Judit
-2 °C
8 °C

Hunnak lenni egy életérzés

2005.04.12. 15:55
Nem támogatta a hunok kisebbséggé nyilvánítását kedden az emberi jogi bizottság, hiába bizonygatta öt, magát hunnak való személy az ülésteremben, hogy az széles körben elterjedt elmélekkel szemben nem haltak ki.

Nem tartja általános parlamenti vitára alkalmasnak az Országgyűlés emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottsága, hogy a hunok legyenek Magyarország tizennegyedik kisebbsége. Erről a bizottság egyhangúlag döntött keddi ülésén.


Tekintse meg képeinket!
Pedig a hunok mindent elkövettek, hogy elismerjék őket: tavaly több mint ezer támogató aláírást gyűjtöttek össze, hogy az Országgyűlés döntsön a kérdésben. A keddi bizottsági ülésen leadott szavazatok alapján már az is csoda lenne, ha akár egy igen szavazatot szerezni tudnának, a bizottsági képviselők 17:0 arányban utasították el az indítványt.

Nem haltak ki

"Mi itt vagyunk öten, hunok" - jelentette ki a 29 éves Novák Imre Josua hírnök és rektor, a reménybeli Hun Országos Kisebbségi Önkormányzat alapítója az ülésen, miután nemezsapkáját maga elé helyezte, és szót kapott, hogy bizonyságot tegyen arról, a hunok megfelelnek az 1993-as kisebbségi törvényben foglaltaknak.

"Nem pusztultunk ki" - erősítette meg előbbi kijelentését Novák, majd röviden előadta, amit a hunok történelméről tudni érdemes. A hírnök (értsd hun egyházi személy) elmondása szerint 2005. március 21-én léptünk a hun időszámítás szerinti 6046. évébe. A valaha egész Eurázsiát egy törzsszövetségbe tömörítő hun birodalom idővel darabokra hullt, egy szilánkjából lettek a magyarok is, de élnek hunok Ázsiában, sőt a Hawaii-szigeten is.

A tárgyi bizonyítékot minderre az 1997-ben kiadott szent könyvük jelenti, amely egyben történelemkönyvként is szolgál. Novák botrányosnak tartja, hogy a magyar tankönyvekben egy szó sem esik erről a hatezer évről. Ők, vagyis Novákék elődjei 1400 évvel ezelőtt érkeztek a Kárpát-medencébe, és olyan személyiségekkel tették izgalmasabbá a magyar történelmet, mint Báthory István lengyel-magyar király, aki mellesleg Novák felmenője.

Tudományos szempontból hiteltelen

Nem állíthatjuk, hogy a bizottságban ülő képviselők és újságírók nem eresztettek meg a történet meghökkentőbb fordulatainál egy-egy diszkrét röhögést, mindenesetre a kérdésben a kormányzat elutasító álláspontját stílszerűen, pókerarccal ismertette Heizer Antal a Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatal elnöke. A kormány álláspontja a Magyar Tudományos Akadémia nyelvtudományi, történészi szakértői véleményére támaszkodott, amely nem tekintette hitelesnek a teremben tartózkodó hunokat.

Máshonnan közelített Kaltenbach Jenő kisebbségi ombudsman álláspontja, amely a nemzettudat 18. század végi kialakulásával magyarázta, miért képtelenség egy ősi népcsoport esetében a nemzettudatra ébredés. Vagy, ha akkor nem ébredtek, miért pont most, a kilencvenes évek közepén tették meg ezt? A képviselők továbbá kíváncsiak voltak arra, hogy a megjelentek, ismerik-e a hun nyelvet, anyjuk, apjuk, nagyszüleik hunok voltak-e. "Ha a magyarok és a hunok ennyire szoros kapcsolatban vannak, miért erőltetik egyáltalán a kisebbséggé nyilvánítást?" - merült fel az ülésen.

De nem adják fel

Ebben a pillanatban a józan magyar paraszt azt gondolhatta volna, a nyilvánvaló tényekkel szembesülve a hunok szemlesütve kisietnek a teremből, ám nem ez történt. A hunok hírnöke nyilván megszokta az ellenérveket, mert gondolkodás nélkül válaszolt.

Novák szerint ugyanis az MTA 150 éve (a magyarok finnugor eredetének felfedezése óta) tudatosan félremagyarázza a tényeket, és nem fogadja el a szkíta-hun eredetmagyarázatot, illetve a magyar nyelv teremtéstani és matematikai elemzésének jogosultságát, a hunés a magyar nyelv rokonságát. A hun nyelv egyébként Novákék szerint a palóc. A hunok ezer éve rejtőzködnek, mert a koptokéhoz hasonló őskeresztény vallásuk miatt, Mátyás király kivételével, mindig üldözték ő ket. A hírnök viszont nem akart "családi dolgokba" bocsátkozni, ezért a szülők, nagyszülők hun múltjába nem engedett betekintést, ellenben Báthory István neve ismét előjött.

"Hunnak lenni ma egy életérzés" - összegezte Novák Imre Josua a hun nyári táborokban szerzett tapasztalatait, de arra végül nem sikerült választ kapni, miért kell a félig magyar hunoknak kisebbséggé válniuk, hiszen nem tilos a hun történet kutatása, sem a hun nevek használata, legfeljebb állami pénzt nem kapnak hozzá. Hunul végül nem beszélgetett egymással az öt hun, szavaikból annyi volt kivehető, idézni tudnának, de ahhoz, hogy folyékonyan beszéljenek, kisebbséggé kéne válniuk.

Biznisz

Semjén Zsolt fideszes képviselő az ügy kapcsán arra figyelmeztetett, óvakodni kell az etnobizniszelőktől, miként óva intett a relígióbizniszelőktől is, vagyis akik vallást alapítanak azért, hogy állami támogatáshoz jussnaka. A szintén fideszes Hargitai János szorgalmazta, minél előbb szavazzák meg a kétharmados kisebbségi törvény módosítását. Ezzel ugyanis kötelezővé válik a bizottság számára, amit most fakultatív jeleggel végeztek, nevezetesen egy-egy új vallás, kisebbség tudományos alapú vizsgálata.

Az öt hun a szavazás után elhagyta a termet, és közölték, nem állnak le, az Alkotmánybírósághoz fordulnak, ha ez sem segít, Strasbourgba mennek. Bár a még el nem fogadott EU-alkotmány sem foglalkozik olyan mértékben a kisebbségekkel, mint monjuk a magyar szabályozás, Novákék nagyon bíznak az unióban, mert állításuk szerint ott még érdeklődnek a "hun történelem" iránt.

Fene tudja, lehet hogy igaza van: az Index újságíróján kívül csupán három riporter hallgatta végig a hun kérdést: ketten a BBC-től, egy pedig a Reuterstől volt.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!

Paphos képekben

Ciprusi fotók, fantasztikus élmények. Nézd meg most!