Új kormányjavaslat az ügynöklistákról

2002.06.28. 16:37
A közéleti szerelők esetleges állambiztonsági múltjáról minden adat nyilvános lesz, legalábbis az új kormányjavaslat szerint. A kabinet sürgős tárgyalást kér az Országgyűléstől.
A kormány pénteki ülésén újabb változatban fogadta el a koalíciós pártok által korábban már benyújtott, de visszavont két ügynöktörvény-javaslatát.

A közéleti szereplőkről mindent

A kabinet ülését követő kormányszóvivői tájékoztatón elhangzott: az előterjesztéseket Bárándy Péter az igazságügyi tárca vezetője nyújtja be az Országgyűlésnek, kivételes és sürgős tárgyalást kérve, még pénteken. Gál J. Zoltán kormányszóvivő az előterjesztések alapelve, hogy a közéleti szereplők esetleges állambiztonsági múltjával kapcsolatos adatok teljes nyilvánosságot kapjanak, emellett azonban tegyenek határozott különbséget a III-as főcsoportfőnökség hírszerzéssel és kémelhárítással együtt dolgozó személyek és a III/III-as belső elhárítás ügynökei között.

Nyilvánosság és titok

Az új indítvány pontosította a közéleti szereplők körét. Eszerint a politikai és állami vezetőkön kívül az egyházak országos és helyi irányítóinak, valamint a közvélemény befolyásolására alkalmas médiumok főszerkesztők és főszerkesztő-helyetteseknek az esetleges állambiztonsági múltját is vizsgálják. Amennyiben pedig érintettek, akkor nyilvánosságra hoznak minden velük kapcsolatos dokumentumot. Gál J. Zoltán hozzátette ugyanakkor: az úgynevezett irategyesítés, vagyis a III-as főcsoportfőnökség dokumentumainak egy helyen történő összegyűjtése után sem oldják fel a titkos minősítést azoknál a dokumentumoknál, amelyek nyilvánosságra hozatala esetén sérülnének a nemzetbiztonsági érdekek, vagy veszélybe kerülnének a külföldön, illetve a bűnöldözésben szolgálatot teljesítő személyek.

Egyházi reakciók
Az egyházak szeretnék, s talán el is várhatják, hogy az őket érintő törvények megalkotásakor a törvényhozók konzultáljanak az illetékes szervezetükkel - közölte a Magyarországi Evangélikus Egyház országos irodájának igazgatója pénteken a távirati irodával. Tordai Péter, a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének elnöke úgy vélekedett, hogy a módosítás társadalmi megbékélést eredményezhet, megnyugtathatja az emberek igazságérzetét, s azután megindulhat az aktív építkezés. A katolikus egyház vezetői egyelőre nem reagáltak.