Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Tiltakozás miatt a beruházás szünetel

Hektikus, protestáló operettország vagyunk, ahol ezer tiltakozó aláírást bármire össze lehet szedni vagy az elmúlt években meg nem valósult vagy leállt beruházások tényleg aránytalanul nagy kárt okoztak volna? Az Index összeállítása a per alatt álló négyes metróról, az M0-ás hídról, a talán soha meg nem épülő zengői radarról, az állítólag fapadosítás előtt álló tököli reptérről.
Péntek délutáni lakossági fórum a Józsefvárosi Művelődési Házban. A DBR Metró Projekt szakértői projektorral, geológiai térképekkel és laptopokkal felszerelve néznek farkasszemet a 4-es metró építésének megkezdéséhez szükséges környezetvédelmi hatástanulmányt (kvh) megtámadó civilszervezetek vezetőivel és harminc-negyven nyugdíjassal.

A 4-es metró ügyei
A metró építésének megkezdéséhez szükséges a vasúthatósági engedély (vhe), amit a környezetvédelmi hatástanulmánynak (kvh) kell megelőznie. A kvh kidolgozása 1998 decemberében indult, majd, mivel az Orbán-kormány ejtette a 4-es metró ügyét, új eljárást kezdtek, amelyről első fokon 2003 júniusában adott ki a Környezetvédelmi Főfelügyelőség (KF) határozatot. Ezt fellebbezték meg civil szervezetek (Erzsébetvárosi Társasházak Közösségének Érdekvédelmi Egyesülete - ETKE; Lakóközösségi Szervezetek Szövetsége - LAKSZ; Társasházak Lakóközösségének Érdekvédelmi Szervezetének - KEKEC) és a Levegő Munkacsoport. A másod fokú, lényegében változatlan kvh-ról szóló határozatot 2003 novemberében adta ki a KF, amit jogerős döntésről lévén szó, peres úton támadtak meg a lakószervezetek, ebben az ügyben lesz soron kívüli tárgyalás június 29-én. A felperesek a lakószervezetek, az alperes a KF, illetve a DBR.

A vhe kiadásához szükséges munka 1999 februárjában kezdődött, első fokon 2003 március 8-án adta ki az engedélyt a vasúthatóság, de a Levegő Munkacsoport fellebbezett, a másod fokú döntés még folyamatban van, jogerős kve nélkül nem adja ki a hatóság.

Tapasztalt fórumozók

"Engem ma sem győztek meg, nem kaptunk választ. Továbbra is életveszélyben vagyunk, ezért folytatjuk a pereskedést" - jelenti ki Brauer András a Népszínház utca 28. közös képviselője, inkább a lakók, mintsem vitapartnerei felé fordulva, mint egy népszerűségre vágyó politikus. Egy hölgy az Iparkamarától a műszaki előadások közben kér szót, és elmondja, hogy ő szeretne 4-es metrót (ezt egyébként minden tiltakozó hangoztatja), de a lakosság jogait érvényesíteni kell, majd arra hivatkozva, hogy egy másik fórumra is mennie kell, elrohan. Később egy idős bácsi huszártisztet megszégyenítő keménységgel mondja el, hogy ő ugyan nem lakik a tervezett 4-es metró közelében, és nem is fog élni, amikor megépül a metró, de igazságtalanság senkit nem érhet.

Az épületek alakváltozásai

A civilszervezeteket és a közös képviselőt az aggasztja, hogy ki vállal garanciát, ha az alagút fúrásánál megsüllyed a talaj, és megroggyannak a házak. A lakószervezeteknek a bíróságon hangoztatott legfőbb érvük éppen a kvh-ból való, ahol a tanulmány megállapítja: "az építéstechnológia ismeretében az adott geológiai körülmények között fellépő süllyedések számíthatók. Műszaki intézkedésekkel megelőzhetők az épületek alakváltozásai." (Tanulmány >>) A tiltakozók a megelőzést és a kárrendezést nem látják biztosítottnak.

Kit érdekel a megfigyelés?

A DBR szakértői részletesen bemutatják annak a mérőműszernek a működését, amellyel percek alatt meg lehet állapítani a süllyedés mértékét (hátunk mögött valaki: "Kit érdekel a megfigyelés?"), és azt a rendszert, amellyel a süllyedést meg lehet állítani kompenzáló injektálással, amikor cementet fecskendeznek a ház alá.

Egymilliárd forint áll rendelkezésre épületvédelemre, több tízmilliárdos nagyságrendű az alagútfúrásra elkülönített alap is, de maga a kivitelezés is biztosítva lesz, garancia tehát van, állítja a DBR Metró Projekt vezetője, a fórum pedig két óra múlva eredmény nélkül véget ér.

Hasonló patthelyzet alakult ki az M0-ás észak-pesti és budai szektora körül. Az évek óta húzódó vitában nem sikerül dönteni a Szentendrei sziget dél csúcsán átmenő hídért "cserébe" megépítendő kis Duna-hídról, illetve az M0-ás észak-budai nyomvonaláról az érintett három településnek (Szentendre, Szigetmonostor, Budakalász). Az építkezés megkezdéséhez szükséges hatósági engedélyt a Levegő Munkacsoport támadta meg. A beruházásról pedig egyre valószínűbb, hogy nem valósul meg a tervezett határidőre, 2006-ra,

A kesztyűt fel kell venni

"Megrettentették a közigazgatást az utóbbi időben megszaporodó beruházások elleni lakossági tiltakozások" - vélekedett az Indexnek Kolláth György. A jogász szerint "Magyarország hektikus, protestáló, operettország", ahol könnyű összeszedni ezer aláírást egy beruházás megakadályozására, miközben esetenként jóval több ember érdekéről van szó. Példaként a Pest megyei hulladéktároló ügyét hozza fel, ahol több népszavazást követően sikerült a létesítménynek helyet találni. (Bővebben >>).

Véleménye szerint a beruházóknak "fel kell venniük a kesztyűt", mivel a jogi szabályozás már most is kellő erővel ruházza fel őket, hogy keresztülvigyék terveiket. Példaként elmondta, hogy a legtöbbször előforduló hivatkozási alap, az alkotmányban foglalt egészséghez való alapjog és a magántulajdon védelme sem "sérthetetlen". Az utóbbi esetében épp ő dolgozta ki azt az 1976-os törvényt, amely szabályozza, milyen közérdekű esetekben lehet ingatlant kisajátítani.

Nyugat-Európában nincs kecmec

A jogász magát egyébként középutasnak vallja a kérdésben. A civil szervezetek szerepe nagyon fontos, de "kötözködni, hőzöngeni" senkinek sincs joga. Kiemelte továbbá, hogy a civilek szerepe nemcsak előtte, de a kontroll miatt a beruházás megvalósulása után is ugyanolyan fontos.

Ahhoz, hogy Magyarországon a nyugat-európaihoz hasonló gördülékenységgel folyjanak a beruházások, szükséges volna, hogy további, ezt elősegítő törvényeket hozzanak, és szigorítsák a beruházást érintő feltételeket, akár az uniós szintnél is szigorúbban. "Nyugat-Európában nincs kecmec, de meg is kérik az árát" - fogalmazott a jogász, utalva arra, hogy a beruházó felelőssége, hogy a lakosság meggyőzésére kellő pénzt, figyelmet és energiát fordítson.

"Magyarország csatlakozása az EU-hoz elképesztő méretű beruházásokat jelent, amiket így nehéz lesz megvalósítani. Számos ügyet, beruházót ismerek személyesen is, akik amikor értesültek a magyarországi esetekről, 'Ja, akkor mégsem' felkiáltással lemondtak terveikről" - avat be tapasztalataiba a szakértő.

A közösségi érdek felülkerekedik

Igaz, a beruházóknak is van még mit tanulniuk. Amikor nyilvánosságra került, hogy a tököli volt szovjet légi bázist a TriGránit csoport fapados repülőtérré fejlesztené, a cég vezérigazgatója a helyieknek nem tetsző nyilatkozatot tett. Nyúl Sándor, jelent meg a lapban, "bízik benne, hogy - bár az eddigi magyar tapasztalatok nem túlságosan biztatóak - a közösségi érdek ezúttal felülkerekedik a helyi szempontokon".

A leszállópálya jelzőfényei több száz méter hosszan szigethalmi családi házak udvarán állnak, így polgári repülőtéri hasznosítás esetén a nagy zaj miatt a település néhány utcájában képtelenség lenne normális életet élni. A szigethalmiak az esetleges fapadossá váló reptér ellen aláírásgyűjtésbe kezdtek, és van esély arra, hogy a Kuncze Gábor SZDSZ-elnököt, a környék országgyűlési képviselőjét is maguk mellett tudó tiltakozók hatására nem lesz nyilvános a tököli reptér. ( Bővebben>> )

Dulakodás után

A Zengő környékén élők, illetve az őket segítő környezetvédelmi aktivisták is a tiltakozás drasztikusabb módját választották. Februárban kellett volna a Mecsek legmagasabb csúcsán a leendő katonai radarállomás helyét megtisztítani a fáktól, de - némi dulakodás után - a kivitelező emberei meghátráltak a magukat a fákhoz láncoló demonstrálók elől. A tiltakozók a hegyet eredeti állapotában szeretnék megőrizni, jelképükké pedig az itt őshonos bánáti bazsarózsa vált.

A fakivágásra legközelebb októberben kaphat engedélyt a kivitelező. Lehet, hogy erre már nem kerül sor, mivel egy, a kormányfő által kijelölt tagokból álló szakértői bizottság vizsgálja a beruházás körülményeit. Elképzelhető, hogy két másik radarral ki tudják váltani a Zengőre tervezettet, bár arra semmi garancia nincs, hogy az új helyszínen nem kezdenek zajos tiltakozásba a civilek. (Bővebben>>)