Egy alkoholista társadalomnak könnyebb a drogról beszélni

2005.07.21. 13:55
Nő a rendszeresen alkoholizáló és kábítószerező fiatalok száma, miközben a kormány évente majdnem kétszázmillió forintot költ prevencióra. Szemléletváltozásra van szükség, mert a drog körüli formális iskolai kampány hatása csekély. A szigorú drogtiltás pedig akár a legalis alkohol felé is terelheti az arra fogékonyakat.

2004-ben a nyilvántartott kábítószerezők száma 15 ezer, az alkoholisták becsült száma 691 ezer volt a KSH adatai szerint. Eközben a majdnem 700 ezer alkoholistának csupán három százaléka van nyilvántartva, ők azok, akik felismerték betegségüket, és részt vettek valamilyen kezelésben.

Élet a gépszíjas ivás után
Kaposváron rendezték a hétvégén az Anonim Alkoholisták országos találkozóját. A nonprofit szervezetet az ötvenes években alakították az Egyesült Államokban, és az egyik leghatékonyabb terápiának számít, öt évvel a leszoktatás után az AA-sok 60 százaléka marad józan, míg másoknál ez csupán 20 százalék. A pszichiátriai, gyógyszeres kezelés helyett az önismeret fejlesztésére helyezik a hangsúlyt. Bővebben >>>
A számokból jól látszik, hogy az alkoholizmus a legritkábban felismert betegségek közé tartozik, jóllehet tünetei és gyógymódjai is ismertek, ráadásul Magyarországon nagyjából el is érhetőek a betegséggel foglalkozó intézmények (más kérdés, milyen minőségben és környezetben).

Többet isznak, többet kábulnak

A hagyományosan sokat és rendszeresen ivó magyarok szokásának, gondolkodásának megváltoztatását az alkoholt illetően valódi tabudöntögetések nélkül nehéz elérni, vallják a szakemberek, ezért az állam néhány éve a fiatalokat célozza meg, évente több száz millió forintot költve az iskolai drogprevencióra (ebbe az alkohol is beleértendő).

Kérdés persze, hogy ha a fiatalok környezete mit sem változik, mitől lenne közöttük kevesebb a szenvedélybeteg. Pedig az Országos Egészségfejlesztési Intézet (OEFI) legfrissebb felmérése szerint a családon belüli ivászat másfélszeresére növeli a gyermek rendszeres italfogyasztásának esélyét.

A felmérések azt mutatják, nemcsak a kábítószerező, de a rendszeresen italozó fiatalok száma is nő. Míg 1995-ben a 16 éves diákok fele (50,4%) a felmérést megelőző hónapban fogyasztott alkoholt, 2003-ban már 64 százalékuk. A lerészegedés előfordulása az előző hónapban tíz százalékot ugrott a 8 évvel korábbi állapothoz képest*.

A kábítószerkérdés körüli puskaropogtatás ráadásul éppen az alkoholizmus malmára hajtja a vizet, állítja Pataki Zoltán, az OEFI szociológusa. "Egy alkoholista társadalomnak sokkal könnyebb inkább a drogokról beszélni" - fogalmaz a szociológus.

Droghasználat előfordulása a diákok körében (%)
Prevenció előtt, vagy után próbált ki először drogot Összes
Prevenció előtt Prevenció után A prevenció évében
Ritkábban mint havonta 53,0 70,5 61,8 64,4
Havonta 1-2-szer 15,7 14,5 19,6 16,1
Hetente 13,3 8,5 9,8 9,9
Hetente 3-4-szer 7,2 3,5 5,9 4,9
Naponta 10,8 3,0 2,9 4,7
Összes 100,0 100,0 100,0 100,0

A számok mindenestre ezt mutatják: ha a fiatalok elrettennek a drogok használatától (ami csak kisebb részükre jellemző), akkor az alkoholhoz nyúlnak, aminek társadalmi presztízse nagyobb, de legalábbis nem kompromittálódott annyira, mint a kábítószeré.

Hatástalan prevenció

Az ifjúsági minisztérium (ICSSZEM) illetve az Oktatási Minisztérium (OM) 2000 óta évente néhány száz millió forintot fordít a középiskolai drog- és alkoholprevenciós kampányokra. Ez nagyjából úgy néz ki, hogy egy-egy iskola egy szakmai szervezettel (ez lehet civil vagy állami szervezet, illetve magáncég) pályázatot ad be, hogy évi 5 tanóra keretében megelőző tevékenységet folytasson. A programokban országosan a diákok 75 százaléka vett részt.

Mivel az első programok beindulása óta eltelt pár év, az OEFI elvégezte a prevenciós programok hatásvizsgálatát is: a kézzelfogható eredmény - a dohányzásmegelőzés kivételével - katasztrofálisnak mondható: sem a kábítószer, sem az alkohol fogyasztása nem csökkent azoknál a diákoknál, akik átestek a megelőzési programon.

Sőt: a diákok több mint a fele azután kezdett el drogot használni, hogy részt vett a drogprevenciós órákon.

Ez természetesen nemcsak azt jelenti, hogy a drogprevenció pont az ellenkező hatást váltaná ki, de tudomásul kell venni, hogy az eddigi gyakorlat csupán a drogokról való információk terjesztését segítette, visszatartó ereje nem volt.

Konkrét eredményként annyit elkönyvelhet a magyar nevelésügy, hogy a prevencióban részt vett diákok tudatosabban használják a drogokat. Vagyis nem szórják magukba két kézzel az ecstasyt, tudják, hogy sokkal veszélytelenebb, ha ütemezik a fogyasztást, vagy hogy alkohollal kifejezetten egészségtelen keverni a legnépszerűbb diszkódrogokat (speed, ecstasy).

A különféle szerek használatában azonban nincs lényeges különbség a prevencióban részt vett diákok és az abból kimaradtak között, pusztán annyi: a házilag elkészíthető drogokat, már ismerik, és veszélyességük ellenére használják is őket (csavarlazító, hajnalka, szerecsendió stb.).

Az iskolák sem figyeltek oda

Az OEFI-tanulmány azt is megállapítja, hogy az iskolák a programokat felületesen és az esetek túlnyomó részében a kiírás feltételeit figyelmen kívül hagyva tartották meg. Az esetek 40 százalékában ugyanis a tanárokat egy 10-40 órás gyorstalpaló továbbképzésre iratták be, akik aztán - a hagyományos módon - elbeszélgettek a gyerekekkel, miközben a diákok messze nem a tanárokat tartják a leghitelesebb információforrásnak.

Minőségi reformra van tehát szükség a prevenciós erőfeszítésekben, szögezi le a tanulmány. Egyrészt sokkal korábban (14 éves korban) el kell kezdeni, mivel általános jelenség, hogy aki korábban nyúl alkoholhoz, droghoz, sokkal rendszeresebben is fogyasztja később.

Milyen drogot használt? (% )
Prevencióban részt vettek Kontroll csoport A prevenció után használtak először drogot Valamennyi szerhasználó
LSD és más hallucinogén 5,3 4,2 1,9 5,0
Marihuana 94,2 95,8 93,1 94,6
Hasis 6,8 6,7 3,1 6,8
Ópiát származékok 0,8 0,8 1,1 0,8
Ecstasy 19,8 18,3 16,0 19,5
Speed 12,1 15,0 8,8 12,7
Kokain/crack 1,5 0,8 0,4 1,4
Házi készítéső és pótszerek 7,9 - 3,8 4,1
Egyéb 1,8 1,8 1,8 1,8

Jórészt hatástalanok a tanárok, rendőrök előadásai is: ezek legfeljebb az általános információk megszerzésére valók. Pataki szerint a kiscsoportos, személyiségfejlesztő módszereket kell előtérbe helyezni, ahol szakemberek foglalkoznak a gyerekekkel, és nem egy egyszemélyes előadást kell végighallgatniuk, ami csak azért élvezhető, mert elmaradt miatta egy másik óra.

Meg kell változnia a megelőzés szemléletének is: a felmréséből kiderül, inkább az ártalomcsökkentő, szekunder megelőzés talál célba. A kategorikus tiltás, a rossz példák sulykolása hatástalan. Hiába tudatják a fiatallal, hogy az alkohol, a drogok szenvedélybeteget, börtöntölteléket vagy erkölcsi csődöt csinálnak belőle, ha a szerek használata során mindezeket nem tapasztalja, sőt akár kifejezetten kellemes élményekkel gazdagodik.

Korai, munkahelyi kezelés

Ami pedig az alkoholista, drogfüggő felnőtteket illeti, meglepő módon nem a pénz és az intézményi rendszer hiánya jelenti a legnagyobb akadályt (bár még mindig van két olyan megye, ahol nincs drogambulancia).

Itt is szemléletváltásra van szükség: a szenvedélybetegség kezelésébe újabban próbálják bevonni a munkáltatókat, akik a tünteteket az orvosnál jóval korábban észrevehetik (a teljesítmény romlása alapján).

Az OEFI két-három éve ír ki pályázatokat, de a cégek eddig kevés érdeklődést mutattak a programok iránt. Pedig könnyebb és olcsóbb egy kezdő, még állással, egzisztenciával rendelkező szenvedélybetegen a munkáltatóval együttműködve segíteni, mint megvárni, míg az utcára kerül.