Megoldódott a csehországi tűzgömb rejtélye
Több mint két évtizeddel később találták meg a Vénuszéval azonos fényerejű meteor darabjait.
Több mint két évtizeddel később találták meg a Vénuszéval azonos fényerejű meteor darabjait.
Még hogy a Földön pocsék az idő? Akkor mit szóljon az, akinél 600 fok van árnyékban?
A csillagászok óriásinak hitték a távoli fekete lyukat, de kiderült, hogy csak fényes. Pedig fekete. Bonyolult dolgok ezek.
Ilyen mennyiségben habzsolja a környező anyagot. A tudósok azt hitték, hogy ez nem is lehetséges.
A Nap is ilyen lehetett régen, de már lenyugodott.
A naprendszerbeli víz jelentős része a csillagközi űrből származhat.
2017-ben kezdenek exobolygókat keresni a TESS űrteleszkóppal.
Egy új szerves anyag igazolhatja, hogy a létfontosságú molekulák a csillagképződés során keletkeztek.
Nem tudni, a két bolygó hogy alakulhatott ki olyan messze a Naptól, most új modell magyarázhatja.
Feltérképezték a Tejútrendszer északi részét, a szabad szemmel nem látható csillagokat is.
Nincs meg. Kinek áll ez érdekében? Megmérték, ott kéne lennie. Ez már intergalaktikus probléma.
Monet festménye, a felkelő nap impressziója 1872. november 13-án, este fél nyolckor készült. Legalábbis egy texasi csillagászprofesszor szerint.
Ilyesmit találtak már a Jupiter és a Szaturnusz légkörében is, és most jutott odáig a technika, hogy több fényév távolságból is kimutassák.
A Laniakea nevű szuperhalmaz 520 millió fényév hosszú, ennek a sarkában lakunk mi.
Vasárnap majdnem tízszer közelebb lesz, mint a Hold, de nem veszélyes. Még Új-Zélandra sem.
Fényes Lóránd a tőlünk ötven fényévre lévő Trifid-ködöt fotózta le.
A NASA 2006-ban indította el a New Horizonst, 2015 júliusában a Plutóhoz ér.
Az űrszonda melegnek látta a leszállási célpont, a 67P jelű üstökös felszínét, tehát sok por van rajta.
Animáció mutatja bolygónk ősi felszínét.
A Nemzetközi Csillagászati Unió 305 elnevezésre váró exobolygót hirdetett meg. Tatuin vagy Acheron?
Hosszú csóvát hagy, de a Földről láthatatlan. A NASA-nak viszont pont van két műholdja, ami segít.
Az új mérési adatok segítségével újra megvizsgálták a Gliese 581g-t, és kiderült, hogy nem is létezik.
A 2014J jelű szupernóva-robbanást a Hubble-űrtácső sem látta, ez gond lehet.
A Gliese 832c 16 fényévnyire van tőlünk, a Daru csillagképben. Lehet, hogy túl forró.
A VBLI elől még a J1502+1115 jelű, z=0,39 vöröseltolódású kvazárban sem lehet elrejtőzni.
Hogy a hullám egy röntgentartományban terjed, az oké. Hogy honnan jön, azt senki nem tudja.
Egy kutatócsoport felfedezte leghidegebb, leghalványabb fehér törpecsillagot.
Először írták le, hogyan változtatják meg a mágneses teret a csillagban.
A NASA a Pluto után új célpontot keres a New Horizons űrszondának.
Az eddigieknél kétezerszer érzékenyebb műszert fejlesztettek ki, az exobolygókat vizsgálják vele.
Egy nemzetközi csillagászcsoport most először észlelhetett galaxiskeletkezést.
Galaktikus szomszédaink nem illenek bele a ma elfogadott csillagászati elméletekbe.
A napokban a PANSTARRS lesz látható az Oroszlán csillagkép közelében.
Éppen csak nagyobb a Jupiternél, 40 fényévnyire van, de alig látni, annyira gyenge a fénye.
Az égitest forduló oldalán vékonyabb a kéreg, és most már azt is sejtjük, hogy mi az oka ennek.
Sokkal több a kráter és nincsenek tengerek, 55 év után megvan a válasz.
Ez lehet az első kettős bolygórendszer, amit a COROT műhold talált.
Nem látta még a ξ1 Canis Maioris röntgen- és optikai fénygörbéjét pulzációs fázis szerint ábrázolva, mi? Na majd most!
A Hubble űrteleszkóp igen. Csak az nem világos, hogy mi okozta a bolygó széthullását.
Magyar fotós Budapesten, a Duna felett fényképezte le a Hold mozgását.
Teljesen működőképes, fő feladata a csillagok vizsgálata volt.
Jóval több a szénalapú bolygó, mint azt gondolták. Az sem biztos, hogy a Föld tipikus kőzetbolygó.
Az objektumot még 2006-ban azonosították, de a legjobb távcsövekkel is idáig tartott a számítás.
A 209P/LINEAR jelű üstökösről származó porfelhő szombaton éri el a Föld légkörét.
Nap mögötti változócsillagok vizsgálata alapján kihajlik a síkjából.
A magnetárok a földi mágneseknél milliószor erősebbek, de eddig nem tudtuk, miért léteznek.
A csillagászok nem értik, hova lesz évente nagyjából ezer kilométer az átmérőből.
A misztikus sötét anyagról árulhat el többet.
Ugyanabból a csillagközi porból születtek.
Az M87 katalógusjelű galaxis kidobott egy csillaghalmazt, majd magára hagyta őket.
Egy kisebb galaxis erősíti fel a fényét, mint egy gigantikus lencse.
A NASA kutatói szerint meteoritok hozták az ősi Földre. Az élet anyaga a világűrből származhat.
2020-ig övék lesz a világ csillagászati infrastruktúrájának 70 százaléka.
De az is lehet, hogy a felfedezett égitest egy törpecsillag egy másik bolygóval.
Ez az első ilyen felfedezés, a Chariklónak ráadásul egyből kettő is van. Alapból a gázbolygóknak van.
A részben magyar Philae Landerre hét végén töltik fel az új szoftvert, amelyben az űrszonda indulása óta szerzett ismeretek is szerepelnek.
Magyar kutatók dolgoznak a Szergej Blazskó orosz csillagász által felfedezett jelenség magyarázatán.
Gigatérképet tettek közzé az égitestről, amin lezoomolhatunk az utolsó kis kráterig. Csak kinyomtatni ne próbálja, egy focipályányi lenne.
A vörös törpék körül keringő bolygóknak csak az egyik felét éri napsugár, vízrajzuk is érdekes lehet.