Megúszhatják az orosz államadósságot eltűntető cégek

A nyomozás azonnali megszüntetését javasolja a főügyészségnek az orosz államadósság törlesztésében eltűnt dollármilliók ügyében a rendőrség, erről a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNYI) a héten egyeztet a Fővárosi Főügyészséggel, értesült a Népszabadság.

Nincs remény

A lap szerint a rendőrség azzal indokol, hogy az eljárás megindítása óta nem sikerült elég bizonyítékot összegyűjteni, és erre "a későbbiekben sincs remény", ezért a NNYI nem szívesen fordítana több időt a nyomozásra.

A Népszabadságnak nyilatkozó, neve elhallgatását kérő illetékes elmondta: "Rajtunk kívül láthatóan senki nem akarja, hogy tisztázódjon a kézen-közön eltűnt dollármilliók sorsa. (...) Ebben az ügyben a kezdetektől komoly nehézségekbe ütközött még a legalapvetőbb - és elvileg nyilvános - információk összegyűjtése is."

Volt, nincs

Az orosz (szovjet) államadósság mértéke 1990-ben 1,9 milliárd dollárra rúgott, ennek jelentős részét áruszállítással rendezték. Az adósság terhére legyártott terméket a magyar vállalkozók vámmentesen hozták be az országba, majd itthon vagy külföldön piacra dobták.

2002-ben az adósság már csak 467 millió dollár volt. Egy 62 millió dolláros tétel rendezését ugyanakkor a magyar kormányszervek vitatták, miközben Moszkva jelezte, a pénzt különböző magyar szervezetek már lehívták.

Ennek a 62 millió dollárnyi adósságnak a sorsát próbálta meg tisztázni 2003 tavaszán a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal (Kehi), majd később, a hivatal feljelentése nyomán az ORFK szervezett bűnözés elleni igazgatósága, illetve annak jogutóda, a Nemzeti Nyomozó Iroda, írja a Népszabadság.

A rendőrségnek még a Kehi sem szolgált adattal

A nyomozás megerősítette, a bevont magyar vállalatok egy része nem számolt el az állammal. A munkát ugyanakkor jelentősen nehezítette, hogy a rendőrségnek még olyan alapvető információkat is "másodkézből" (APEH, Magyar Nemzeti Bank) kellett megtudnia, mint hogy mely cégek vettek részt az adósságrendezésben.

A gyanú szerint az érintett cégek az adósságtörlesztés kudarcát szándékosan, az elszámolási és az adózási kötelezettség megkerülése érdekében idézték elő, ezért nem is számoltak el az állammal.

Népszabadság azt írja, mivel állami tartozásról, azaz közpénzről van szó, az adósságrendezésbe bevont cégek listája közérdekű adatnak számít, ám a Kehi nem árult el részleteket. A lap ezért az adatvédelmi biztoshoz fordult, ő döntsön a kérdésben.