Lobbizik a bonyhádi templomromért az ombudsman és helyettese
Az önkormányzattól és a kormányhivataltól is kérik a gótikus maradványok megóvását.
Az önkormányzattól és a kormányhivataltól is kérik a gótikus maradványok megóvását.
A földön és a fákon is biztonsággal közlekedett, valamint eszközöket is használt a Homo naledi.
Bonyhád mellett pár napja egy XIV. századi gótikus templom romjára bukkantak a régészek. Hiába kuriózum, két hét múlva autóutat húznak fölé.
Utólag alakították át a váratlanul elhunyt gyermekfáraónak. A díszítésekből derül ki.
A térséget egy jégtakaró teljesen letarolta, ezért ritka az ilyen régi lelet arrafelé.
Titokban használták a kék festéket az ősi képeken, de mégsem volt annyira ritka, mint eddig hittük.
Egymillió kenyai légi felvételt kellene átnézni, hátha találunk valamilyen őskövületet.
Több ezer ezüstérmére bukkantak egy agyagedényben, száz évig gyűjtötte az eredeti tulajdonos.
A kétezer éves épületekből három megsemmisült.
Az Iszlám Állam nem kíméli a világörökséget: a kifosztott helyszínek régiségeit eladják, a több ezer éves épületeket felrobbantják.
A legrégebbi ismert esetet azonosították.
A régészek nem biztosak benne, hogy pódium lehetett, mert ehhez foghatót még sosem láttak.
A kutatók már csak azon vitatkoznak, milyen rituálé keretében ették meg egymást az ősemberek.
A legendás Krőzus ősei építették a mai Törökország területén, a késő bronzkorban.
Hat hektáron temetkeztek a vándorló őslakosok.
140 millió éve randalíroztak az állatok az iszapban, ami aztán úgy megkeményedett, mint a gipsz.
Egy ház maradványai, őskori kerámia, állatcsontok és égetett földkéreg is előkerült.
Az egyik legrégebbi városból, Szamarkandból származnak az érmék, lengyel horgászok csalikukac-keresés közben találtak rájuk.
230 millió éves nagytestű húsevők fogazatát vizsgálták elektronmikroszkópban.
Egyikük indiánok támadásában, hárman betegségben haltak meg.
A franciaországi lelőhelyen korábban egy Homo erectust találtak. A fog ennél is régebbi.
A kutatók kikötőt kerestek, amikor megtalálták az amerikai függetlenségi háborúból maradt roncsot.
Megváltozik a szerves anyagok tulajdonsága, ezért pontatlan lesz a radiokarbonos kormeghatározás.
Japán régészek bukkantak rá a 730 éves roncsra. A mongol inváziót a tájfun akadályozta meg.
Kazahsztánban találtak rá, a vaskorban élt, 174 centiméter magas lehetett.
8 millió éves, 4 méter magas lehetett, agyarának több darabja megvan. Nem volt mélyen.
A lelőhelyen 830-tól 1700-ig volt itt település, tárgyakat és épületeket is találtak.
Hallott már a jamnajáktól? A tejivást és a génjeink nagy részét is nekik köszönhetjük.
De ahelyett, hogy leadta volna egy múzeumba, Németországban akarta eladni, és ez okozta a vesztét.
Elfogadták a törvényt, ami a szakma szerint szembemegy a józan ésszel és alaptörvény-ellenes.
A vallási célra használt agyagszobrok a nemek egyenjogúságáról tanúskodnak.
A Monte Tesstaccio nemcsak 25 millió amforát rejthet, hanem a rómaiak kereskedelmi titkait is.
A falak két méter magasak, mellette temető is van. Vastag homokréteg miatt maradhatott meg a lelet.
A 17. holttestet ólomszarkofágba zárták, még az apácaruhája is megmaradt, amit restaurálnak.
A kolibri méretű madárnak ellipszis alakú farktolla va. Maradványai jó állapotban maradtak meg.
Vagy ha az jobban tetszik, a saját sírjában is. Péntek-szombaton lesz a Régészet Napja.
A 4500 éves hárfa utolsó tulajdonosa épp játszott rajta, amikor meghalt. És a sorsa utána is igen különös volt.
Magyarország egyik legnagyobb, az első századokból való temetőjét találták meg egy autópályaépítésnél. Az épülő M4-es nyomvonalán, Berettyóújfalunál egymásra temetkeztek a gepidák és az avarok.
Egy 20 négyzetkilométeres óriásváros romjait tárják fel Amerikában.
Nagyjából 3,3 millió éves a lelet, amire bukkantak.
A drágakövekkel díszített arany ékszerek még a Ming dinasztia idején készültek, legalább 600 éve.
A térinformatikai rendszerhez a legmodernebb eszközöket használják, de szeretnének bővíteni.
A gyönyörű ékszert Szibériában fedezték föl.
A trák lelet egy gólyafej, amely bronztból és ezüstből készült. Tudja mozgatni a fejét.
Induljon a dózer: kiiktatnák az ásatások szakmai kontrollját a beígért autópályák kedvéért.
Kilenc tudós kilencféleképp fejtette meg az ékírást a háromezer éves agyagtáblán. Van olyan változat, amelyik a mai fülnek is csodálatos.
1400 új agyagkatonára és 89 szekérre számítanak a régészek a 2. számú gödörben.
Ez vezetheti nyomra az ősi uralkodók sírkamráit kereső régészeket.
A kínai Jao-korszak mégsem legenda volt.
A „beruházásbarát” törvény és a kormányhivatal lehet a felelős – a régészek sírnak.
A régészek találtak olyan sírt, amiben 400 ember különböző testrészeit azonosították.
Csoda, hogy nem volt szellemjárás eddig.
A most talált leletek háromszáz évet vernek az eddigi elméletre.
A tüskés emlős egy 1400 éves lámpást ásott ki a Hurvat Sziv római-kori bizánci lelőhelyen.
Ez lehet a legrégebbi katonaváros Olaszországban, az időszámításunk előtti II. századból.
Magyaros sírok keleten, megvan Etelköz, Levédia csak félreértés lehetett - a régészet áttörést hozott az őstörténetben. A magyarok elődeinek vándorlása a Volga és a Kárpátok között legfeljebb néhány évtized alatt mehetett végbe.
Regensburgnál zsemlék és perec is előkerült a 18. századból, elszenesedtek.
Egy rég elfeledett civilizáció lakhatta, és több másik város is lehet a környéken.