Világvégi lítiumgyárak és rocktörténelem
Így még sosem dominált a hidrogén, a hélium és a vas abszorpciós vonala 313 nanométer körül.
Így még sosem dominált a hidrogén, a hélium és a vas abszorpciós vonala 313 nanométer körül.
Röpke 700 millió év, és akkora szupernóva-robbanás lesz ott, hogy ihajj.
Tegnap este hétkor jelent meg az égen, valószínűleg meteorit volt.
Lehet, hogy vízjég az. A Dawn űrszonda nemsokára közelebbről is megvizsgálja a törpebolygót.
Spanyol kutatók 2780 égitest forgási sebességéből jöttek rá erre.
Mindenki nyugodjon meg, ez nem egy idegen faj a Men in Blackből, hanem egy különleges csillag.
Buborékos belseje van a Cassiopeia A szupernovának.
A 2004 BL86 nagyon közel haladt, szerencsére jó idő is volt hétfőn.
Hasonlít a mi Naprendszerünkre, csak sokkal öregebb. Meg bármi másnál is, amit eddig ismertünk.
Ha a Szaturnusz köré tennénk, a teliholdnál jóval nagyobb, szabad szemmel is látható gyűrűket kapnánk.
A 2004 BL86-nál nagyobb objektum ilyen közel még nem repült el mellettünk. Holdja 70 méter átmérőjű.
Az MTA csillagászainak világelső eredménye: kisbolygókat vizsgáltak a Kepler űrtávcsővel.
Ha becsapódnak, mehetünk archiválni, és kiderül, hogyan születik és pusztul el a mágneses mező.
Ceres most! Soha nem látott minőségű, 27 pixeles mozgókép a NASA-tól, a Mars és a Jupiter közül.
A Kepler találta őket, alig nagyobbak a Földnél. Az egyik a csillagja élhetőségi zónájában található.
A 2004 BL86 jelű aszteroida január 26-án 1,2 kilométerre közelíti meg bolygónkat.
A Lovejoy-üstökös most könnyen kiszúrható helyen van, akár le is fotózhatja az, aki egy kicsit ügyes.
Százmillió fényére tőlünk, a Hattyú és a Lant csillagképek között.
A tömegükből és a sebességükből kiderül, mikor születtek. Idővel lelassulnak.
Az öreg és kicsi KKS3 már csak haloványan pislákol itt a Tejútrendszer szomszédságában
A vörös törpék bolygóinak nagy része már a kialakulásakor alkalmatlanná válik.
Orosz csillagászok október végén vették észre a 2014 UR116-ot, most végeztek a számításokkal.
A Dawn űrszonda részletes geológiai térképet készített a kisbolygóról.
A gázköd megközelítette a fekete lyukat, és az iszonyatos erejű gravitáció elkezdte szétszaggatni.
Az ősrobbanás után olyan fizika működhetett, amiről egyelőre fogalmunk sincs.
Elég erős volt ahhoz, hogy lehetővé tegye a bolygók létrejöttét a protoplanetáris korongból.
Elszakadtak a szülőgalaxisaiktól, és bolyonganak a végtelen űrben. Meg kell a szívnek szakadnia.
Húsz év után sikerült azonosítani a darabokat, világszenzáció lehetne, de sokan kételkednek.
Paragi Zsolt egy nemzetközi kutatócsoporttal a nóvák gamma-kitörését vizsgálta.
Német és amerikai csillagászok háttérgalaxisok fényét figyelték meg.
A csillagászok majdnem ötszázat észleltek 63 fényévre a Földtől, ezek két családba oszlanak.
Részletes térkép készült a kozmikus háttérsugárzásról, és a világegyetem tágulására is találtak bizonyítékot.
Több mint két évtizeddel később találták meg a Vénuszéval azonos fényerejű meteor darabjait.
Még hogy a Földön pocsék az idő? Akkor mit szóljon az, akinél 600 fok van árnyékban?
A csillagászok óriásinak hitték a távoli fekete lyukat, de kiderült, hogy csak fényes. Pedig fekete. Bonyolult dolgok ezek.
Ilyen mennyiségben habzsolja a környező anyagot. A tudósok azt hitték, hogy ez nem is lehetséges.
A Nap is ilyen lehetett régen, de már lenyugodott.
A naprendszerbeli víz jelentős része a csillagközi űrből származhat.
2017-ben kezdenek exobolygókat keresni a TESS űrteleszkóppal.
Egy új szerves anyag igazolhatja, hogy a létfontosságú molekulák a csillagképződés során keletkeztek.
Nem tudni, a két bolygó hogy alakulhatott ki olyan messze a Naptól, most új modell magyarázhatja.
Feltérképezték a Tejútrendszer északi részét, a szabad szemmel nem látható csillagokat is.
Nincs meg. Kinek áll ez érdekében? Megmérték, ott kéne lennie. Ez már intergalaktikus probléma.
Monet festménye, a felkelő nap impressziója 1872. november 13-án, este fél nyolckor készült. Legalábbis egy texasi csillagászprofesszor szerint.
Ilyesmit találtak már a Jupiter és a Szaturnusz légkörében is, és most jutott odáig a technika, hogy több fényév távolságból is kimutassák.
A Laniakea nevű szuperhalmaz 520 millió fényév hosszú, ennek a sarkában lakunk mi.
Vasárnap majdnem tízszer közelebb lesz, mint a Hold, de nem veszélyes. Még Új-Zélandra sem.
Fényes Lóránd a tőlünk ötven fényévre lévő Trifid-ködöt fotózta le.
A NASA 2006-ban indította el a New Horizonst, 2015 júliusában a Plutóhoz ér.
Az űrszonda melegnek látta a leszállási célpont, a 67P jelű üstökös felszínét, tehát sok por van rajta.
Animáció mutatja bolygónk ősi felszínét.
A Nemzetközi Csillagászati Unió 305 elnevezésre váró exobolygót hirdetett meg. Tatuin vagy Acheron?
Hosszú csóvát hagy, de a Földről láthatatlan. A NASA-nak viszont pont van két műholdja, ami segít.
Az új mérési adatok segítségével újra megvizsgálták a Gliese 581g-t, és kiderült, hogy nem is létezik.
A 2014J jelű szupernóva-robbanást a Hubble-űrtácső sem látta, ez gond lehet.
A Gliese 832c 16 fényévnyire van tőlünk, a Daru csillagképben. Lehet, hogy túl forró.
A VBLI elől még a J1502+1115 jelű, z=0,39 vöröseltolódású kvazárban sem lehet elrejtőzni.
Hogy a hullám egy röntgentartományban terjed, az oké. Hogy honnan jön, azt senki nem tudja.
Egy kutatócsoport felfedezte leghidegebb, leghalványabb fehér törpecsillagot.