Készül a világ legnagyobb rádiótávcsöve
Kínában most szerelik össze a hatalmas parabolaantenna 1,6 kilométer kerületű tányérját.
Kínában most szerelik össze a hatalmas parabolaantenna 1,6 kilométer kerületű tányérját.
A kis köpcös eltakarja a felfuvalkodott társát, és közben szép lassan felfalja.
A Jupiterhez hasonló bolygó lehet a kulcs a Föld 2.0 megtalálásához.
Sokkal nagyobb, mint amekkorának a mai modellek szerint lennie kéne. Átírhatja, amit a galaxisképződésről gondolunk.
A korábbinál több százszor fényesebben világított. Ahol ekkora fény van, ott fekete lyuk van.
Ha lenne bolygója, a Csillagok háborúja elbújhatna az ötnapos égboltja mögött.
A Földről nézve kilenc gamma-kitörés hetvenszer nagyobb a teliholdnál.
Hogy a számítógépes szimuláció mennyire pontos, azt csak egy új űrtávcső mutathatja meg.
A Jupiter és a Vénusz 2016 augusztusáig nem lesz ilyen közel egymáshoz, mint most.
A csillagászok szerint, bár nem ritka ilyen esemény, nehéz megfigyelni. Most sikerült.
Szabad szemmel alig látható, és most az is kiderült, hogy sokkal nagyobb a véltnél.
Megszakítjuk adásunkat: az MTA kutatói a rotációs periódus változásából 9 késői színképtípusú, de gyorsan forgó csillagnál észleltek aktivitási ciklust.
Molekuláris felhőből lesznek protocsillagok és bolygócsírák. 10 millió év kell a folyamathoz.
A lenyűgöző jelenséget 20 éven át figyelte a Hubble űrtávcső.
Sosem gondolták, hogy ekkora lehet, akár a Tejútrendszerbe is átlóghat. Jön az összeolvadás?
A felfedezés olyan ritka, mintha találnánk egy dinoszaurusz-tojást kikelőfélben lévő őshüllővel.
A csillagászok azt hitték, intergalaktikus jeleket fogtak, de kiderült, hogy csak valaki kinyitotta a mikrót.
A Jupiter-szerű 51 Peg b-ről kiderült néhány dolog.
445 fényévnyire szerves molekulákat találtak egy fiatal csillag körül. Hogy maradhattak meg?
A Csurin szerzett tapasztalatok megkérdőjelezik az égitestek kialakulásáról szóló elméletünket.
Ha még nem látott Einstein-gyűrűt, itt a remek alkalom. Ez az ALMA antennarendszer csúcsfotója.
Szökés a Tejútrendszerből: az US708 másodpercenként 1200 kilométert tesz meg.
De tényleg sokkal, 50 százalékkal. Az ok: gyűrűk, redők és törpegalaxisok.
A nagy felfedezés után a csillagászok bevallották, mérési hiba volt az egész. Most viszont úgy néz ki, a hiba volt tévedés, és a GJ 581d mégiscsak van.
Így még sosem dominált a hidrogén, a hélium és a vas abszorpciós vonala 313 nanométer körül.
Röpke 700 millió év, és akkora szupernóva-robbanás lesz ott, hogy ihajj.
Tegnap este hétkor jelent meg az égen, valószínűleg meteorit volt.
Lehet, hogy vízjég az. A Dawn űrszonda nemsokára közelebbről is megvizsgálja a törpebolygót.
Spanyol kutatók 2780 égitest forgási sebességéből jöttek rá erre.
Mindenki nyugodjon meg, ez nem egy idegen faj a Men in Blackből, hanem egy különleges csillag.
Buborékos belseje van a Cassiopeia A szupernovának.
A 2004 BL86 nagyon közel haladt, szerencsére jó idő is volt hétfőn.
Hasonlít a mi Naprendszerünkre, csak sokkal öregebb. Meg bármi másnál is, amit eddig ismertünk.
Ha a Szaturnusz köré tennénk, a teliholdnál jóval nagyobb, szabad szemmel is látható gyűrűket kapnánk.
A 2004 BL86-nál nagyobb objektum ilyen közel még nem repült el mellettünk. Holdja 70 méter átmérőjű.
Az MTA csillagászainak világelső eredménye: kisbolygókat vizsgáltak a Kepler űrtávcsővel.
Ha becsapódnak, mehetünk archiválni, és kiderül, hogyan születik és pusztul el a mágneses mező.
Ceres most! Soha nem látott minőségű, 27 pixeles mozgókép a NASA-tól, a Mars és a Jupiter közül.
A Kepler találta őket, alig nagyobbak a Földnél. Az egyik a csillagja élhetőségi zónájában található.
A 2004 BL86 jelű aszteroida január 26-án 1,2 kilométerre közelíti meg bolygónkat.
A Lovejoy-üstökös most könnyen kiszúrható helyen van, akár le is fotózhatja az, aki egy kicsit ügyes.
Százmillió fényére tőlünk, a Hattyú és a Lant csillagképek között.
A tömegükből és a sebességükből kiderül, mikor születtek. Idővel lelassulnak.
Az öreg és kicsi KKS3 már csak haloványan pislákol itt a Tejútrendszer szomszédságában
A vörös törpék bolygóinak nagy része már a kialakulásakor alkalmatlanná válik.
Orosz csillagászok október végén vették észre a 2014 UR116-ot, most végeztek a számításokkal.
A Dawn űrszonda részletes geológiai térképet készített a kisbolygóról.
A gázköd megközelítette a fekete lyukat, és az iszonyatos erejű gravitáció elkezdte szétszaggatni.
Az ősrobbanás után olyan fizika működhetett, amiről egyelőre fogalmunk sincs.
Elég erős volt ahhoz, hogy lehetővé tegye a bolygók létrejöttét a protoplanetáris korongból.
Elszakadtak a szülőgalaxisaiktól, és bolyonganak a végtelen űrben. Meg kell a szívnek szakadnia.
Húsz év után sikerült azonosítani a darabokat, világszenzáció lehetne, de sokan kételkednek.
Paragi Zsolt egy nemzetközi kutatócsoporttal a nóvák gamma-kitörését vizsgálta.
Német és amerikai csillagászok háttérgalaxisok fényét figyelték meg.
A csillagászok majdnem ötszázat észleltek 63 fényévre a Földtől, ezek két családba oszlanak.
Részletes térkép készült a kozmikus háttérsugárzásról, és a világegyetem tágulására is találtak bizonyítékot.
Több mint két évtizeddel később találták meg a Vénuszéval azonos fényerejű meteor darabjait.
Még hogy a Földön pocsék az idő? Akkor mit szóljon az, akinél 600 fok van árnyékban?
A csillagászok óriásinak hitték a távoli fekete lyukat, de kiderült, hogy csak fényes. Pedig fekete. Bonyolult dolgok ezek.