Orsolya
7 °C
17 °C

Venni vagy bérelni érdemes az első otthont?

1
A cikket a Biggeorge Property Zrt. támogatta
2016.10.12. 09:25
Megéri a saját lakás? Vagy jobban járunk az albérlettel? Esetleg érdemes a koleszra ráhajtani? Minden szülő életében eljön az a pillanat, amikor kirepül a gyermek a családi fészekből. Szerencsés esetben ez a felsőoktatási tanulmányok elkezdésével esik egybe, és rögtön egy óriási feladat elé állítja a szülőket: meg kell oldani az ifjú felnőtt lakhatását.

"Célom, hogy tájékoztassalak titeket arról, hogy az isteni kegyelem által jó egészségben élünk Orléans városában. Önmagunkat teljesen a tanulásnak szenteljük. [...] Jó szállást találtunk, az iskola és a piac szomszédságában, tehát úgy tudunk eljutni az egyetemre, hogy be sem piszkoljuk talpunkat. A szálláson kitűnő társaságunk akadt, akivel jól lehet együtt tanulni, ami hatalmas előny, mint ahogy a zsoltáros mondja, 'az igaz emberrel az egyenes úton haladsz'. A célból, hogy alkotásunk meg ne szakadjon a hiányzó javak miatt, esedezve kérünk téged, küldj némi pénzt." - forrás

Nincs új a nap alatt. Köszönjük a csaknem 900 évvel ezelőtti francia diáknak, hogy összefoglalta az ideális diáklakás máig érvényes kritériumait. Az oktatási intézmény és a szolgáltatások közelsége, a megfelelően kiválasztott lakótársak húzóereje mellé azonban mindig kellett valami más is: a „nagyon kedves és tiszteletreméltó szülők” pénztárcája.

„Úgy tudunk eljutni az egyetemre, hogy be sem piszkoljuk talpunkat...” És ma hol, milyen szempont szerint keresnek lakást a diákok?

Az egyetemisták többsége ma is minél közelebb szeretne lakni az intézményhez. Ditróy Gergely, otthontérkép.hu szakértője szerint „elsősorban az egyetemek, főiskolák környéke, pár száz méteres vonzáskörzete a preferált terület lakás-, vagy szobabérlés szempontjából, vagyis a XI., IX., III., XIII., VIII. kerületek. Viszont a belső kerületekben megugró bérleti díjak miatt sokan kényszerülnek külsőbb kerületekbe. Ilyenkor a minél jobb, vagyis gyorsabb és kényelmesebb tömegközlekedés a legfontosabb a lakás ára és minősége mellett.”

József ismerősökkel bérel egy három szobás lakást. Azt mondja, nem volt a fejében egy konkrét hely, csak annyi, hogy „jó környék” legyen és ez nála Újbudát jelentette. Így volt ezzel Laura is, aki a Corvinus és a szülői ház között félúton bérelt, majd vásárolt lakást. „Tömegközlekedéssel könnyen elérhető, van közelben Allee, piac, orvosi rendelő, de amúgy pedig nyugis, zöld övezetnek mondható, parkolási lehetőség is van” – sorolja a szempontokat.

De bármennyire is azt gondoljuk, hogy az egyetemisták és főiskolások csakis a Belvárosban vagy a budai kerületekben hajlandóak kipihenni a tanulás nyűgeit, vannak, akik kifejezetten Budapesten kívüli bérlakást keresnek. Anti Ürömön lakik, ami egy kompromisszumos megoldás, mert ahogy meséli: „nem szeretem a várost, de azért a vonzáskörzetben maradtam, hogy ne menjen el az életem az ingázásra. Így lett Üröm, egy gyerekkori barátom révén.” És a bulik? És a könyvtár? „Bulizni nem járok, a neten pedig minden könyv fent van” – szóval ez sem lehet ellenérv.

Tíz-húsz évvel ezelőtt, amikor megérkezett a sikeres egyetemi felvételiről szóló levél, legtöbben már készültek is az addig csak hallomásból ismert, de legendásnak tűnő kollégiumi aranyévekre. Ma rengetegen eleve nem is veszik számításba ezt a lehetőséget. „A kollégium tejes mértékben kizárt. Nyüzsgés, zaj, rengeteg ember, nincs olyan élethelyzet, hogy kollégiumba menjek” – zárta ki rögtön József is.

Viszont van, aki szociális helyzete miatt készült koleszosnak, ahogy Soma is.

Engem nem vettek fel mikor gólya voltam, amin meglepődtem, mert amúgy nem élünk olyan jól. Vidéki alsó-középosztály, lakótelepiben hárman, anyám egyedül nevel, magyar átlag alatt keres, munkanélküli testvér, bedőlt devizahitel, szóval ilyen épphogy megélünk, de számlákkal sakkozunk, mikor ezt, mikor azt fizetjük be kikapcsolás előtt, ilyesmi helyzet.

Pár évig ezért albérletben lakott, majd megpályázott egy szakkollégiumi helyet és ezzel egy időre megmenekült a lakásbérlés költségeitől: „Itt 16 ezer a havidíj fixen, és úgy folyathatom a vizet, mintha nem lenne holnap. A net kicsit szar. Most pont fél lábbal átléptem már az egyetemről a munka világába, június végéig fogok itt lakni, utána muszáj albérletet találni. Kicsit félek, hogy nem lesz rá pénzem.”

„Kitűnő társaságban” vagy egyedül jobb az egyetemi élet?

Néhány konkrét ajánlat, ha befektetne

Akár hosszútávú, akár rövidtávú lakásbérlésben gondolkodunk a Biggeorge Property Zrt. lakásainál a hozam a 12%-ot is elérheti. A cégnek jelenleg egy olyan futó belvárosi fejlesztése van, amelybe be lehet még kapcsolódni, a Dob utcában található Elisabeth Residence társasház, ahol még 30 lakás elérhető. Nemcsak a hozamok tekintetében, de elhelyezkedése révén is ideális célpontja a befektetőknek. Ezt mutatja a belvárosi, City Collection portfólióba tartozó többi projektjük is: a már átadott Garibaldi 4, és a Broadway Residence, ahol még egy lakás elérhető. Amennyiben a XI. kerületi zöldövezeti rész a preferáltabb, a Sasad Liget 5. üteme jó választás lehet. Itt aztán tényleg nem kell aggódni a zajtól, madárcsicsergésre ébredhet minden leendő lakó. Lakások 28-130 nm-ig elérhetőek, a beépített, gépesített konyhabútor benne van az alapárban. Ráadásul most bevezető árakon kínálják a lakásokat. Mindezek mellett további újabb beruházásokat is terveznek - például a XIII. kerületi 131 lakásos Dagály Residence, de nem érdemes várni, hiszen a belváros népszerű környékein nagyon nehéz jó minőségű és új építésű lakást találni. Aki ilyen beruházásra vágyik, annak sietnie kell, hiszen a projekteket általában már az átadás előtti egy-másfél évben 100%-ban előértékesítik.

Aki vidékről kerül fel egyetemre és még nincsenek budapesti kapcsolatai, általában valamelyik nagy ingatlanhirdetési oldalon találja meg az első albérletét. Vagy egy ismerős Facebook-falán és drukkolhat, hogy vajon őt választják-e ki a lakótárs-castingon. A többit már hozza a kialakuló kapcsolati háló.

A legtöbben nem egyedül bérelnek lakást és nem azért, mert már az egyetemen megtalálták életük szerelmét vagy mert nem bírnak egy órát sem a barátok nélkül – egyszerűen így fizethető meg a lakhatás.

Soma először három haverral bérelt egy egyszobás lakást. „Ez egy régen hatalmas polgári lakás volt, amit a háború után feldaraboltak, és lett egy nagy szoba, aztán kész. Konyha egyik oldalon, mosdó másikon. A tulaj a nagyszoba galériázásával próbálta javítani a helyzetet, ott lakott egyikünk, ketten pedig lent laktunk. De bőven elfértünk, tényleg nagy szoba volt, de magánszféra nem volt.”

A hosszútávra kiadó lakások között a 2, esetleg 3 szobás a leggyakoribb. Elvétve akad 4-5 hálós is, de arra kicsi a kereslet. „Amennyiben egyedül, esetleg párral bérelnek a fiatalok” – mondja az otthontérkép.hu szakértője – „úgy jellemzően a minél kisebb, kompaktabb garzon típusú lakásokat keresik, amiknek a mérete miatt alacsonyabb a havi bérleti díja, illetve a fenntartási költsége, főleg a fűtésszámlája.”

Mennyit ér meg a szülőknek a „jó szállás”?

A bérleti díjak ma kimondottan magasak, legalábbis a 2-3 évekkel ezelőtti árakhoz képest mindenképpen. Nyilván függ elhelyezkedéstől és minőségtől, hogy 1 négyzetmétert 2500 forint környékén lehet bérelni vagy ez az ár 4000 forint fölé kúszik – bár utóbbi Ditróy Gergely szerint új építésű vagy kiemelkedő lokációjú ingatlanok és külföldi diákok esetén jön szóba leginkább.

5

Somáék a 2010-es tanévben az egyszobás lakásért 65 ezer forintot fizettek, ezt dobták háromfelé. „Ez a VIII. kerületben volt, a Horváth Mihály téren, még a teljes dzsentrifikáció, meg az Airbnb előtt. Valószínűleg már drágább” – magyarázza. A másik, szép emlékű lakás a Rákóczi úton volt, azt hárman 60 ezerért bérelték. „Már az is drágább lenne sokkal, sőt az ismerősöm pont azért rakott ki minket, mert külföldieknek akarták kiadni jópénzért.” József ma, Újbudán, méretarányosan, mindennel együtt havi 40 ezer forintért lakik. Egy ürömi 30 m2-es bérlemény rezsivel 60 ezer forintba kerül havonta Antinak és a menyasszonyának.

A saját lakás egyetemi évek alatt a legtöbbeknek csak álom, marad a bérlés és ebbe tulajdonképpen a kollégiumi elhelyezés is beleszámít. „A saját lakás-projekt annyira esélytelen, hogy majd csak akkor kezdek el gondolkozni rajta, ha visszafizettem a 2,5 milliós diákhitelem, amit nem is a tandíjhoz vettem fel, hanem a megélhetéshez, mert szüleim nem igazán tudtak támogatni ilyen szinten sem” – mondja Soma, akinek helyzete egyáltalán nem egyedi.

Laura szülei azonban jó befektetést láttak a lakásvásárlásban még 2012 végén és mindenképpen hosszútávon gondolkodtak. Olyan lakást kerestek, ahol egy társ vagy később akár egy kisbaba is elfér. Számításba vették, ha esetleg a lányuk máshol akar majd élni, a lakást egy jó környéken, jó közlekedés mellett akkor is ki lehet adni. Így vették meg az újbudai, 56m2-es 1 szoba+nappalis ingatlant, amelyet mindenféle festés, átalakítás nélkül egy évre rögtön ki is adtak, hiszen ebből akarták fizetni a felújítást. A bérlőtől 2012-ben havi 80 ezer forintot kértek, most ez az összeg lehetne akár 160-200 ezer is.

Laura és a szülei ma is jó döntésként tekintenek a lakásvásárlásra. Miért ne tennék, hiszen jelenleg a környéken 6-8 millió forinttal több a 30nm-es lakások ára is, mint amennyit 4 éve fizettek az 56m2-ért.

Ráadásul az most, az egyetem elvégzése után, munka mellett spórolni is tud a kezdő fizetésből, nem úgy, mint sok barátja, akik fizetésüknek sokszor több mint a felét lakbérre költik.

Lauráéknak nem volt szükségük hitelre a lakásvásárláshoz, de 

a magas lakásbérleti díjak miatt felmerülhet a kérdés, hogy talán még a hitelből finanszírozott lakásvásárlás is jobban megéri, mint a lakásbérlés.

Az aktuális számítások szerint egyértelműen igen. Tíz éves időtávon a lakásbérlés és ugyanannak a lakásnak a hitelből történő megvásárlása között akár tízmillió forintos költségkülönbség is lehet, az utóbbi javára.

Ditróy Gergely szerint „ha tisztán számok alapján akarunk dönteni, és az átlagot nézzük, akkor inkább a vásárlás felé dől a mérleg. Főleg, ha olyan lakást veszünk, ahol esetleg 1 szobát valaki másnak még ki is tudunk adni, vagyis a saját havi bérleti díjunkat törlesztőbe rakjuk, és valakitől még pluszba kapunk pénzt havonta. A matek, ahogyan a lakáspiacon minden egyes alkalommal, mindig teljesen egyedi és nem általánosítható. Fontos, hogy mennyiért tudnánk bérelni, mennyi önerőnk van (van-e egyáltalán), milyen kondícióval tudunk hitelt felvenni, milyen vélt alternatív hozamot bukunk azzal, ha az önerőt nem máshova fektetjük be, stb., stb.. Egyszóval a jó döntést mindenki saját maga tudja meghozni, de tény, hogy érdemes elgondolkodni bérlés helyett vásárláson.”

Rövid, hosszú, fehér, fekete, szürke?

„A hosszútávú kiadás, főleg ha megbízható bérlőket találunk, egy kényelmes, biztos, és tervezhető bevétel. Sokak számára ez többet ér az esetleges magasabb bevételnél is. Itt is minden az egyénen múlik, hogy mennyire kockázatkerülő. Persze a lakás állapota és elhelyezkedése is komoly befolyásoló tényező lehet. Például egy csepeli panellakást, vagy egy cinkotai családi házat inkább hosszú távon érdemes kiadni” Ditróy Gergely szerint. A rövidtávú lakáskiadás, airbnb-zés egy külön műfaj, technikailag szálláshely szolgáltatásnak minősül és más szabályok alá esik.

A hosszútávú lakáskiadásnál is sokan megkerülik a szabályokat. Soma azt mesélte, hogy az első két albérletnél volt szerződés, az elsőnél kaució is, de készpénzben kellett adni a pénzt, valójában „feketén ment az egész.” Anti „erről nem szeretnék beszélni”-je is valami ilyesmit takarhat. Ditróy Gergely mégis egy megfelelő tartalmú és érvényes bérleti szerződés megkötését ajánlja: „ha ez nincs, akkor legyen az vadidegen vagy jóbarát, komoly kockázatnak lehetünk kitéve, ami a teljes bevételi elvárásunkat megboríthatja.”

Pillantás Bécsre

7

Amina Bécsben tanul zenét. Ez kicsit megnehezíti a lakásbérlést, hiszen otthon is gyakorol. Az ideális lakás éppen ezért egy régi, vastag falú, hatalmas belmagasságú polgári lakás lenne a számára, ahol nem hallanák őt a szomszédok. Egyelőre ilyet még nem talált, úgyhogy az ismerős szempontok szerint választott magának albérletet: egyetemhez közeli kerületben legyen vagy valahol a „világhírűen” szuper bécsi tömegközlekedés egyik csomópontjánál, sétatávolságban pedig élelmiszerüzlet, drogéria, piac.

Az adminisztratív dolgokat teljesen online intézték a főbérlővel: „A megállapodás után elküldtem az adataimat a főbérlőnek, aki pár napon belül elküldte az emailemre az új bérleti szerződésemet, benne megemlítve a megszokott 3 havi kauciót, amit szintén online utalással rögtön át is kellett utalnom. Az én esetemben nem volt közvetítői jutalék, de ha jól tudom, ez további 2 hónapi bérleti díj kifizetését jelenti. A havi díjat is a megadott számlaszámra kell utalnunk, ebben az összegben minden költség benne van, egyedül az internet van a mi nevünkön.”

Amina szívesen lakna egyedül, de ezt egyelőre nem engedheti meg magának: „egy számomra megfelelő lakás, jó környéken, rezsistül alaphangon 5-600 euró lenne havonta. Jelenleg hárman bérlünk egy kb. 70m2-es lakást. Mindenkinek van külön szobája, modern fürdőszoba és konyha, amit majdhogynem nappaliként használunk.” Amina 330 eurót fizet havonta és elégedett. Azt mondja, a bécsi árak nyugat-európai viszonylatban még mindig viszonylag kedvezőnek számítanak. Viszont saját lakás vétele magyarként elérhetetlennek tűnik. Mostani lakókörnyezetében egy apró kis garzonlakás 100.000 – 120.000 eurónál kezdődik.

A cikket a Brand & Content készítette a Biggeorge Property Zrt.  megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.