Vilma
-8 °C
3 °C

A kampány vaklármái

2006.04.28. 12:26
A riogatás a mozgósítás egyik legegyszerűbb formája: hitess el valami rémisztőt a választókkal lehetőleg a másik pártról, és ha már elhitték, inkább megkönyebbülnek, mint hazgunak neveznek, amikor kiderül, hogy vaklárma volt. Mindkét nagy párt élt vele a választási kampányban, de ellenzéki szerepéből (is) adódóan 2006-ben a Fidesz riogatott többet.

Bombafenyegetés

A kampány legnagyobb kamu dobása minden bizonnyal az volt, amikor Gyurcsány Ferenc váratlanul bejelentette, szlovákiai bűnözők az 1998-as pokolgépes merényletekhez hasonló akciókra készülnek a választások előtt egy héttel. Mintha nem lett volna amúgy is sok a két nagy párt ugyanarra a napra szervezett nagygyűlése, még a terrorizmus árnyával is szembe kellett nézniük a választóknak.


Gyurcsány a bejelentéskor (Fotó: Huszti István)

A kormányfő, nem mellékesen az MSZP miniszterelnök-jelöltje azzal indokolta bejelentését, hogy nem szólna, ha nem lenne valós a veszély (ez egyébként így normális).

Az már kevésbé tűnhetett fontosnak, hogy megnyugtassa a tévé előtt ülőket. "Meg fogjuk védeni a köztársaságot" - ismételgette Gyurcsány papagáj módjára, de ezt inkább tudjuk be egy MSZP-szlogennek.

A következő, összetett kérdésre ugyanis nem kapott választ senki, de még Kövér László, az Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke sem:

"Kik, hol, mikor, kik ellen, miért, kinek a megbízásából akarnának robbantani?"

De persze legyünk igazságosak! Amikor az Egyesült Államokban megemelik a készültségi fokozatot, nem szokták részletezni, hogy miért teszik, olykor kiderül, hogy melyik város lenne a célpont, olykor még az esetleges elkövetőkről is megtudni valamit. Sőt: folyamatosan tájékoztatnak a készültségi szint változásáról, míg az állítólagos szlovákiai merénylőkről azóta sem hallani semmit.

Amerikában ez egy hihető történet az általános terrorfenyegetettség miatt, ami viszont Magyarországon annyira csekély, hogy ha nem választási szezon van, akkor Gyurcsány és Lamperth Mónika belügyminiszter versenyben nyilatkoznak arról, a Kárpát-medence a béke szigete.

A parlament bizottsága végül a titkosszolgálatok beszámolói alapján megállapította: "olyan jelzés nem áll rendelkezésre", amelyek alapján a hétvégi politikai rendezvényeket veszély fenyegetné, sőt a kampány későbbi eseményein sincs terrorfenyegetés. Hát ennyire volt komoly a szlovákiai terroristákról szóló bejelentés.

Láncszavazás

"Választási csalásra készül a szocialista párt" - jelentette ki Deutsch-Für Tamás március 9-én, és kis idő múlva már az egész ország tudta, mit jelent a láncszavazás: üres papírlappal szavazni, majd a szavazókörből kicsempészett szavazólapot elvinni egy kocsmáig, ahol néhány ezer forintért megvásárolják az embertől. A kocsmában beikszelt cédulát egy következő választó viszi vissza, bedobja, visszafelé pedig ő is hoz egy üres szavazólapot, és így tovább a választási győzelemig. A fideszes vád alapja a 2002-es nagykátai választás volt, amikor a párt szerint láncszavazással nyert az MSZP. A történetet nem sikerült bizonyítaniuk, a szocialisták szerint mellényúlt a Fidesz.

A láncszavazással való riogatás ettől függetlenül célba talált, hiszen kiderült, ha a választási törvényen múlna, minden probléma nélkül lehetne láncszavazni. Bár a törvény kiigazítására már nem volt idő, az Országos Választási Bizottság (OVB) állásfoglalást adott ki arról, hogy a szavazólapot nem lehet a szavazókörből kivinni. Na, nem mintha ettől nehezebbé válna a láncszavazás, de legalább nem lehet jóhiszeműségre hivatkozni.

A láncszavazást szívén viselő Fidesz a Demokrácia Központ adataira hivatkozva összesen 4 választókerületet számolt össze, ahol láncszavazást vélelmeztek a választás első fordulójában, igaz, bizonyítékkal nem tudták alátámasztani állításaikat.

Mintaszavazólapok

A láncszavazásnál kisebb hisztit váltottak ki a pártok által a két forduló között nyomtatott mintaszavazólapok, amik nemcsak abban igazították el a választót, hogyan fog kinézni a szavazólap, de abban is, kire kell szavazni: a mintán csak az adott jelölt neve és a rá adott iksz volt feltüntetve (Vajon hányan hitték azt, hogy még mindig/már megint egypártrendszer van?).

Eleinte MSZP-s minták tűntek fel (Horváth Csaba, Szanyi Tibor stb. kerületében), de egy-két nap múlva az első fideszes példányok is megjelentek. Épp akkor, amikor az ügyből minél nagyobb közfelháborodást kisajtolni próbáló Fidesz még egy nemzetközi sajtótájékoztatót is összehívott, ahol Schmitt Pál - akár egy belorusz ellenzéki - angolul kürtölte világgá, hogy az MSZP visszaél a hatalommal.

Az OVB viszont úgy foglalt állást, az ilyen típusú trükkök nem alkalmasak megtévesztésre, vagyis beleférnek a törvényes kampányolás kereteibe.

Átjelentkezés a két forduló között

A Fidesz, akárcsak 2002-ben, nem tágított attól a kényszerképzettől, hogy tömeges választási csalásra készül ellenfele (Miközben ez volt az első olyan választás, amin a nemzetközi megfigyelők már nem vettek részt, mivel úgy találták, a magyar demokráciában a tömeges csalás veszélye már nem fenyeget).

Szijjártó Péter március végén azt állította, egy decemberi belügyminisztériumi rendelet értelmében lehetőség van arra, hogy a két forduló között átkérjék magukat a választók egy másik választókerületbe (vk).

Ezzel szemben az igazság az, hogy a választópolgár valóban kérhet igazolást, ha nem a lakóhely szerinti vk-ben akar voksolni (akár az első, akár a második fordulóban, akár mindkettőben), de erre csak az első forduló napjáig van lehetőség, az első forduló után, az eredmények ismeretében már nem (Amit viszont meg lehet játszani: felmérni az erőviszonyokat a közeli vk-kban, majd az első fordulóban bejuttatni a biztosabb jelöltet, a második fordulóban - előre - átjelentkezve "besegíteni" egy esélytelenebb jelöltnek). Tömeges átigazolások mindenesetre nem fordultak elő.

A Fidesz mozgósít

Ősszel még - jó esetben - százezer aktivista mozgósításáról beszélt az Indexnek Rogán Antal, a Fidesz akkori kampányfőnöke, márciusban ez a szám a négyszeresére nőtt, amikor Schmitt Pál 400-450 ezer mozgósított aktivistával ijesztgette az ellentábort.

Pontosan talán sosem derül ki, hogy végül hányan segítettek be tevékenyen a Fidesz 2006-os kampányába, de valószínű, hogy nem sikerült minden ötödik Fidesz-szavazót mozgósítani. Az Index által megfigyelt választókerületben legalábbis akadozott a munka, megbeszélni igen, munkát végezni már annál kevesebben mentek az aktivisták, de a választások eredménye, különösen a második fordulós mozgósítás kudarca is az általános mozgósítás elmaradására utal.

Kerényi forradalma

Már szinte közhely, hogy a 2002-es választások elvesztésében komoly szerepet játszhatott Kövér László, amikor egy lakossági fórumán kötelet kínált fel az akkori szocialista, liberális politikusoknak és szavazóknak. A Fidesz nagy szájjal politizáló celebritásai most is időzített bombaként ketyegtek a kampányban. Színvonalon aluli műsora miatt még a HírTv-ból is kipaterolt Kerényi Imre robbant fel először, amikor egy celldömölki fórumon szabadságharcot hirdetett egy fideszes választási vereség esetére. A baloldali médiában természetesen felment a pumpa, és megindult a riogatás a 2002-es szavazat-újraszámlálós, hídfoglalós mizériával.

Végül Mikola István vitte el a balhét, bár valószínűleg komolyan senki nem gondolta, hogy a Fidesz választási győzelme esetén vesztőhelyre vinné a hajadonokat. (Egyébként ne gondoljuk, hogy akár az SZDSZ-nél nincsenek időzített bombák - csak éppen nem robbannak fel: Csepeli György blogján patkánynak nevezi fórumának hozzászólóit, sőt a választás után gyakorlatilag azt üzeni a választóknak, meg fogják bánni, hogy nem rá ikszeltek.)

Egészségügy átalakítása

A nagy pártok az ellenfél programjával is igyekeztek riogatni, és miként a választási programok, ezek a vádak is kissé elrugaszkodtak a valóságtól. A Fidesz a kampány utolsó heteiben már 300 ezer forintos mandulaműtétet, vizitdíjat és a kórházak elkótyavetyélését tulajdonította a 2. Gyurcsány-kormánynak, mire válaszul azzal vágtak vissza, a Fidesz által beígért 14. havi nyugdíj romba döntené az államháztartást. A büdzsét, amit a koalíció sohasem látott mértékben terhelt meg a kormányzás utolsó másfél évében.

Ein absurdische félelemkeltés

A riogatás már-már az abszurd határát súrolta, amikor Deutsch-Für Tamás bejelentette, az MSZP szlogenje ("Van egy ország. Van egy ember. Van egy program.") a hitleri náci párt 1938-as szlogenjével ("Egy nép. Egy birodalom. Egy vezér") feltűnő hasonlóságokat mutat, ami - 2006-ban Magyarországon - félelmet keltő, hiszen vannak az országban, akik élesen emlékeznek még azokra az időkre.

Noha az első és a második Gyurcsány-kormány idejéből össze-vissza eddig másfél év telt el, egyelőre kevés párhuzamot lehet felfedezni a 30-as évek Németországa és a mai Magyarország között.