Elemér
6 °C
16 °C

Kovács három külpolitikai célkitűzése

2002.05.22. 15:57
Az EU-csatlakozást, a szomszédsági politikát és a határon túli magyarok ügyét tartja a három legfontosabb külpolitikai témának a külügyminiszter-jelölt. Kovács László bizottsági meghallgatásán elmondta: a távozó kabinet még a legutolsó napokban is bővítette a külügyi apparátust.
Az 1994. és 1998. közötti ciklushoz hasonlóan távol kívánja tartani leendő tárcájától a pártpolitikát Kovács László. A külügyminiszteri poszt várományosa erről az Országgyűlés szakbizottsága előtt beszélt szerdai meghallgatásán.

Kinevezések választás után

Kovács László a jövő feladatain kívül beszélt a közelmúltról is. Mint mondta, vannak információi arról, hogy még a legutóbbi napokban is mintegy 40 emberrel bővítették a külügy apparátusát, vagyis a választások után is neveztek ki főtisztviselőket. Ennek ellenére - hangsúlyozta - olyan helyzetet kíván teremteni a minisztériumban, hogy csak a szakmai munka és a személyes teljesítmény lesz a mérvadó az egyes emberek elbírálásakor.

Népszavazás a csatlakozásról

A kükügyi tárca feladatai közül hármat emelt ki: az EU-csatlakozás beteljesítését, a szomszédsági kapcsolatok erősítését és a határon túli magyarok szülőföldön való boldogulásának segítését. Az elsővel kapcsolatban elmondta: nem tartja kizártnak a már ideiglenesen lezárt fejezetek újra megnyitását, amennyiben a késlekedés kockázata nélkül lehet javítani Magyarország pozícióján. Szerinte az uniós csatlakozás ügyében elkerülhetetlen lesz egy újabb népszavazás. Ennek sikere pedig közös érdeke minden pártnak.

Hatalmi törekvés nélkül

A szomszédsági politikával kapcsolatban azt emelte ki, hogy Magyarország tényleges nemzetközi mozgásterét kell kihasználni, és kerülni kell a regionális hatalmi törekvések látszatát is. A határon túli magyarok ügyéről szólva pedig azt szögezte le, hogy az új kormány megkülönböztetés nélküli kapcsolatokra törekszik minden határon túli legitim szervezet legitim vezetőjével. A kedvezménytörvényt úgy értékelte: nem végződött jól a kormánynak az a politikája, hogy nem egyeztetett a szomszédos országok kormányaival és erről nem a valóságnak megfelelően tájékoztatta a közvéleményt. Kovács László úgy vélte: ez vezetett oda, hogy kínos kompromisszumot kötöttek Romániával, Szlovákiával pedig nem sikerült előre lépni.