További Belföld cikkek
- Ezért nem rendelt el távoltartást a bíróság a Tamásiban meggyilkolt nőnél
- Gázolt a hármas metró a Dózsa György útnál
- Április közepéig korlátozzák a vasúti forgalmat a Déli pályaudvar és Kelenföld között
- Kiknek kell tartaniuk Magyar Pétertől és mozgalmától?
- Keményen beszólt Orbán Viktornak a volt olasz miniszterelnök
Előírások
A diploma megszerzéséhez szükséges feltételeket a képesítési követelmények határozzák meg, amelyek felmenő rendszerben lépnek életbe. Csakhogy a különböző szakok képesítési követelményeit nem egyszerre, hanem öt év alatt fogadták el, így például a jogászokét két éve, a bölcsészekét pedig tavaly nyáron. A most végzős jogászok és bölcsészek így érvényes képesítési követelmények híján még az intézményi előírások szerint államvizsgáznak. A felsőoktatási törvény értelmében viszont a záróvizsgára bocsátás feltétele az intézmény által előírt nyelvismeret megszerzésének igazolása. Az egyetemek tehát két dolgot tehetnek: vagy egyáltalán nem követelik meg a nyelvvizsga megszerzését a diplomához, vagy pedig nem engedik záróvizsgázni a nyelvvizsga-bizonyítvánnyal nem rendelkező hallgatókat.
ELTE: jogászoknak nem, bölcsészeknek igen
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanárképző Főiskolai Karán az előbbi megoldást választották: a tanárképzős bölcsész szakos hallgatóknak nem szükséges nyelvvizsgát szerezniük diplomájukhoz - tudtuk meg Bakonyi Lászlótól, az ELTE tanulmányi osztályvezetőjétől. Hozzátette, a jogi karon szintén nem szükséges a nyelvvizsga, ám ott eddig sem volt az. A bölcsészkaron viszont évek óta a záróvizsga feltétele a nyelvvizsga.
Pécsi problémák
A Pécsi Tudományegyetem idén végzős bölcsész-, illetve jogászhallgatóinak 10-15 százaléka nem rendelkezik nyelvvizsgával, így ők nem bocsáthatók záróvizsgára - közölte Vass Miklós oktatási rektorhelyettes. Véleménye szerint a fő problémát az okozza, hogy a módosító kormányrendelet (amely 2003-ig lehetőséget ad a nyelvvizsga nélküli államvizsgázásra) tételesen felsorolja, mely szakokra vonatkozik az engedmény, s ezt összefüggésbe hozza a képesítési követelményekkel. Vass Miklós úgy véli, egyszerűbb és igazságosabb lett volna, ha az összes szak esetében az egyetem hatáskörébe utalták volna annak eldöntését, hogy engedik-e a hallgatókat nyelvvizsga nélkül államvizsgázni. A hallgatók ugyanis nem tehetnek arról, hogy egyes képesítési követelményeket csak később fogadtak el.
Sajnálatos dolog
Kiss Ádám, az oktatási tárca felsőoktatási helyettes államtitkára sajnálatos dolognak tartja, hogy a hallgatók egy része "félreértette" a kedvezményeket, ám mint fogalmazott: jogi képtelenség az érvényes képesítési követelménnyel nem rendelkező szakra járó hallgatókat kormányrendelettel mentesíteni a záróvizsgához szükséges nyelvvizsga-bizonyítvány megszerzése alól.