Huba
17 °C
33 °C

A KDNP vizsgáltatná a Gripen-szerződés módosítását

2007.06.07. 18:37
A svéd sajtóban megjelent hírek - miszerint egy osztrák személy kenőpénzt kapott azért, mert közbenjárt a Gripen-üzlet létrejöttében - új megvilágításba helyezik azt a 2003-as szerződésmódosítást, aminek köszönhetően megduplázódott a 14 vadászgép bérleti díja. A KDNP vizsgálatot szeretne.

A Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) parlamenti vizsgálóbizottság felállítását kezdeményezi annak tisztázása érdekében, hogy miért volt szükség svéd Gripen vadászgépekről szóló szerződés módosítására, mondta a KDNP politikusa, Simicskó István csütörtökön, Budapesten.

A politikus emlékeztetett, a szocialista-szabad demokrata kormány 2003-ban módosította a svéd állammal megkötött szerződést, amelynek eredményeképpen a bérleti díj jelentősen megemelkedett.

Ezt akkor senki nem értette - mondta Simicskó István -, hiszen olyan berendezések beszerzése történt meg utólag, amelyek légi utántöltési képességgel látták el a gépeket. Ezek akkor szükségesek, ha a gépeket nagy távolságba akarja használni egy állam, de Magyarországnak nem voltak, ma sincsenek ilyen szándékai.

"Értelmetlen döntés született akkor. Nem tudtuk, hogy mi volt ennek az oka, és nem is hangzott el igazából ésszerű indoklás akkor sem" - fogalmazott Simicskó István.

Simicskó: Orbánék jó üzletet kötöttek

A politikus szerint a svéd sajtóban most megjelent hírek - miszerint egy osztrák személy kenőpénzt kapott azért, mert közbenjárt a Gripen-üzlet létrejöttében - új megvilágításba helyezték az akkor történteket.

2001. szeptember 10-én döntött úgy az Orbán-kormány, hogy 14 darab Gripen vadászgépet bérel a svéd államtól. A pénzmozgás, amiről a svéd sajtó hírt adott - a feltételezések alapján - 2002 márciusában történhetett.

2003-ban módosították a szerződéseket, aminek eredményeképpen csaknem megduplázódott a költség. Az eredeti elképzelés szerint ugyanis 210 milliárd forint volt a 14 gép bérleti díja.

A döntésnél az Orbán-kormány nemzetbiztonsági érdekeket és költségvetési, gazdaságossági szempontokat tartott szem előtt. Szintén szempont volt a 110 százalékos ellentételezés, amit a svéd állam felajánlott.