Megfejtették a túl fényes szupernóva rejtélyét
Egy kisebb galaxis erősíti fel a fényét, mint egy gigantikus lencse.
Egy kisebb galaxis erősíti fel a fényét, mint egy gigantikus lencse.
Az űrállomás két hete elromlott gépe a napelemek vezérlését támogatta.
Legalábbis így gondolja egy aszteroidavadász űrtávcső építésével foglalkozó alapítvány.
Közösségi projektet indított a NASA, Disc Detective keretében égitesteket osztályozhat.
A vékony légkör miatt nem volt olyan meleg a bolygón, hogy hosszabb időre elolvadjon a jég.
Vagyis egy fényes csillag tisztítja meg az űrt a portól.
De az is lehet, hogy a felfedezett égitest egy törpecsillag egy másik bolygóval.
Az ExoMars 2018-ban indul, és az élet jeleit keresi a Marson.
Egy Mars-méretű bolygó csapódott a Földnek 4,47 millirárd éve, a felszabaduló porból alakult ki a Hold.
A szokatlanul sok hidrogént tartalmazó apatitkristályok mégsem vízben gazdag környezetben keletkeztek.
Az ExoMars projekt roverét tesztelik a focipálya méretű, 300 tonna homokkal feltöltött teremben.
A jeladók működése és a ballisztika zavarának ritka egybeesése vezetett a problémához.
Nem egyértelmű, hogy a felfúvódás előtti vagy utáni pillanatok gravitációs hullámait észlelték az űrteleszkóppal.
A részben magyar Philae Landerre hét végén töltik fel az új szoftvert, amelyben az űrszonda indulása óta szerzett ismeretek is szerepelnek.
Animációt készítettek a prototípusról. Föld-szerű bolygókat fényképeznek majd vele.
Embert küldenek a Holdra, űrbázist építenek, saját műholdas navigációs rendszerük lesz, és a mélyűri kommunikációban is megelőzhetik a nagyhatalmakat. Új űrverseny hajnalán vagyunk?
A légellenállás hiánya miatt a legkisebb meteorok is hatalmas területet tarolnak le.
Gigatérképet tettek közzé az égitestről, amin lezoomolhatunk az utolsó kis kráterig. Csak kinyomtatni ne próbálja, egy focipályányi lenne.
A vörös törpék körül keringő bolygóknak csak az egyik felét éri napsugár, vízrajzuk is érdekes lehet.
Ez eddig a legnagyobb ismert csillag, ha a Nap helyére tennénk, a Jupiterig érne.
A NASA kutatása kizárta a nagyobb gázbolygó jelenlétét belátható távolságon belül.
Hanem a NASA új leszállóegysége. 2012-ben beleállt a földbe, újratervezték, újraépítették, már repül.
A New Horizons a Jupiter harmadik legnagyobb holdján látta meg a 320 kilométer magas füstoszlopot.
A túl nagy bolygók jóval több gázt fogadnak magukba ahhoz, hogy élet alakulhasson ki rajtuk.
Nem veszélyes a Földre, pedig alig 350 ezer kilométerre repül el a bolygó mellett.
Olyan gázfelhőt találtak, amit már éppen széttép a központi fekete lyuk erős gravitációs hatása.
Luca Parmitano sisakjába még júliusban szivárgott víz. Kiderült, hogy megbuherálták a szkafandert.
A NuSTAR űrtávcső új mérései megoldhatják a csillagászat egyik nagy rejtélyét.
Jelentősen csökkennének a költségek, ha újra tudnák használni az űrutazáshoz szükséges rakétákat.
Évekkel ezelőtt már látták a két holdat, de csak most tudták bizonyítani létezésüket.
Még nem tudják, hogy mit fognak találni a mérésekkel, de szezonális változásokra utaló nyomokat keresnek.
A fekete lyukakban az anyag összeomlása megáll, és néhány pikométeres csillagok keletkeznek.
6000 fényév semmiség, a 13,7 milliárd éves csillag neve a durva: SMSS J031300.36-670839.3.
Az 1964 és 1983 között készült fotók válogatásából nyílt tárlat londonban. Az első földkelte is a falra került.
Másfél millió kilométerre kering a Földtől a decemberben indított űrszonda, mostantól jönnek a képek.
A James Webb űrteleszkóp háromszor akkora lesz, mint a Hubble, 8,8 milliárd dollárba kerül.
A Kepler segítségével megfejtették, hogy két fehér törpe összeolvadása okozza a robbanást.
A kínai holdjáró valószínűleg nem éli túl a holdi éjszakát.
100 pikokelvin a cél, ez egy tízmilliárdod fokkal melegebb, mint az abszolút nulla.
A teljes méret 5 százalékos másán próbálták ki, megvédi-e a világ legerősebb rakétáját a vízfüggöny.
2015-ben megtudjuk majd a jelenség pontos okát, akkor ér oda a Dawn űrszonda.
Pszichológiai zavarok, látásromlás, gyenge csontok és alvásproblémák várhatók a mélyűri missziókon.
Az űrtávcső rossz csillaghoz kalibrálta magát, és ez lett az NGC 288-as gömbhalmaz fotójából.
Lehet, hogy nem használ, de ártani biztos nem árt: még az űrrakétáknak és a műholdaknak is jár az áldás.
Az aszteroidaöv legnagyobb objektumán gőz tört föl, akár élet is elképzelhető a törpebolygón.
Két és fél évet aludt, most megcélozza a régen várt üstököst, ahová leszáll a részben magyarok által tervezett Philae leszállóegység. Űrszonda ilyet még sosem csinált.
Harminc ország űrügynökségei fogtak össze a cél érdekében. Időpontot még nem tűztek ki.
Az űrhajó többek között karácsonyi ajándékokat vitt az űrhajósoknak. Visszafelé hulladékot hoz.
Van valami a csillag nélküli, meddő kozmikus felhőkben, ami akadályozza a napok kialakulását.
Legalábbis akkor, ha a NASA-n múlik: 2024-ig meghosszabbították az ISS támogatását.
A Hubbe csaknem háromezer galaxist fedezett fel az Abell galaxis gravitációs lencséje segítségével.
Termelőbázisokat hoznának létre és gyógyszereket állítanának elő a Holdon.
Szívókorong, mágnes vagy ragasztó nélkül tud a falra mászni, az emberi űrsétákat válthatja ki.
A Hubble képeit vizsgálva találtak valamit a negyven fényévnyire lévő GJ 1214b bolygón.
Az összes űrjárművel képes kommunikálni, bármilyen messze vannak a Naprendszerben.
45 éve éppen karácsonykor fényképezték le az Apollo 8 űrhajósai a földkeltét.
45 évvel ezelőtt kerülték meg először a Holdat.
Még van két év, hogy a jármű feljusson, de a terveket lassan le kell zárni. A magyarok még versenyben.
A felvételeket készítő Gaia szonda ezer kilométerről meg tud mérni egy hajszálat.