A képek rákattintva nagyíthatókMásodik gyermekként születtem nyolcgyermekes családunkba. A hit kisgyermekkorunk óta jelen van a mindennapjainkban. Az esti közös imádságok, Biblia-olvasások, a közös szentmisék, családi programok, közös élmények, a családon belüli szeretet, összefogás, ragaszkodás ébresztettek rá: életem legmeghatározóbb dolga a családom. Nem csak a boldogság, hanem egy-egy súlyos betegség, egy meg nem született kistestvér elvesztése, egy rokon halála, egy baleset az, ami még inkább összeköt bennünket. Az életemben mindenért – amit kaptam és elértem – a szüleimnek vagyok hálás. A tőlük kapott tartás, értékrend, életszemlélet egész életemen végigkísért.

Nagyszüleim révén székely, szabolcsi, és szász vér is csörgedezik ereimben. Családunk mély vallásossága miatt sok üldöztetést, nélkülözést szenvedett a kommunizmusban. Természetes tehát, hogy a leghatározottabban szembehelyezkedünk evvel az eszmével és minden formációval, személlyel, aki ezen az úton jár.

Nem is volt kérdés, hogy egyházi iskolát válasszak magamnak. A szegedi Dugonics András Piarista Gimnáziumban rengeteg élményben volt részem. Itt ismerkedtem meg a színjátszással, a versmondással, és óriási ismeretanyagot, műveltséget szívtam magamba diáktársaimmal együtt. Már gimnáziumi éveim alatt kialakultak határozott ideológiai-politikai nézeteim. Szüleim MIÉP-szimpatizánsok voltak, ekkoriban kezdtem el nagygyűlésekre és rendezvényekre járni, s a szegedi MIÉP munkáját segíteni. Mindig büszkén vállaltam, hogy keresztény, nemzeti érzelmű, hazája iránt elkötelezett fiatalember vagyok. Radikális gondolkodásmódom már ekkor sok barátot szerzett nekem. Versmondással számos szegedi megemlékezésen, rendezvényen szerepeltem, melyért a Honvéd Hagyományőrző Egylet tiszteletbeli tagjává nyilvánítottak, és megkaptam keresztjüket.

Családi körbenEgy tanulmányi pályázaton fölvételt nyertem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Karára, kommunikáció-történelem szakra. A jó Isten rengeteg talentummal áldott meg. Szerveztem a kollégiumi diákéletet, sporteseményeket, lelkesen vettem részt az egyetemi televízió működésében, szakestek szervezésében, újságszerkesztésben. Versmondó versenyeket nyertem (óriási segítséget nyújtott irodalmár nagyapám), az évente megrendezésre kerülő kari „Ki mit tud?”-on kis kórusommal egyházi és hazafias énekeket adunk elő, mindig nagy sikert aratva. Mindeközben szervesen részt veszek az egyetemnek otthont adó Piliscsaba életében is. A település rendezvényein versekkel, konferálással működök közre, barátaimmal gyűjtéseket szervezünk a Dévai Szent Ferenc Alapítvány javára.

Négy éve oszlopos tagja vagyok egyetemünk színtársulatának, a Boldog Özséb Színjátszó Körnek, mellyel kizárólag 19. század előtti magyar drámákat adunk elő szerte a Kárpát-medencében, mindenhol óriási sikert aratva.

2006-tól foglalkozom komolyabban a Jobbik Magyarországért Mozgalommal, mely pártban látom az egyetlen igaz, hazafi gondolkodást, a társadalmi problémákra való konkrét válaszokat, a félelmet nem ismerést, elszántságot, tenni akarást. 2006-tól szinte minden tüntetésen, megmozduláson, gyűlésen részt veszek. Szívtam rengeteg könnygázt, unokatestvéremet bebörtönözték, meghurcolták ártatlanul, menekültem lovasroham elől, lőtték ki barátomat a szemem láttára…

Ekkor mondtam ki: elég volt! Nekem is tennem kell a hazáért, az igazságért. Piliscsabán megismerkedtem néhány tettre kész hazafival, akikkel megalapítottuk a Jobbik Piliscsabai Alapszervezetét, melynek alelnöke vagyok. Két hónap alatt szabadidőt és anyagiakat nem sajnálva rengeteget szórólapoztunk, emberekkel beszélgettünk, jó kapcsolatot alakítottunk ki több képviselővel, de sajnos rosszakarók és békétlenséget szítók kereszttüzébe kerültünk. Megszerveztünk egy trianoni megemlékezést. A riogatásokkal és rémhírekkel ellentétben a megemlékezés mintegy 120 résztvevővel, ünnepélyes keretek között lezajlott korabeli plakátok, versek kiállításával, zenével, versekkel, beszédekkel, cserkészekkel, zászlókkal. Néhány tiszta szívű piliscsabai hozzájárulásával egy négyméteres kettős keresztet készítettünk.

2006-ban napi sajtószemléket, parlamenti tudósításokat és elemzéseket készítettem egy vállalkozásban. 2007-ben a Lánchíd Rádióban fiataloknak szóló műsort szerkesztettem, vezettem másodmagammal. 2008-tól egy rendezvényszervező cég külsős munkatársaként alkalmanként konferálok, levezetek programokat.

1998 óta rendszeresen kirándulok Erdélyben, részt veszek a csíksomlyói zarándoklaton, és lehetőség szerint Kárpátalján is barangolok. Alkalmanként egyetemista csoportokat viszek kirándulni a Pilis hegyeire és barlangjaiba. Legfontosabb teendőnek a fiatalság megfelelő nevelését, oktatását, ideológiai agymosásának megszüntetését tartom, valamint a határon túl élő magyarság fölkarolását.

2009 nyarán pályázat útján választottak meg a szóvivői tisztségre, emellett tagja vagyok a központi kampánystábnak és a Pest megyei Választmány Kommunikációs Bizottságának.

Házasságra és szakdolgozatra készülök, rengeteg energiával és tenni akarással, vidám, tettre kész, szorgalmas fiatalemberként, istenfélő és hazaszerető gyermekek leendő édesapjaként.

Király András
30/436-20-96, kiraly.andras(kukac)jobbik.hu