Judit
-2 °C
8 °C

A pirézeket sem engedné be az idegenellenes magyarok többsége

2006.07.18. 16:46
Minden harmadik magyar azt vallja, hogy ne engedjenek be az országba egyetlen menedékkérőt sem, ami annyit jelent, hogy az elmúlt évekhez képest nem változott az idegenellenesek aránya Magyarországon, derül ki a Tárki kutatásából.

A 2006 júniusában végzett kutatás szerint minden harmadik lakos vallja azt, hogy országunkba egy menedékkérőt se engedjük be. Az elmúlt évekhez képest se nem emelkedett, se nem csökkent az idegenellenesek aránya hazánkban.

Ráadásul fiktív nemzet kapcsán is elutasítók voltak a nemmel válaszolók, a nem létező "piréz" etnikum tagjait a lakosság kétharmada nem engedné be az országba.


Jönnek a pirézek

Stabilizálódott az idegenellenesség

A felnőtt lakosság mintegy harmada (27 százalék) választotta azt az idegenellenesnek tekinthető állítást, hogy az országba menedékkérő be ne tehesse a lábát. A megkérdezettek nyolc százaléka tekinthető idegenbarátnak, aki szerint minden menedékkérőt be kell fogadni. A többség (a megkérdezettek 65 százaléka) mérlegelné a menedék nyújtásának, illetve megtagadásának kérdését.

Az idegenellenesség mostani mértéke 2003 májusa óta nem változott lényegesen. A trendet nézve mintha az idegenellenesség mértéke "beállt" volna, vagyis az 1992 és 1995 között tapasztalt gyors növekedés, majd az 1996 és 2002 közötti ingadozás után az idegenellenesek aránya 25-30 százalék körül stabilizálódna, közölte a Tárki.

A határon túliakat 10-ből 9, az arabokat csak 1-2 engedné be

A felmérésben különböző etnikumokat soroltak fel, amelyekről meg kellett a kérdezetteknek mondaniuk, hogy befogadnák-e őket az országba. Az etnikumok közé besoroltak egy fiktív etnikumot is, azt vizsgálva, hogy velük szemben is megjelenik-e az idegellenesség vagy sem.

A határon túli magyarokat tíz megkérdezettből kilenc befogadná befogadná, míg a román, orosz, kínai és arab menekülteket csak egy-két ember látná szívesen a tízből. A nem létező pirézek esetében a megkérdezettek között nagyobb a (jogosan) bizonytalan választ adók aránya, de azért a mérlegelők többsége inkább őket sem engedné be az országba.

Az átlagosnál (27 százalék) idegenellenesebbek a leginkább baloldali érzelműek (42 százalék), a Nyugat-Dunántúlon élők (38 százalék) és a legfeljebb nyolc általános iskolát végzettek (36 százalék).

Az idegenellenesek átlagosan három évvel idősebbek (50 évesek), az idegenbarátok négy évvel fiatalabbak (43 évesek), mint a válaszolók többségét magában foglaló mérlegelők (47 évesek).

A pirézeket kevesen kedvelik

A pirézekkel kapcsolatban a legtoleránsabban az a két társadalmi csoport viselkedne, akik más (valós) etnikumok/nemzetek esetében is a leginkább befogadóbbak, de még ezekben a körökben is elenyésző ez a szélsőségesen liberális álláspont (az egyetemet végzettek 12 százaléka, a tanulók 9 százaléka).

A pirézeket legerősebben az észak-magyarországi és észak-alföldi régió lakosai (76 százalék) valamint a legrosszabb helyzetű társadalmi csoportok utasítják el: a demokrácia mai állapotával elégedetlenek (72 százalék), a munkanélküliek (69 százalék) és a legfeljebb nyolc általános iskolát végzettek (68 százalék).