Miklós
-7 °C
2 °C

Tájkép csata előtt

2002.06.04. 15:38
Három jelöltnek van valódi esélye arra, hogy megszerezze Budapest főpolgármesteri posztját. A szocialista Gy. Németh Erzsébet, a szabad demokrata Demszky Gábor és a függetlenként induló Schmitt Pál közül senkit sem lehet egyértelműen győztesnek, vagy esélytelennek minősíteni.
Schmitt Pál
Mintegy hétezer ajánlást, a fővárosi választópolgárok 0,5 százalékának támogatását kell összegyűjtenie annak a jelöltnek, aki hivatalosan is részt vehet a budapesti főpolgármesteri választáson. Alig több mint negyedévvel a 2002-es önkormányzati választás előtt három jelölt neve vált ismertté és egy párt jelezte, hogy negyedikként hamarosan saját indulót fog megnevezni.

Erőviszonyok

Az országgyűlési választások eredménye és az azt követő első közvélemény-kutatások adatai szerint a jobboldali pártok jelöltjének - amennyiben most vasárnap lennének az önkormányzati választások - nem sok esélye lenne a budapesti főpolgármesteri választáson. A Medián legfrissebb felmérése szerint ugyanis a "biztos szavazók" körében majd 70 százalékos a jelenlegi kormánykoalíció két pártjának támogatottsága.

Egymás ellen

Gy. Németh Erzsébetet
A helyzetet azonban bonyolítja, hogy két párt, amennyiben a jelenlegi helyzet fennmarad, egymás ellen indítja jelöltjeit: az 57 százalékon álló MSZP a kevéssé ismert, a parlamentben most debütáló Gy. Németh Erzsébetet a 11 százalékos SZDSZ háromszor győztes jelöltje, Demszky Gábor ellen. Úgy tűnik, hogy a jobboldal "polgári körös" taktikájához hasonlóan egy pártok feletti, független jelölt, Schmitt Pál támogatásával próbálja feledtetni a Fidesz-kormány főváros népszerűtlenségét.

Valószínűleg csupán szinesíteni fogja a mezőnyt az egyelőre nem megnevezett, de biztosan induló MIÉP-es jelölt, akinek ringbe szállását hétfőn jelentette be Csurka István pártelnök. Az 1998-ban 2,8 százalékot szerző Munkáspárt még nem döntötte el, hogy ismét beszáll-e a versenybe. Kollát Pál, aki már kétszer megmérkőzött a posztért, az Indexnek elmondta, hogy pártja június 29-én dönt az ügyben.

Budapest kontra vidék

Bár Pokorni szerint pártja nem követett el stratégiai hibát, a Fidesz-MDF közös lista, a fővárosi 32 választókerületből megszerzett négy mandátum mégis arra enged következtetni, hogy valamit mégis elhibázott az Orbán-kormány. A metró beruházás körüli évekig tartó huzavona csak a jéghegy csúcsa volt. Az előző kabinet többször szembeállította a fővárosi beruházásokat a vidékiekkel. Az országgyűlési választási kampányban pedig, főként az első forduló után, már nyíltan Budapest-ellenes retorikát használt a Fidesz több vezető politikusa.

Hárman

Tizenkét éve, első főpolgármesteri jelölését kommentálva Demszky Gábor egy napilapnak nyilatkozva, annyit mondott: jó buli lenne, ha megválasztanának. Az akkor még hitetlenkedő szabad demokrata politikust azóta 1994-ben és 1998-ban is újraválasztották. Legutóbb az utolsó pillanatban a szocialisták is mellé álltak, miután visszaléptették jelöltjüket, Katona Bélát. Ezt a lépést akkor az MSZP-n belül sokan bírálták.

Az országgyűlési választások eredménye alapján az idén egy pillanatig sem volt kérdéses, hogy a Budapesten négy választókerület kivételével mindenhol győztes szocialisták most önálló jelöltet állítanak. A párt országos választmánya hivatalosan még nem döntött, de várhatóan Gy. Németh Erzsébet indulhat a posztért. A Fidesz és a jobboldal támogatására számíthat a velük szemben ringbe szálló Schmitt Pál. A sportolói és diplomáciai pályán ismertté vált jelölt formailag függetlenként indul.

Életutak
Demszky Gábor

Jogász, szociológus. Született: Budapest, 1952. aug. 4. 1976-81 a Világosság munkatársa, 1977- részt vett a demokratikus ellenzéki mozgalomban, 1979 bekapcsolódott a Szeta tevékenységébe, 1981 létrehozta az AB Független Kiadót, 1983- a Hírmondó szerk., a Beszélő, a Máshonnan Beszélő munkatársa, 1981- publikációs tilalom alatt, 1984 hat hónapi felfüggesztett börtönbüntetésre ítélték. 1990-től Budapest főpolgármestere. 1988 a Szabad Kezdeményezések Hálózata, majd az SZDSZ alapító tagja, 1990., 1998., országgyűlési képviselő.

Gy. Németh Erzsébet

Pedagógus, kulturális menedzser. 1962. január 21-én született Budapesten. 1984-től az úttörőmozgalomban dolgozott, 1989-től 1994-ig a Baloldali Ifjúsági Társulás választási iroda vezetője. 1994-től a Fővárosi Közgyűlés tagja. 1998-ig frakciótitkár, 2000-ig frakcióvezető-helyettes, 2000-től frakcióvezető. 1998-tól a közgyűlés kulturális bizottságának elnöke. 1993-tól MSZP-tag, 1996-1998. között az MSZP Budapesti Elnökségének tagja, 2000-től a BÖK Budapesti Tanácsának és az MSZP Budapesti Elnökségének tagja.

Schmitt Pál

Sportoló, diplomata. Született: 1942. május 13. Budapest Sportolóként: párbajtőrvívó, csapatban 2x olimpiai bajnok (1968, 1972); csapatban 2x világbajnok (1970, 1971) 2x vb-2. (1969, 1973), 3x vb-3. (1967, 1974, 1975) Sportvezetőként: a Népstadion és Intézményei főigazgatója (1981-83), az OTSH elnökhelyettese (1983-86), a Magyar Olimpai Bizottság főtitkára (1986-89), a MOB elnöke (1989-), a Nemzetközi Olimpiai Bizottság tagja (1983-), a NOB végrehajtó bizottságának tagja (1991-95), a NOB alelnöke (1995-99), a NOB protokollfőnöke (1999-), a Magyar Olimpiai Akadémia Tanácsának elnöke (1985-90) Diplomataként: madridi nagykövet (1993-97, 1995-97 akkreditálva Andorrába is), berni nagykövet (1998-, 1999-től akkreditálva Liechtensteinbe is) Nyelvtudás: angol, francia, német, orosz, spanyol 1989-: A Magyar Olimpiai Bizottság elnöke 1991-95.: A NOB Végrehajtó Bizottságának tagja 1993-: A Magyar Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete Spanyolországban 1995-: A NOB alelnöke