Anna, Anikó
13 °C
25 °C

Mit kaphatnak a tüntetők?

2002.07.04. 13:59
Elméletileg szabálysértést és bűncselekményt is elkövethettek azok a tüntetők, akik engedély nélkül demonstráltak az Erzsébet hídon, majd összecsaptak a rendőrökkel. A jogász szerint a felelősséget egyénenként kell elbírálni.
Huszonkét embert állított elő a rendőrség az Erzsébet-hídon tartott engedély nélküli demonstráció után. Az előállítottakat a gyülekezési jog megsértésével és hatóság elleni erőszak elkövetésével vádolják, felmerülhet továbbá vádpontként a közlekedés biztonságának veszélyeztetése, valamint a közrend megzavarása is. Valamennyi előállított felelősségét külön-külön eljárás során vizsgálja a rendőrség - hangzott el Kökényesi Antal budapesti rendőrfőkapitány sajtótájékoztatóján. A rendőrség egyeztetett az ügyészséggel az esetleg inditandó eljárások gyorsított lefolytatásáról.

Jog
Eljárás indul a csütörtök reggel engedély nélkül tartott tiltakozó akció szervezői ellen - olvasható az ORFK honlapján. "A Budapesti Rendőr-főkapitányság munkatársai megállapították, hogy az esemény szervezői megsértették az 1989. évi III. (a gyülekezési jogról) törvényt, mivel a jogszabály előírásaival ellentétben demonstrációjukat annak megkezdése előtt 72 órával nem jelentették be. Az intézkedést követően a rendezvény szervezésében közreműködők ellen az 1990. évi LXIX. (a szabálysértésekről) törvény 152. §-ába ütköző, gyülekezési joggal visszaélés szabálysértés miatt eljárás indul."
Egyéni felelősség

A kisebb súlyú szabálysértéstől a bűncselekményekig több törvénybe ütköző cselekedetet is elkövethettek azok a tüntetők, akik eltorlaszolták az Erzsébet hidat.

Kolláth György alkotmányjogász az Indexnek nyilatkozva azt hangsúlyozta, hogy bármit is állapítsanak meg az illetékes hatóságok, a felelősséget egyénenként kell vizsgálni. Azzal, hogy a közlekedést akadályozták, csupán szabálysértést követtek el. A be nem jelentett tüntetés, a gyülekezési joggal való visszaélés azonban már súlyosabb visszaélés, bár a bejelentés elmulasztása miatt csupán pénzbüntetések szabhatók ki. Kolláth hansúlyozta, hogy az engedély nélküli demonstráció szankcionálásakor eltérő mértékű lehet a felelősség, hiszen a szervezők esetében ez nagyobb.

Közmegegyezés és kegyelem

Emberközeli oszlatás
A rendőrség fellépésének célja az indokolatlan sérelmek elkerülése volt - mondta el Kökényesi Antal budapesti rendőrfőkapitány csütörtök délutáni sajtótájékoztatóján. A főkapitány szerint a rendőrök akciója jogos volt, hiszen "száz ember akciója nem mehet kétmillió budapesti kárára". A BRFK állampolgári bejelentés alapján értesült a Lelkiismeret '88 csoport akciójáról. A rendőrfőkapitány szerint fellépésük "emberközeli", mi több "urbánus" volt. A sajtótájékoztatóval egy időben kezdték gumibotozni a rendőrök a Kossuth téri demonstrálókat.
A rendőrökkel szembeszálló tüntetők ellen hivatalos személy elleni erőszak miatt kezdődhet eljárás. Ez három évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető. Ha a cselekményt csoportosan követik el, akkor a büntetési tétel öt évre nőhet. Arra a kérdésre, hogy a taxisblokádhoz hasonlóan, amikor az Országgyűlés amnesztiát adott az abban résztvevőknek, elképzelhető-e hasonló gesztus, a jogász úgy válaszolt: ennek kicsi az esélye. Ehhez ugyanis - akárcsak az államfő által adott és az igazságyügyi miniszter ellenjegyzte egyéni kegyelemhez - politikai közmegyezés szükséges, ez pedig jelenleg hiányzik.

Kártérítés

Demszky Gábor főpolgármester felhívására, hogy azok, akiket valamilyen kár ért a demonstráció miatt, az elmaradt haszonra hivatkozva indítsanak polgári peres eljárásokat a tüntetők ellen, a jogász úgy reagált, hogy ez elképzelhető. Hozzátette azonban, hogy a károsultaknak konkrétan meg kell nevezniük az alperest, ez pedig nem lesz egyszerű feladat. Leginkább azokról lehet szó, akik az esetleges szabálysértési, vagy büntetőügyekben érintettek lesznek.