Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Jelentem, nem tudom itthagyni a gátat!

2006.04.22. 18:46
Óriási erőfeszítéssel, kétezer katona bevonásával sikerült megakadályozni a gátszakadást a Tisza és a Hármas-Körös találkozásánál. A heroikus küzdelemben a katonák csak a gumicsizmájukat szégyellték. Gondolázás az ártéren, ahol valaha birkanyájak erősítették a gát oldalát. Riport a nagyréti tanyavilágból.

Katasztrófavédelmisek, polgárőrök és rendőrök járják végig szombat délután a két leginkább veszélyeztett falut, Szelevényt és Tiszasast, hogy rávegyék az embereket a kiköltözésre.

"Ez nagyon nehéz, maradni akarnak, itt van az otthonuk" - hadarja Pánczél Károly, Szelevény polgármestere, majd ismét eltűnik az irodájában a katasztórfavédelem és a polgárőrség vezetőjével. A faluban rengeteg a rendőr, homokzsákos teherauót és polgárőr, és egyre kevesebb a falusi.


Fotók: Barakonyi Szabolcs

Pénteken még csak kitelepítést, szombaton délelőtt 11 órakor már kiürítést rendeltek el a két faluban, a harmadik érintett településen, a legmagasabban fekvő Csépán csupán két utcát veszélyeztetne a kiömlő Tisza, innen már pénteken elmentek az emberek.

A magasabb fokozatú óvintézkedésre a még péntek délelőtt megroggyant gátszakasz miatt volt szükség, aminek állapotát szombat délelőttre sikerült stabilizálni hatalmas erőfeszítéssel, összesen (a logisztikai háttérrel együtt) körülbelül 1800-2000 katona bevonásával.

Továbbra sem alkalmaznak erőszakot azok ellen, akik nem akarnak kiköltözni, Szelevényt szombaton mégis többen hagyták el, mint pénteken, már nemcsak bútorokkal megpakolt teherautókat, személyautókat látni, hanem időseket is, akik gyalogosan hagyják el a falut.

Mi a falunkat védjük

A falusiak közül 1000 fő vehet részt a védekezésben. Az ő dolguk főként a gáttól távol eső "homokzsákdepóknál" járművekre pakolni a zsákokat. Szelevényben az ABC előtti téren dolgoznak, a megroggyant gátszakaszhoz szállítandó zsákokat az alsó-majori téesz udvarán pakolják a hadsereg PTSZ-M lánctalpas úszó (kétéltű) harcjárműveire.

Az út két oldalán több tucat katonai teherautó parkol, az érkező autósoknak, a Tiszának háttal kell várakozniuk "Ha baj van, most nincs, de ha mégis, ne a megfordulással teljen az idő" - mondja a katonai rendész. Pánikra senki nem akar okot adni, de a rengeteg honvédségi jármű jelzi, súlyos a helyzet a gáton.

A homokzsákokat már nem a helyiek töltik, hanem Szolnokról hozzák őket pénzért. Csépa és a gát között félúton található téesz udvarán kétszáz falusi pakolja a mező felől érkező kétéltűeket. 365 zsákot raknak fel pontosan, 4,5 tonnát, hogy a járművek ne süllyedjenek el.

Ha megtelik a kétéltű, pihenő következik a 12 órás műszakban dolgozó helyieknek. Munka közben megjön a jókedv is, a férfiak pinás viccekkel szórakoztatják egymást, de még az árvízról is születnek a poénok. "Az akváriumot bennhagyhatod, a többit nem!" - kiabálja egyik a másiknak.

"Mi védjük a falunkat" - magyarázza Gyula, ők ingyen dolgoznak. Egy kicsit morgolódnak amiatt, hogy a védekezésbe "külsősöket" is bevontak, míg a helyieket háttérbe tolták, de elfogadják: "aki pénzt kap a munkáért, arra biztosan lehet számítani".

A gátakra terelődik a szó. "Na, ez az! Az ürge meg a pocok védett állat, szabadon fúrja a lyukat a gát oldalába, az embert meg nem védi semmi" - mondja egyikük, mire többen a birkanyájak hiányát kezdik fájlalni.

"A tanyákon annyi állat volt valamikor, marha és birka. A gátőr felengedte őket legelni a gát oldalára, így az állatok tömörítették talajt. Ma már, ha valaki állatot tart, akkor csirkét és libát tenyészt" - mondja Gyula, majd elmerengenek a téeszek szétesésén és egy volt agrárminiszteren, akinek idején megszűnt a régi, kistermelőkből álló tanyavilág.

Árvízi térkép (Lazarus, ELTE)

A csépai férfiak úgy látják, egy újabb tározót kellene építeni Csongrád és Szeged között. "Ígértek 3-at, 4-et is, de csak az abádszalóki készült el a Tisza-tónál." Ezen a szakaszon a 2000-es árvíz óta csak Tiszasasnál erősítették meg a gátat, mert ott hasonló krízis alakult ki, mint most Csépánál. "Most majd talán megerősítik ezt a részt is, de előre kéne gondolkozni."

Hatalmas zúgással és csörömpöléssel becsattog egy üres PTSZ, a férfiak felállnak, kezdődik a pakolás. Az ártérre, a gát közelébe civileket nem engednek, pár újságírónak mégis sikerül feljutnia egy kétéltűre, hogy kijusson a gáthoz.

Kétéltűvel a gátra

Mivel a földek átáztak, a PTSZ-ek néhol autópálya-szélességű utat vágnak a térdig érő sárban, helyenként kisebb tavakon vágunk át. A szovjet gép hatalmasakat ránt a kanyarokban, de az egyenesekben finoman hullámzik mint egy földönjáró gondola. Műanyag, pottyantós vécéket szállítunk ("Harmadnapra a vécé is megjött!") a gát megtámasztásán 24 órája folyamatosan dolgozó katonáknak és vízügyeseknek.

A helikopter után a kétéltűvel a legkönyebb megközelíteni a megroggyant gátszakaszt, a tanyák mezsgyéjén nagyjából nyílegyenesen 15 perc alatt elérünk a helyszínre.

A megroggyant gát látványa letaglózza az embert. A töltés fele 40 méter hosszan hiányzik, az ötméteres gátkorona (a gát teteje) néhol csak 1 méter széles. A gátról lecsúszott földet több tízezer homokzsákkal próbálták helyettesíteni a katonák, fejük felé ijesztően mered a csonka korona, magasságának megtartása kulcsfontosságú.

Még mindig 500-an pakolnak a kétéltűekről (szombat délig 35 ezer zsák érkezett) és a gáthoz úszó kompokról (20 ezer zsák), de a tempó már lazább. A szolnoki 88-as gyorsreagálású zászlóalj katonái a Győzike show-ból vett idézetekkel szórakoztatják egymást, "Tesco gazdaságos! Tesco gazdaságos!" - kiabálják, ha könnyű, alig megpakolt zsák érkezik a csatárláncba.

A helikopterek folyamatason hordják a 1,5-3 tonnás "big bag"-eket (nagy zsákokat). A rotor óriási szélvészt kavar, mindenki lekuporodik, a szabadon hagyott üres zsákok, katonai zubbonyok a levegőbe emelkednek, a levegőt vízfröccsök töltik meg. Ezért van tele a környező erdő zsákokkal és mentőmellényekkel: egy helikopter épp akkor érkezett, amikor osztották a ruhadarabokat.

Nem tudom itthagyni a gátat!

A végrehajtó egységet Ladocsi Jenő mérnök alezredes irányítja, de a gátért Németh Miklós, a Vízügyi Igazgatóság egyik vezetője felel. Ladocsi végigdolgozta az éjszakát, és várja a váltást, de nehezen szakad el a helyszíntől. Egy százados viszont, akinek feladata az volt, hogy a parancsokat lekiabálja az egységeknek, már indul.

Egy katona még fotót készít róla háttérben a gáttal. "Csak a gumicsizma ne legyen benne, jó?" - kéri meg a fotóst, ne leplezze le a bakkancs helyett "mezőgazdasági edzőcipővel" kiegészített egyenruháját.

"Jelentem, még hajszálrepedések vannak, nem tudom itthagyni a gátat" - mondja egyik felettesének telefonba Ladocsi, majd beszámol az elmúlt 24 óráról.

Hosszú éjszaka

Péntek délelőtt egy félméteres, hosszanti repedést vettek észre a koronán, több repedést a rézsűn (a gát szárazföld felőli része) a vízügyi szakemberek, akik azonnal riasztották a katonákat.


Műholdkép (Forrás: Google Local, archív felvétel!)

"Ilyen súlyos idén még sehol sem volt a helyzet" - mondja Ladocsi. Eleinte csak 50 katonát vezényeltek ki (péntek délután), de a repedés fokozatosan nőtt, a gát koronája pedig rohamosan süllyedni kezdett. Ha átszakad, a vizet már nem lehet megállítani, ezért rohamtempóban vezényeltek újabb egységeket, éjszaka volt, hogy 750 katona dolgozott folyamatosan, ráadásul sötétben a helikopterek nem tudtak dolgozni.

"Volt, amikor érezni lehetett lent, hogy remeg a föld" - érzékelteti a víz erejét Ladocsi. A roggyant gátat meg kellett támasztani, hogy ellenálljon a víznyomásnak. A katonák ezért öt bordát kezdtek kiépíteni a gát oldalára merőlegesen, de a zsákok folyamatosan csúsztak visszafelé, az este érkezett háromtonnás darabokat reggelre már több tíz méterrel visszatolta a víz.

"Nem merült fel egyszer sem, hogy fel kell adnunk a gátat, de készültünk az evakuálásra is, két kétéltű csak ezért volt itt" - mondja Ladocsi. Ha a víz áttörik ugyanis, a katonáknak pár percük maradna a menekülésre.

Érkezik a lemezverő

A munka persze még nem korántsem ért véget, az átszakadás veszélye továbbra is megvan, ugyanis a víz még napokig ilyen magas marad, a homokzsákokból emelt púp pedig folyamatosan csúszik hátra, ezért új eszközt vetnek be.

Nézze meg a képeket!
Éjszaka a gáton (04.21.)

A vízügyesek lemezverő gépet rendeltek Pestről, amivel a víz felé lehet bővíteni a gát koronáját, ilyenkor a víz felőli odalon levert accéllemezek és a gát teteje közé földet tömnek.

Ez a terület, a Csongrád-Nagyrét utoljára 1919-ben került víz alá, amikor a magyarokkal háborúzó románok gátakat robbantottak fel a Tiszán. A gátszakasz tartogatott meglepetéseket a helyszínen dolgozó szakembereknek: valamiért fordítva építették meg száz évvel ezelőtt, vagyis a meredek fala a tanyák felé néz, a lejtősebb, ezért jobb támasztékul szolgáló oldala, a rézsű pedig a víz felé.

Még korántsincs vége

A veszély egészen addig el nem múlik, amíg a víz a gát alsó padkájáról le nem vonul. Bár a folyóvíz nyomása a lassú apadás miatt fokozatosan csökken, a gát földje továbbra is ázik.

Máshol, például Szelevény közelében is kellett rogyással küzdeni, a honvédségi helikopterek már oda hordták délután a zsákokat, ezen a helyszínen azonban egy korábbi fázisban sikerült megállítani a töltés csúszását.