Ferenc, Olívia
-4 °C
4 °C

Ügynök-botrányok

2002.06.20. 11:29
A magyar politikai élet vezetőinek állítólagos, vagy valódi titkosszolgálati, illetve ügynöki múltja már nem első esetben keltett politikai vihart. A legemlékezetesebb ügyek főszereplői Torgyán József, Csurka István és Demszky Gábor voltak.
Az elmúlt tizenkét évben szinte folyamatosan napirenden volt a "ki volt ügynök" kérdés.

Szatmári

A rendszerváltás utáni első nagy ügynök-botrány "áldozata" az akkori koalíció második legerősebb pártjának, az FKGP-nek az elnöke, Torgyán József volt. Antall József miniszterelnök a meglehetősen kezelhetetlennek bizonyult koalíciós partner megregulázása érdekében 1991-ben zárt borítékban akarta átadni Torgyánnak a személyével kapcsolatos politikai feddhetetlenségi vizsgálat eredményét tartalmazó dokumentumot. A kisgazda politikus azonban ezt nem volt hajlandó átvenni.

Ekkor már a közbeszéd tárgya volt Torgyán érintettsége, aki később úgy nyilatkozott: 1956. után megpróbálták őt beszervezni III/III-as ügynöknek, de a beszervezési nyilatkozatot összetépte. Azért, hogy a további zaklatásoktól megmeneküljön, egy ideggyógyintézetben keresett menedéket. Az Antall József által átadott boríték tartalma szerint azonban Torgyán Szatmári Lajos fedőnéven tagja volt a Belügyminisztérium belső elhárításához tartozó egykori III/III-as ügyosztálynak. A politikus azonban ezt határozottan cáfolta és az átvilágítási eljárás sem találta érintettnek.

Raszputyin

A következő leleplezésre, pontosabban vallomásra két évet kellett várni. Az ügy előzménye hasonlít Torgyán történetéhez, de 1993-ban már nem egy másik párt első emberét, hanem az akkori koalíció vezető erejének, az MDF-nek az egyik politikusát kellett "kezelnie" Antall Józsefnek. Csurka István ekkor már nyíltan szembeszállt Antall Józseffel, aki ismét a borítékos megoldást tartotta a legcélravezetőbbnek. Torgyántól eltérően azonban Csurka István a Magyar Fórumban "Átvilágítás" című írásában nyilvánosan is elismerte, hogy Raszputyin néven beszervezték. A MIÉP elnöke akkor és azóta is azt hangoztatja azonban, hogy mindezt 1957-ben az internálótáborban kényszer hatására tette. Ráadásul feladatait nem hajtotta végre és nem küldött jelentéseket. Az átvilágítási eljárás őt sem találta érintettnek.

A Demszky-dosszié

Csurka István volt az egyik szereplője annak a botránynak is, ami 1999-ben történt, itt azonban ő volt a vádló. A MIÉP elnöke lapjában és sajtótájékoztatón is azt állította, hogy a főpolgármester a hetvenes években rendőrségi besúgó volt, mégpedig úgy, hogy önként jelentkezett a feladatra. Demszky azt elismerte, hogy 1976-ban megpróbálták beszervezni, de eredménytelenül. A politikus személyiségi jogi pert indított Csurka ellen, amit meg is nyert.

A bíróság állásfoglalása szerint Csurka cikke tényként állította, hogy Demszky ügynök volt. Ugyanakkor az állítást egy olyan korabeli rendőrségi jegyzőkönyvvel kívánta alátámasztani, amely a bíróság állásfoglalása szerint egyáltalán nem bizonyítja a Demszkyvel kapcsolatos vádakat.

6-os karton

A különböző dossziékkal operáló politikai játszmák Orbán Viktort sem kerülték el. Három évvel ezelőtt a Népszava közölte annak az úgynevezett 6-os kartonnak az előlapjáról készült másolatot, amelyen a volt kormányfő neve szerepelt. Ezzel kapcsolatban azonban a szakértők hangsúlyozták: ez önmagában semmit sem bizonyít, mert az előlapot nemcsak beszervezések, hanem meghiúsult próbálkozások esetén is kitöltötték. Az ügyben megszólalt a politikai ellenfél Demszky Gábor is, aki szintén ezt erősítette meg.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!