Mária
-6 °C
-2 °C

A Medián szerint is csökken az EU-csatlakozás támogatottsága

2003.01.29. 19:12
Egyre többen gondolkodnak Magyarország EU-csatlakozásán, nagyjából változatlan a népszavazáson részt venni kívánók aránya, ugyanakkor csökken az integrációt támogatók száma. Ezek a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet most nyilvánosságra hozott felmérésének legfontosabb megállapításai.
Az elmúlt hónapokban valamelyest növekedett az EU-csatlakozás iránti figyelem. Növekvő többség állítja, hogy foglalkoztatja ez a téma. Hat hónap alatt négy százalékkal emelkedett azoknak az aránya, akik azt mondták, hogy gondolkodott az EU-csatlakozásról.

A közelgő népszavazáson hónapok óta nagyjából változatlan részvételre lehet számítani. Novemberhez és decemberhez képest két százalékkal kevesebben mondják azt, hogy részt vennének a voksoláson.

Csökkent ugyanakkor az elmúlt év végén a csatlakozás támogatottsága. A Fidesz-MPP szavazói tavaly nyáron még pontosan ugyanolyan arányban voltak az ország uniós csatlakozása mellett, mint az akkor kormányra került MSZP támogatói, őszre azonban már jóval kisebb arányban szavaztak volna igennel. Nyolcvanhét százalékról hatvankilencre csökkent körükben a támogatottság. Novemberről decemberre már a szocialista szavazók körében is számottevően gyengült az Európai Unió vonzereje. Esetükben szintén nyolcvanhét százalékról hetvenötre csökkent az "igen" szavazatok száma.

Az emberek többsége attól tart, hogy a csatlakozás előnyei és hátrányai nem egyformán fogják érinteni a társadalom különböző csoportjait, és úgy gondolják, hogy különösen a kisvállalkozók, a mezőgazdaságból élők és a kétkezi munkások járnak majd rosszul.

Módszer
A felméréseket havonta - a legutóbbit 2003. január 17-e és 21-e között - készítette a Medián Közvélemény- és Piackutató Intézet, az ország közel 100 településén mindig más és más véletlenszerűen kiválasztott 1200 felnőtt állampolgár személyes megkérdezésével. A minta kisebb torzulásait a KSH adatait felhasználva matematikai eljárással, úgynevezett súlyozással korrigálták, és így a minta pontosan tükrözi a szavazókorú lakosság településtípus, nem, életkor és iskolai végzettség szerinti összetételét. A közölt adatok hibahatára az adott kérdésre válaszolók számától függően ą2-5 százalék.