Vilma
-8 °C
3 °C

Össztűz alá vették Persányi Miklóst Verespatak miatt

2006.08.18. 16:36
Egyesített támadást indítottak magyarországi zöldszervezeteket a környezetvédelmi minisztérium és vezetője, Petrsányi Miklós ellen, mert szerintük a tárca - bár ellenkezőjét mondja - de valójában a verespataki aranybánya megépítését könnyíti. Az 5000 oldalas hatástanulmányból például csak 24-et fordított magyarra, a ciánszennyezést meg sem említve.

Több zöldszervezet úgy véli, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KVM) nem segíti őket abban, hogy a romániai Verespatakra tervezett aranybánya-beruházás lehetséges környezeti hatásait megismerhessék, és arról a lakosság is tudomást szerezhessen.

Az SZDSZ által a kormányba delegált környezetvédelmi miniszter és a liberálisok megalakították a Liberális Zöld Tanácsot (LZT), amely ugyancsak elutasítja a verespataki aranybánya projektjét, „mert a környezet minőségét fontosabbnak gondolja, mint az aranyat, vagy az átmeneti gazdasági előnyöket”

A minisztérium elfelejtett szólni a ciánszennyezésről

A Védegylet, a Greenpeace és a Csongrád Megyei Természet és Környezetvédő Egyesület (CSEMETE) véleménye szerint a beruházó cégen kívül a magyar szaktárca is sokat tesz azért, hogy ellehetetlenüljenek azok a közmeghallgatások, amelyek a projekt környezeti hatásvizsgálati eljárása keretében zajlanak.

Márpedig ezek a fórumok szolgálhatnának arra, hogy a társadalmi szervezetek betekintést nyerjenek a környezeti kockázatokat rejtő projekt részleteibe, hangoztatja a három szervezet az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében. Ebben felteszik a kérdést: Vajon egy követ fúj az aranybánya cég és a magyar zöld tárca?

„Csak a közmeghallgatás bagatellizálásának és ellehetetlenítésének jeleként értelmezhető, hogy a KVM az 5 ezer oldalas hatástanulmányból csupán 24-et fordított magyarra” - mutat rá a három szervezet. Kifogásolják azt is, hogy a fordításban olyan elsődleges fontosságú kérdésekről nem esik szó, mint az esetleges ciánszennyeződések.

Ellehetetlenített közmeghallgatások

A civilek nehezményezik azt is, hogy az augusztus 28-án Szegeden kötelező jelleggel kitűzött közmeghallgatásról ugyan időben lehetett értesülni, de az augusztus 29-iről hosszú lebegtetés után csak 14 nappal a találkozó előtt lehetett információt kapni.

Mindezek együttvéve nehezítik a zöld szervezetek érdemi felkészülését a közmeghallgatásokra - olvasható a közleményben.

A környezetvédők emlékeztetnek arra, hogy a határokon átívelő környezeti hatásokkal bíró projektek szabályozását az Espoo-i Egyezmény tartalmazza, amelynek értelmében Magyarországnak joga van részt venni a beruházás engedélyezési eljárásban.

„Az eljárás keretében megtartott közmeghallgatásokon minden erőnkkel meg kell akadályozzuk a hazánk számára is roppant veszélyeket rejtő, esztelen bánya-projektet” - áll a közleményben.

Tüntettek Bukarestben

A beruházás ellen pénteken Bukarestben a Greenpeace tartott tüntetést, amelyen a nemzetközi zöld szervezet több magyar aktivistája is részt vett.

A demonstrálók tiltakozásuk kifejezésére egy óriási aranyozott ágyat helyeztek el a román környezetvédelmi minisztérium elé, amelybe szimbolikusan egymás mellé fektették a kanadai bányavállalatot és a román környezetvédelmi miniszter asszonyt.

A zöldek szerint Sulfina Barbu környezetvédelmi miniszter ugyanis hiába olvasta át a hatástanulmányt, mégsem veszi észre, hogy az "nem több, mint egy rossz vicc Románia számára".

Negyvenszer több cián

A Verespatakra tervezett bánya Európa legnagyobb külszíni fejtésű aranybányája lenne. A projekt két falu, házak, templomok, temetők, továbbá római kori régészeti lelőhelyek teljes elpusztításával járna. A külszíni fejtés során "bedarálnák" a környező hegyeket és a kőzúzalékból ciános technológiával nyernék ki a kis koncentrációban még fellelhető aranyat.

A keletkező 250 millió tonna zagyot, amely cianidot, és más, az egészségre súlyosan veszélyes nehézfémeket tartalmaz, a szomszédos Szarvaspatak helyén létrehozandó, 600 hektáros tározóban helyeznék el. A zagytározót úgy hoznák létre, hogy egy 180 méter magas fallal lezárnák a szarvaspataki völgyet. Az így létrejövő tározó negyvenszer akkora lenne, mint az a nagybányai ciántározó, amelynek gátszakadása 2000 februárjában a Tisza ökológiai katasztrófáját okozta.

A tervezett tározó nemcsak a környék számára volna folyamatos veszély forrása, hanem az onnan 190 kilométerre található Magyarország számára is, mivel a terület a Maros és a Tisza vízgyűjtőjének része.

Eközben az SZDSZ-kampányban

Persányi Miklós elmondta: az SZDSZ szerint többről van szó, mint Verespatakról, hiszen a Tisza egész vízgyűjtőjén számos, nagy kockázati tényezőt jelentő szennyezőforrás van. "Ezeknek az ártalmatlanítása eminens érdekünk, és fontos, hogy az Európai Unió minél előbb adjon támogatásokat ezeknek a területeknek az ártalmatlanítására" - hangoztatta.

Persányi Miklós eközben az LZT alakuló ülésén nyilatkozott újságíróknak. Hangsúlyozta, hogy a kisebbik kormánypárt nem román-magyar kérdésként fogja fel ezt az ügyet, mert a szabad demokraták szerint összeurópai érdek a természeti értékek megőrzése és a fenntartható fejlődésének biztosítása. Ezt a verespataki beruházás kizárja.

Persányi Miklós elmondta: az SZDSZ szerint többről van szó, mint Verespatakról, hiszen a Tisza egész vízgyűjtőjén számos, nagy kockázati tényezőt jelentő szennyezőforrás van. "Ezeknek az ártalmatlanítása eminens érdekünk, és fontos, hogy az Európai Unió minél előbb adjon támogatásokat ezeknek a területeknek az ártalmatlanítására" - hangoztatta.