A régi idők leggazdagabbjainak tündöklése és bukása

fortepan 57236
2017.05.17. 08:31
Korabeli vagyonlisták hiányában és az egykori pénzösszegek „átváltásának” nehézsége miatt szinte lehetetlen megbecsülni, pontosan mennyi pénzük volt a korabeli magyar mágnásoknak. Az azonban biztos, hogy hatalmas vagyonok tűntek el, cseréltek gazdát a történelmi események, a hozzá nem értő leszármazottak, vagy épp a kártyapartik miatt. A legendás Csekonics-család történetén keresztül mutatjuk be, hogy lesz a mesés vagyonból másfél évszázad alatt teljes csőd.

Bár a szupergazdagok vagyonát csak megbecsülni lehet ingatlanjaik, cégeik, részvényeik, örökségük, stb. alapján, az őket rangsoroló listákat mindig óriási érdeklődés övezi. Ki került feljebb, ki bukott hatalmasat, ki hagyta el a világ, vagy egy ország pénzügyi elitjét, és ki az, akire érdemes odafigyelni, mert rövid idő alatt rengeteget keresett.

Korunk milliárdosainak vagyonáról a 100 leggazdagabb 2017 című kiadványból tájékozódhat, melyből kiderül, hogy a Mészáros család vagyona jelenleg 120 milliárd forintra tehető.

A vagyonbecslés nagyon bonyolult számítások eredménye, és soha nem pontos - az alvilág vagyonát például szinte lehetetlen felmérni. (Becslések alapján került 2009-ben a világ leggazdagabbjainak Forbes-listájára Joaquín Guzmán mexikói drogbáró 1 milliárd dollárjával.)

Korabeli milliárdosok

  • Wahrmann Mór, a budapesti Áru- és Értéktőzsde egyik alapítója az 1890-es évek elején mintegy 5 millió forintos vagyonnal rendelkezett, ami ma körülbelül 14 milliárd forintnak felel meg.
  • Az adósságok levonása után ugyanennyi volt a cukorgyáros, bankár és földbirtokos Hatvany-Deutsch Bernát hagyatéka. Fiai (Hatvany-Deutsch Sándor és József) üzleti vagyonát 1913-ban negyven-, magánvagyonukat négymillió aranykoronára becsülték.
  • Károlyi Mihály gróf szintén előkelő helyen szerepelt volna egy korabeli vagyonlistán százmillió koronás vagyonával. "Portfóliójához" 35 ezer holdnyi erdő, 25 ezer hold szántó, a parádi fürdő, egy 72 szobás palota és fél tucat fővárosi bérpalota is tartozott.
  • A Dreher-família vagyona mai értékben - szintén aranyalapon - 60 milliárd forintra tehető.
  • A leggazdagabbak közé kerültek volna a Festetics-család tagjai és a Batthyányi-Strattmannok is, valamint Frigyes és József királyi herceg is.
    Károlyi-kastély, Parádsasvár (fotó: utisugo.hu)
    Károlyi-kastély, Parádsasvár (fotó: utisugo.hu)

Még nehezebb pontosnak lenni, ha visszalépünk néhány évszázadot, ugyanis a régi pénzösszegek mai értékben való kifejezése közel sem egyértelmű. Az egykori gyárosok és a bankárok vagyonát lehet a legnehezebben megbecsülni, mert a magán- és üzleti vagyon nem vált el egymástól. A Napi Gazdaság egy korábbi cikke szerint 

egy múlt századi gazdagodási listát valószínűleg Esterházy Pál herceg (1901-1989) vezetett volna, kb. 150 milliárd mai forintnak megfelelő összegű vagyonával.

De kik lettek volna egy képzeletbeli vagyonlista élén?

A századfordulón a nagybirtok alsó határának tekintett legalább ezer holddal körülbelül kétezren rendelkeztek az országban. A nagybirtokosság elitjét alkotó főnemesség 1911-ben 750 fő volt. A született mágnások mellett ez a korszak a gyors karriert befutó self-made maneknek is lehetőséget kínált arra, hogy elfoglalják helyüket a régi Magyarország tehetős és befolyásos kiváltságosai között.

A hazai nagypolgárság száma a századfordulón mintegy ezer családra tehető. Ezen belül egy 100-150, sok gazdasági és rokoni szállal összekapcsolt nagyiparos-nagykereskedő bankárcsalád kezében kiemelkedő nagyságú vagyon és befolyás összpontosult. A Hatvany-Deutsch, Weiss családok, a modern menedzserek előfutárai: Lánczy Leó, a Pesti Magyar Kereskedelmi Bank elnöke, Kornfeld Zsigmond, a Magyar Általános Hitelbank elnöke ott voltak a képzeletbeli lista élén. 

Batthyány-Strattmann László családja körében (fotó: muzeumkormend.hu)
Batthyány-Strattmann László családja körében (fotó: muzeumkormend.hu)

Az aranyemberek tényleg léteztek

Jókai Mór 1872-ben elkészült Az arany emberének főszereplője, Timár Mihály egyszerű hajóbiztosból lett mesés gazdagságú kereskedő, nemesi előnévvel. A meggazdagodás felé tett első lépés ugyan nem volt teljesen tisztességes, hiszen a szultán elől menekülő és öngyilkosságot választó Ali Csorbadzsi elrejtett kincseit nem adta át az örökösnőnek, Tímeának.

Timár Mihály karaktere nem csak romantikus írói fikció, több ihletője is lehetett a kortársak között. A görög-macedón eredetű Sina családról akkoriban keringő szóbeszéd valószínűleg meghatározó volt a regény motívumaiban. Sina Györgyről az a hír járta, hogy a Boszporusz tájékáról menekült rengeteg vagyonnal és a török kormány többször kérte kiadatását. A Bécsben, majd Pesten hirtelen karriert csináló Sina család terményekkel kereskedett, bankházat alapított és oroszlánrészt vállalt a Lánchíd építésében is. Asszimilációjukat és az uralkodónak tett szolgálataikat az 1822-ben adományozott bárói cím koronázta meg.

Az 1853-as Egy magyar nábob főhősének, a dúsgazdag Kárpáthy Jánosnak alakját pedig gróf Wenckheim József (1780-1850) ihlette, aki 67 évesen feleségül vette kulcsárnője 22 éves lányát. Az addig gyermektelen grófra némileg megharagudott a vagyonra eddig egyedül esélyes rokon és bizarr nászajándékot küldött az esküvőre: egy fekete koporsót „Neked nem asszony, hanem ez kell”- felirattal.

Vajon minden mágnásnak regényes élet is jutott a vagyon mellé a 19. században?

Nem vagyok én Csekonics!

A Csekonicsoknak ugyan nem sikerült könyvhőssé válniuk, de a család gazdagságát közmondás és tőzsdei legenda is őrzi.

Csekonics József (kép: wikipedia)
Csekonics József (kép: wikipedia)

Mindkettő a kőszegi születésű, kisnemesi származású Csekonics Józsefnek (1757-1824) köszönhető. Alig 17 éves korában lépett katonai szolgálatba és gyors karriert futott be: 33 évesen már ezredes, 50 évesen tábornok. Mégsem a harcmezőn szerzett érdemeiről ismert, hanem a magyarországi lótenyésztés felvirágoztatásáról. Már 1783-ban részletes tervei voltak arra vonatkozóan, hogy miként lehetne a lótenyésztést állami gondozással emelni és felvirágoztatni. Megszerezte II. József támogatását és Mezőhegyesen állami ménest alapított.

Az uralkodó annyira elégedett volt Csekonics munkájával, hogy „magyar ménes és pótlovazási parancsnok” címmel ruházta fel – vagyis ő lett a lóbiztos. A bábolnai ménesbirtok alapítása is az ő nevéhez fűződik: 1789-ben az állam részére megvásárolta a 6600 holdas Komárom megyei Bábolna-pusztát és azt a mezőhegyesi ménes-intézet fiókjává alakította. Csekonics végül „21 évig vezérelte a legszebb sikerrel és eredménnyel” a mezőhegyesi ménesintézetet és az országos ménesügyeket.

Csekonics József vagyonát szépen gyarapította a Mezőhegyesen beindított ipari méretű marhatenyésztés, illetve a Bécs és környéke hússzükségletének fedezésére kapott megbízás. Híresen jó érzékkel értékesítette birtokainak terményeit: a „Csekonics-árakat” évtizedekig emlegették a gabonatőzsdén.

A hatalmas Csekonics-vagyon másik alapja a zsombolyai (ma Románia) uradalom volt, amelyet a semmiből változtatott tulajdonosa a régi Magyarország leggazdagabb birtokává. Csekonics fényűző palotát építtetett Pesten, a Kecskeméti utcában, melyet a későbbi generációk aztán a korszak divatos építészeivel alakítgattak. A fényes estélyekről és az ott megforduló érdekes vendégekről rendszeresen megemlékeztek a lapok, állítólag pesti tartózkodásának idején az idősebbik Alexandre Dumas is itt vendégeskedett.

Ekkoriban született a család nevét máig fenntartó mondás:

Nem vagyok én Csekonics! – mondta a pesti ember, ha nagyobb költekezésre noszogatták.

Csekonics József pesti palotája (Fotó: ybl.bparchiv.hu)
Csekonics József pesti palotája (Fotó: ybl.bparchiv.hu)

A jótékonykodástól a csődig

Csekonics Endre (kép: keptar.oszk.hu)
Csekonics Endre (kép: keptar.oszk.hu)

A grófi címet a tábornok fia, Csekonics János (1809 -1880) szerezte meg a családnak 1864-ben. Ennyivel be is érte, több hír nem maradt róla a korabeli lapok társasági híreiben (vagyis pletykarovatában) sem. Az ő fia, Endre (1846-1929) annál többet szerepelt. Jogi és mezőgazdasági tanulmányainak elvégzése után bejárta Európát, Afrikát, Ázsia nagy részét és főleg a zsombolyai mintabirtok kezelésével foglalkozott. A régi idők egyik legismertebb mágnása olyan címeket birtokolt, mint Ferenc József főasztalnokmestere, vagy a zsombolyai nábob. A birtokán rendezett vadászatokon, fényes lakomákon megjelent az előkelő budapesti társaság is.

A mulatságoknak és a mintagazdaságnak az első világháború vetett véget. A területek elcsatolása miatt a Csekonicsok Torontálban úgyszólván minden birtokukat elvesztették és hiába fordultak jogorvoslatért a Népszövetséghez.

A 19. század mágnásai kötelességüknek tartották az adakozást. Endre gróf ifjúkorától kezdve hódolt ennek: a torontáli „szűkölködő részére” táncvigalmakat rendezett, a boszniai háború idején katonacsaládokat, sebesülteket segélyezett és a szegedi nagy árvíz alkalmá­val is kitett magáért. Ráadásul ő volt a magyar Vöröskereszt Egyesület elnöke 32 éven át. Valószínűleg úgy érezte, már életében kijótékonykodta magát, mert 1929-ben százmillió pengőt érő vagyonát gyermekei örökölték – közcélokra, birtokainak és palotáinak alkalmazottaira nem hagyott semmit.

1918 után ugyan a Csekonics-birtokállomány jelentősen megcsappant, de azért így is maradt lajstromoznivaló: a négy-öt millió pengős Kecskeméti utca 8-10. szám alatti magánpalota, az ötezer holdas enyingi földbirtok a hozzátartozó kastéllyal, egy nagyobb terjedelmű szőlő Tokajban. Külön említésre méltó a paloták és kastélyok „óriási értékű berendezése, a budapesti palotában levő mintegy hét métermázsa ezüst, a néhai gróf gyönyörű porcelán- és antik zsebóra gyűjteménye” - írta a Pesti Napló a végrendelettel kapcsolatban.

Kecskemét utcai palota
Kecskemét utcai palota

Endre gróf halálával a Csekonics-vagyon végképp hanyatlásnak indult. Fiainak, vagyis az egykori vagyonszerző tábornok dédunokáinak költekezései, kártyaadósságai odáig vezettek, hogy 1937-ben a Csekonics grófok tönkrementek. Ezzel ismét kihullott egy család az ország leggazdagabbjainak listájáról.

Brand & Content Brand & Content
A cikket a Brand & Content készítette a 100 leggazdagabb kiadvány megbízásából, nem az Index szerkesztősége. Arról, hogy mi is az a támogatói tartalom, itt olvashat részletesebben.