Judit
-2 °C
8 °C

Kiscsoportos neonácik

2005.01.26. 11:23
A titkosszolgálatok szerint nem fenyeget annak a veszélye, hogy nagy teret nyerhetnek a szélsőjobboldali szervezetek Magyarországon, de egy neonáci földalatti mozgalom kialakulását elképzelhetőnek tartják, írja a Magyar Hírlap (MH) szerdai száma, amely áttekinti e mozgalmak alakulását 1993-tól napjainkig.

A rendőrség és a titkosszolgálatok kiemelt figyelmet fordítanak a szélsőjobboldali csoportokra, amiknek nyilvántartott tagjainak száma nem éri el a százat Magyarországon. Több rendőri vezető szerint ezeknek a szervezeteknek nem volna ismertségük, ha a média nem foglalkozna velük, írja a lap, aminek információi szerint előfordult már, hogy a titkosszolgálatoknak, ha nem sikerült egy-egy újnáci összejövetelt megakadályozniuk, rejtett kamerát rögzítettek a helyszínen.

A lap összeállítása szerint jelenleg négy-öt csoport működik Magyarországon, ezek egyike az 1993-ban, Györkös István által alapított Magyar Nemzeti Arcvonal (MNA), amely ma már kerüli a nyilvánosságot, de számos jelenleg ismert csoport tagjai megfordultak benne.

Szabó Albert mozgalma volt a Magyar Népjóléti Szövetség, de miután a magyar-ausztrál állampolgárságú férfi elhagyta Magyarországot, a szervezet megszűnt. Állítólag még létezik a Magyar Nemzeti Szabdságpárt is, amit Ekrem Kemál György vezetett, de tagsága igen szerény, írja a Magyar Hírlap.

Az ezredfordulón új erőre kaptak a neonácik. A Vér és Becsület Kulturális Egyesület (VBKE), amely 14 tagot számlál, először a Fehér karácsony nevű, szkinhedek által látogatott rendezvényükkel tűntek fel. Ugyancsak az ismeretlenségből tűnt elő a hungarista eszméket hirdető Magyar Jövő Csoport (MJCS) 2001-ben.

E két utóbbi szervezet egyébként nincs jóban egymással, kapcsolatuk megszakadt, amikor az MJCS vezetője, Bácsfi Diána megpróbálta felesketni a VBKE tagjait.

Nem náci eszméket hirdet, de szélsőjobboldali szervezetnek tekinthető a Lelkiismeret '88 is, amelynek ideológiájával elvileg nincs baj, de eddig ők adták a legtöbb munkát a rendőrségnek az Erzsébet híd megszállásával, vagy a Szabadság téri szovjet emlékmű eltávolításáért tartott tüntetéseikkel, áll a Magyar Hírlap szerdai számában.