kérésére készült DNS-elemzésből.
Széles összefogással és sokszintű vizsgálatokkal egy vesebetegség kapcsán rájöttek, hogy a genetika atyja tévedett. Mostantól sokaknak nem kell félniük attól, hogy továbbörökítik a betegséget. Az eredmények a Nature-ben jelentek meg.
Biztosabb módszert kínálunk, mint a Matolcsy-féle mongolfolt-kutatás. Fejétől bűzlik Európa.
Az amerikai nő DNS-tesztet végzett, és jött a meglepetés: nem ő a gyerekei anyja. Mármint a genetikai.
A spanyol leletek legközelebbi genetikai rokonai a mai észak-európai népek. A fehéredés oka az UV.
Ezt állapította meg a kétpetéjű ikrek vizsgálata.
Genetikai hatás magyarázza az iskolai vizsgaeredmények közötti különbségeket.
Távolabbi rokonai a parazita darazsaknak, mint gondolták.
Három kutatási terület esélyes az orvosi díjra.
Egereknél sikerült 20 százalékkal megnövelni az élettartamot, egyetlen gén módosításával.
Termetükhöz képest hosszú ideig, 41 évig is élhetnek, genetikai elemzéssel már tudjuk, miért.
Nem is párosodtak, mivel nem egy helyen éltek. De legalább időben közel voltak egymáshoz.
A kísérlet magyarázatot adhat arra, miért emlékszünk meg nem történt dolgokra.
Forradalmi géntechnológiával született egy amerikai baba. Az újgenerációs szekvenálással az orvosok ki tudták szűrni a beteg embriókat.
A migrén új genetikai kockázati tényezőjét tárta fel egy nemzetközi kutatócsoport.
A fitoplankton genomja hússzor kisebb, mint az emberé, de legalább egyharmadával több gént tartalmaz.
Brit tudósok pár éve genetikai vizsgálatokkal kutatták a vikingek jelenlétét a Brit-szigeteken.
Zebrapintyeket vizsgálva kiderült, hogy a nevelés formálja a személyiséget.
A Higgs-bozon és a genomkutatás volt a legforróbb téma 2012-ben a tudományos világban.
Az egész világon csak egy példány élt. A szülei vérfertőző kapcsolata miatt volt világos színe.
De ennek ellenére sem lesznek jóbarátok.
A cél, hogy kevesebb legyen a baleset, Holstein marhákkal kísérleteznek.
4500 éve valami drasztikusan átalakította az ősi Európa lakóinak DNS-ét. Stonehenge-nek is köze lehet hozzá.
A Williams-szindrómában szenvedő kilencéves srác csak a a Henry márkájúakat szereti.
Húsos uszonyai miatt a négylábú állatok elődjének hitték. A tüdős-kopoltyús hal közelebbi rokon.
A növény genomja szinte molekuláris őskövület, a mutáció 2000-szer lassúbb, mint az emberben.
A Myriad-perben azt kell eldönteni, hogy tegyenek különbséget a természetes és a mesterségesen előállított gének között.
Legalábbis a patkánykísérletek ezt igazolják. A kutatók most a tunyaságért felelős gént keresik.
A filozófiai kérdést a modern tudomány is kutatja. Sok jel mutat arra, hogy a szabad akarat csak illúzió. Mennyire vagyunk a fizikai törvények, a gének vagy éppen a törzsi ösztön rabszolgái?
A Seychelles-szigeteken talált teknősök valójában a nyugat-afrikában elterjedt Pelusios castaneus példányai.
A két nép rabszolga-kereskedelem révén kerülhetett egy haplocsoportba a 19. században
A DNS mutálódása alapján próbálják kiszámolni, mikor vágott neki az ember a nagyvilágnak: nagyjából 95-62 ezer évvel ezelőtt.
Egy új genetikai felfedezés szerint 338 ezer éve alakult ki, még a neandervölgyi ember előtt.
A szavak változását elemző szakértők próbálták megbecsülni a mű keletkezési idejét.
Egyre több kutatás alátámasztja, hogy DNS-ünk alapvető szerepet játszik politikai attitűdjeink kialakításában. A liberálisok és konzervatívok más agyterületeinek szürkeállománya nagyobb, a konzervatívok könnyebben látnak fenyegetőnek egy arcot.
Megtalálták azokat a géneket, amelyek miatt tollkorona nő a madár nyakára és fejére.
A tudósok felfedezték azt a génmutációt, ami a melanóma növekedését serkenti.
A háziasításban annak is szerepe lehetett, hogy az állat meg tudja emészteni a keményítőt.