Esőisten elsiratta a Kéktúra utolsó részét

2016.12.31. 10:38
7 hozzászólás

A Cserhát nem tartozik a legmagasabb magyar hegységek közé, kiterjedése viszont az egyik legnagyobb. A Kéktúra útvonala is itt kanyarog a leghosszabban, majdnem 135 kilométeren. Több civilizáció, kevesebb vad természet. Ez itt a palócok földje: sok kis falu, barátságos népekkel. Ezekben a videókban ezért inkább az emberekre helyeztük a hangsúlyt.

A 10. rész útvonalának ismét kétszer kellett nekivágnunk a szakadó eső miatt. Hollókőről indultunk, és a sárt dagasztva, szétázva futottunk be Nógrádsipekre. Ott megegyeztünk, hogy a kamerák, a drón és egyéb felszerelésünk épsége miatt elhalasztjuk a legutolsó szakaszt. 

Egy hónap múlva lett időnk újra a forgatásra, ezúttal végre jó időben indulhattunk tovább egészen Becskéig, három évadra tervezett sorozatunk első évadának végpontjáig.

Az útvonal:   A hivatalos szakasz számozáshoz képest visszafelé megyünk a Kéktúrán, a 27. számú zempléni túraszakasztól az 1. számú, Kőszegi-hegység csúcsán végződő szakaszig. Kelet felől nyugatra haladva. Az első rész a Hollóháza - Bányi-nyereg közötti szakaszról szólt, a második-harmadik részben viszont átugrottuk a Zemplén déli részét és a Cserehátot, és a Gömör-Tornai, azaz az Aggteleki-karszt lábánál, Bódvaszilasnál folytattuk a túrát, egészen Putnokig. A negyedik rész helyszíne a téli Bükk, az ötödiké pedig az áprilisi Zemplén. A 6.-7. részben túléltük, hogy gilisztát ettünk, és kipipáltuk a Cserehátot. A 8. rész nagyrészt a Mátráról szólt, a 9. és a 10. pedig a Cserhátról.

A 10. rész után kis szünet jön, amíg leforgatjuk a 2. évadot. Eddig két részt vettünk fel belőle, a Börzsönyt és a Budai-hegységet. Nyár végéig a többit is leforgatjuk, megvágjuk, és szeptemberben elkezdjük vetíteni a következő tíz részt, ami a Becske-Csókakő közötti szakaszról szól majd. Kérjük mindenki megértését, nem tudunk gyorsabban haladni, mert a Kéktúra-sorozatot a napi munka mellett, hétvégenként, a szabadidőnk feláldozásával forgatjuk, a ránk eső utómunkát pedig jórészt munkaidőn kívül végezzük. Persze nagy örömmel, de nem kis meló ez.

Adatok: Hollókő-Becske

A forgatás időpontja: 2016. július 16. + augusztus 15.-16.

Hossz, szint: 35,1 km, 785 m felfelé

Nehézség: Igazi könnyed túraterep, lankás vidéken, 10-12 éves kortól ajánlható

Muszáj megnézni:

  • Dobogó-tető (kilátás)
  • Orsósmagnó múzeum (Terény)
  • Csipkemúzeum (Terény)
  • Szanda vára
  • Megvilágosodás sztúpa, Becske

Szubjektív:

Amit a videó felvezetőjében mondtam, az igaz: sose gondoltam volna, hogy a csipkék vagy az orsósmagnók fel tudják kelteni az érdeklődésemet. Úgy mentünk be forgatni, hogy lehet, be se kerül a videóba, legfeljebb vágóképként. És nemcsak én, a gyerekek is csak lestek, főleg az orsósmagnóknál.

Az éneklő asszonyokba teljesen véletlenül futottunk bele. Először egy nyitott ajtón szűrődött ki az ének, aztán pedig Zsabica után kérdezősködve mentünk be egy házba. A szlovákul éneklő idős nénit hallgatni hátborzongatóan jó volt. Ez a rész annyira énekes rész lett, hogy még Vili fiamat is sikerült dalra bírni a túra vége felé.

14331610 276791cb9a1d7f3ef3b3fe2f538394ca wm

Eddig megtett szakaszok: a 19-es számú (74 km), 20-21-22-es számú (65 km), 23-as számú (62 km), 24-es számú (60 km), 25-ös számú (65 km), 26-os számú (53 km), 27-es számú (40 km), összesen: 420 km.

Csapat: Fiantok Dániel, Papp Évi, Szabó János (kamera), Bokros Brigitta, Szilli Tamás (kamera), Tenczer Gábor, Tenczer Leó, Tenczer Olivér, Tenczer Vilmos, Varga Zsolt, Székely Attila, Tombácz Ferenc (drónos csapat).

Vendégek (megjelenési sorrendben): Fáyné Tornóczky Judit (csipkekészítő), Nagy Vilmos (orsósmagnó-gyűjtő), Major Péter (buddhista tanító)

Nehézségek:  Nagyon megkaptuk az esőt és a sarat az első nap. Ha nem forgattunk volna, lehet, hogy tovább megyünk, de így kizárt dolog volt. Szanda várának tetejét megszállva tartották valamilyen repülő rovarok, támadó alakzatban zúgtak bele a szájunkba-fülünkbe. 

Hommage: Talán sokan úgy gondolják, hogy nehezen indul a videó a hosszan kitartott fekete-fehér képkockákkal, amin esőkabátos alakok bandukolnak egykedvűen. A beállítás és a zene nem véletlen. A túra indításának hangulata úgy elkapta operatőr/vágónkat, Jánost, hogy kénytelen volt egy ironikus utalást tenni kedvenc magyar filmrendezőjére.

Kaktusz: A videóban látni, hogy Dani egy kaktuszt cipel a kezében. A növényt egy cserhátsurányi embertől kaptuk, aki útba igazított minket a falu határában. Hosszasan beszélgettünk vele, és a végén annyira megkedvelt minket, hogy megajándékozott minket. A kaktusz mostanában eredt meg Daniéknál egy cserépben.

Szállás:

  • Palóc ház (Terény). Ezt a régi parasztházat ki kellett próbálnunk, ha már Terényben jártunk. Eredetileg a cserhátsurányi Flamingó presszó emeletét néztük ki magunknak, ezzel a névvel teljesen megvett minket, de sajnos nem volt hely. Cserhátsurányban van kemping is, sőt a tó mellett is sátorozni, de végül így alakult, ahogy alakult, nem bánjuk.

Fontos tudni:  A magnómúzeumba 1000 Ft a felnőtt belépő, érdemes felhívni látogatás előtt, csakúgy mint a Csipkemúzeumot.

Ma Is Tanultam Valamit

A Szanda váráról Zsembery Gyula 1901-es írásából lehet legtöbbet tanulni (Turisták Lapja), olyan jó olvasni, hogy egy az egyben idézem: A Börzsöny-diósjenői hegység és a Mátra között levő alacsony, hegyes dombos vidék a Cserhát. Legmagasabb csúcsai sem érik el a 600 métert: több várrom van bele rajzolva, de közülök sok már annyira elpusztult, hogy a „romok" között lévő turistát külön figyelmeztetni kell reájuk, hogy észrevegye őket, mint a Csáki várnál a Vértesben. Látva mindezt, soká eszembe sem jutott e vidéket felkeresni. Csak mikor a Szittnyáról, a Naszálról, a Halyagosról és a Börzsönydiósjenői hegység csúcsairól körülnézve mindenünnen feltűnt előttem a Szandavár sajátságos alakú hármas csúcsa, mikor meghallottam, hogy a várromok közül néhány még meglehetősen jó karban van, akkor jött meg a kedvem reá. „Hiszen, ha a Szandavár oly sok felől látható, úgy megfordítva a dolgot: róla is nagyon kiterjedtnek kell a kilátásnak lennie", gondoltam magamban. És nem is csalódtam, mert a környék fövénydombjai fölött mintegy 200 méternyire kimagasló karcsú hegy csúcsai épen elég magasak ahhoz, hogy a halmok fölött elláthassunk róla Közép-Magyarország összes jelentékenyebb hegycsoportjaira, de elég alacsonyak ahhoz, hogy a közeli lankás domboldalak még se lapuljanak egy síkká a közöttük kanyargó völgyekkel. Van a Cserhátnak még sok más, hasonlóképen vulkánikus eredetű hegycsoportja is, ezek közül nem egy magasságban túlhaladja a Szanda-várat, de egy sincs, a mely jobb áttekintést nyújtana a távol hegyvidékek kékesszürke keretébe foglalt Cserháton, a mély agyagszakadékokkal fólhasogatott hegyoldalokon, a sűrű erdőségeken, melyek mögött rommá dőlt erősségek búslakodnak az idő múlandóságán.

Kapcsolódó videó (2011):